ExxonMobil, Pfizer, Raytheon – ezekről mindenki, aki követi az üzleti híreket, tudja, hogy milyen vállalatok. Az ExxonMobil pár éve még a világ legértékesebb magáncége volt, az olajipar egyik legismertebb, legnagyobb szereplője. A Pfizer a Viagra gyártójaként tett szert popkulturális ismertségre, a Raytheon pedig az öt legnagyobb amerikai hadiipari beszállító óriásvállalat egyike.
Most mégis kikerülnek a klasszikus amerikai részvényindexből, a Dow Jones ipari átlagból (DJIA), és három olyan cég váltja fel őket, amelyről jóval kevesebben hallottak: a Salesforce, az Amgen és a Honeywell. A Salesforce felhőszolgáltatásokkal foglalkozik, az Amgen pedig biotechnológiával, míg az ipari konglomerátum Honeywell hagyományosabb vállalat, amely most némi szünet után tér vissza a DJIA-ba.
A következő grafikon, ami balra a cégek részvényárfolyamát mutatja 2005 óta, jobbra pedig a piaci kapitalizációját, jól leírja, hogy mi történt: a három ismert vállalat valójában hosszú ideje stagnálgat az agilisebb belépő cégekhez képest.
Az 1885 óta követhető index máshogyan működik, mint a mostanában gyakrabban használt társai, az S&P 500 vagy a Nasdaq. Csak harminc vállalat részvényei szerepelnek a kosárban, és ezeket nem kapitalizáció – tehát a vállalat piaci megítélés szerinti értéke – szerint súlyozzák, hanem egyszerűen a részvényárfolyam dollárértéke szerint. Ez azt jelenti, hogy egy száz dollár értékű részvény tízszer olyan nagy súllyal esik latba, mint egy tízdolláros – még akkor is, ha sokkal kevesebb részvényt bocsátott ki az adott vállalat. A fenti ábrán is látszik, hogy ugyan a Pfizer a piac szerint kétszer annyit ér, mint a Honeywell, utóbbinak mégis jóval magasabb az árfolyama – egyszerűen azért, mert nyolcadannyi részvényt bocsátottak ki.
Ez ugyan bizonyos szempontból értelmetlenné teszi az indexet a jobban súlyozott alternatíváihoz képest – és ezt a piac is így látja, mivel az S&P 500-hoz képest jóval kevesebb eszközt kötnek a Dow-hoz -, mégis sokan ragaszkodnak hozzá. Talán megszokásból, az összehasonlíthatóság kedvéért, részben pedig talán azért is fontos, hogy melyik 30 vállalat van épp benn, mert a magas részvényárfolyam önmagában is egyfajta elitstátuszt sugall (egy ezerdolláros részvényből a polgárok nem kis része egy darabot sem tudna venni magának).
A részvénykosár átalakítása részben azt is tükrözi, hogy a Dow Jones index a válság után átalakult piacon súlyosan lemaradt a többi amerikai részvényindextől, elsősorban a Nasdaq-tól. A változtatás kiváltó oka ugyanis az, hogy az Apple – amely igen magasra szökött részvényárfolyamával a DJIA kilencedrészét teszi ki – bejelentette, hogy 1:4 arányban felosztja részvényeit. Ez a lépés – ami gyakorlatilag semmit nem jelent az Apple-részvények tulajdonosainak – 28-ról 20 százalékra vetette volna vissza a technológiai szektor súlyát a Dow Jones-ban. Amivel az a fő probléma, hogy a járvány felgyorsította a technológiai cégek előretörését már korábban is előmozdító folyamatokat, így a DJIA sokkal rosszabbul teljesített, mint a többi mutató, ahol a techcégek nagyobb részt képviselnek.
A geopolitikai léptékben is jelentős szereplőnek számító*Ez utóbbival kapcsolatban Steve Coll amerikai tényfeltáró újságíró Private Empire: ExxonMobil and American Power című könyve ad nagyon érdekes hátteret. Exxon 1928 óta szerepelt az indexben,*Akkor még Standard Oil of New Jersey néven futott. kiesése után egyetlen olajipari cég marad csak a mutatóban, a Chevron. Ezért valahol mégis történelmi mérföldkő, hogy kikerült ebből a klubból. Kiesését követően a Procter & Gamble lesz a legrégebb ideje folyamatosan bent lévő cég a Dow-ban (az indexet alkotó cégeket ezen az ábrán jól át lehet tekinteni vizuálisan), az Apple részvényfelosztása után pedig egy magánegészségügyi szolgáltató, a Unitedhealth részvényárfolyama lesz a legmagasabb.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
