ExxonMobil, Pfizer, Raytheon – ezekről mindenki, aki követi az üzleti híreket, tudja, hogy milyen vállalatok. Az ExxonMobil pár éve még a világ legértékesebb magáncége volt, az olajipar egyik legismertebb, legnagyobb szereplője. A Pfizer a Viagra gyártójaként tett szert popkulturális ismertségre, a Raytheon pedig az öt legnagyobb amerikai hadiipari beszállító óriásvállalat egyike.
Most mégis kikerülnek a klasszikus amerikai részvényindexből, a Dow Jones ipari átlagból (DJIA), és három olyan cég váltja fel őket, amelyről jóval kevesebben hallottak: a Salesforce, az Amgen és a Honeywell. A Salesforce felhőszolgáltatásokkal foglalkozik, az Amgen pedig biotechnológiával, míg az ipari konglomerátum Honeywell hagyományosabb vállalat, amely most némi szünet után tér vissza a DJIA-ba.
A következő grafikon, ami balra a cégek részvényárfolyamát mutatja 2005 óta, jobbra pedig a piaci kapitalizációját, jól leírja, hogy mi történt: a három ismert vállalat valójában hosszú ideje stagnálgat az agilisebb belépő cégekhez képest.
Az 1885 óta követhető index máshogyan működik, mint a mostanában gyakrabban használt társai, az S&P 500 vagy a Nasdaq. Csak harminc vállalat részvényei szerepelnek a kosárban, és ezeket nem kapitalizáció – tehát a vállalat piaci megítélés szerinti értéke – szerint súlyozzák, hanem egyszerűen a részvényárfolyam dollárértéke szerint. Ez azt jelenti, hogy egy száz dollár értékű részvény tízszer olyan nagy súllyal esik latba, mint egy tízdolláros – még akkor is, ha sokkal kevesebb részvényt bocsátott ki az adott vállalat. A fenti ábrán is látszik, hogy ugyan a Pfizer a piac szerint kétszer annyit ér, mint a Honeywell, utóbbinak mégis jóval magasabb az árfolyama – egyszerűen azért, mert nyolcadannyi részvényt bocsátottak ki.
Ez ugyan bizonyos szempontból értelmetlenné teszi az indexet a jobban súlyozott alternatíváihoz képest – és ezt a piac is így látja, mivel az S&P 500-hoz képest jóval kevesebb eszközt kötnek a Dow-hoz -, mégis sokan ragaszkodnak hozzá. Talán megszokásból, az összehasonlíthatóság kedvéért, részben pedig talán azért is fontos, hogy melyik 30 vállalat van épp benn, mert a magas részvényárfolyam önmagában is egyfajta elitstátuszt sugall (egy ezerdolláros részvényből a polgárok nem kis része egy darabot sem tudna venni magának).
A részvénykosár átalakítása részben azt is tükrözi, hogy a Dow Jones index a válság után átalakult piacon súlyosan lemaradt a többi amerikai részvényindextől, elsősorban a Nasdaq-tól. A változtatás kiváltó oka ugyanis az, hogy az Apple – amely igen magasra szökött részvényárfolyamával a DJIA kilencedrészét teszi ki – bejelentette, hogy 1:4 arányban felosztja részvényeit. Ez a lépés – ami gyakorlatilag semmit nem jelent az Apple-részvények tulajdonosainak – 28-ról 20 százalékra vetette volna vissza a technológiai szektor súlyát a Dow Jones-ban. Amivel az a fő probléma, hogy a járvány felgyorsította a technológiai cégek előretörését már korábban is előmozdító folyamatokat, így a DJIA sokkal rosszabbul teljesített, mint a többi mutató, ahol a techcégek nagyobb részt képviselnek.
A geopolitikai léptékben is jelentős szereplőnek számító*Ez utóbbival kapcsolatban Steve Coll amerikai tényfeltáró újságíró Private Empire: ExxonMobil and American Power című könyve ad nagyon érdekes hátteret. Exxon 1928 óta szerepelt az indexben,*Akkor még Standard Oil of New Jersey néven futott. kiesése után egyetlen olajipari cég marad csak a mutatóban, a Chevron. Ezért valahol mégis történelmi mérföldkő, hogy kikerült ebből a klubból. Kiesését követően a Procter & Gamble lesz a legrégebb ideje folyamatosan bent lévő cég a Dow-ban (az indexet alkotó cégeket ezen az ábrán jól át lehet tekinteni vizuálisan), az Apple részvényfelosztása után pedig egy magánegészségügyi szolgáltató, a Unitedhealth részvényárfolyama lesz a legmagasabb.
Adat
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Fontos
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
