Meleg volt a szeptember, lassan hozzászokhatunk plusz egy nyári hónaphoz
Bár az utolsó néhány nap nem ezt mutatta, az időjárás szempontjából szerencsésen alakult az idei szeptember: a hónap első három hetében nyárias, sokszor 30 fok fölötti meleg volt, amit többnyire hétvégente is élvezni lehetett.
Mindez a statisztikák tükrében is szembetűnő, ugyanis a jelentősebb magyar városokban a szeptemberi átlaghőmérséklet 15,2-16,5 Celsius-fok között alakul, amihez képest idén 17,6-19,6 Celsius-fokos átlagot mértek*Az adatokat ma töltöttem le, így az idei szeptember utolsó egy-két (egyébként hűvösebb) napja kimaradt a számításból.. A hőérzetet ráadásul tovább fokozhatta, hogy az ország több pontján az elmúlt három évben tapasztaltakhoz képest is jelentősen melegebb volt idén szeptemberben.
Az ábra arról is árulkodik, hogy az elmúlt tíz évben 2011-ben, 2012-ben, illetve 2016-ban volt csak hasonlóan meleg az első őszi hónap. Tehát rendkívüliként talán már túlzás lenne jellemezni az idei őszkezdet melegét, de szokványosnak semmiképpen sem tekinthető.
A következő ábrán pedig jól látszik (érdemes ki-be kapcsolgatni a városok idősorainak megjelenítését, hogy egy-egy adatsor jobban látszódjon), hogy a historikus, múlt századi adatok között is akadnak (akár jóval) magasabbak az idei átlaghőmérsékletnél, de az 1950-es, 60-as évekig még csak meglehetősen ritkán, aztán egyre gyakrabban.
A városokat azért is érdemes külön vizsgálni, mert ez alapján kiderül, hogy a szeptemberek felmelegedése az ország déli részét kevésbé érinti, mint az északit. Míg 1901 és 2020 között Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen átlagosan évenként 0,01 Celsius-fokot meghaladó mértékben nőttek a szeptemberi átlaghőmérsékletek, addig Pécsen és Szegeden ilyen trendszerű változás nem látszik.
A felmelegedés mostanra az ország növénytakaróját is kezdi átformálni, miközben a hazai mezőgazdaságra is egyre nagyobb fenyegetést jelent – a megváltozó időjárási viszonyok első áldozatai között például a fenyőerdők és a krumpliültetvények is ott lehetnek. A jelenség a magyar lakosság számára sem közömbös, a társadalom nagy részét aggasztja az éghajlatváltozás.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
