A kelet-európaiak kizsákmányolását látja a járványkitörés mögött egy német miniszter
Németországban hetek óta nem regisztráltak annyi új koronavírusos fertőzést, mint az elmúlt napokban, miután gócpont alakult ki egy húsüzemében. A Bielefeld közelében működő vágóhíd 6500 alkalmazottja közül több mint 1300 embernél mutatták ki a fertőzést.
Főleg emiatt Németországban jelentősen megnőtt a vírus terjedési rátáját kifejező R érték. Az R érték azt mutatja, hogy egy új fertőzött átlagosan hány embert fertőz meg. Ha a mutató 1 körül van, akkor stagnál a járvány, ha 1 fölött, akkor terjed. Németországban pénteken még 1,06-on állt az R érték a Robert Koch intézet szerint, vasárnap pedig már 2,88-on.
A vágóhidat az ország legnagyobb húsipari cége, a Tönnies üzemelteti. Számos hasonló, óriási húsfeldolgozóban alakult ki gócpont a világon a koronavírus-járványban. Ennek az áll a hátterében, hogy a folyamat rendkívül munkaintenzív, a szaporán lélegző dolgozók egymáshoz közel állnak, a hűtés miatt pedig nagy teljesítményű ventilátorokkal mozgatják a levegőt. Ezen az üzemek elrendezése miatt szinte lehetetlen változtatni.
A nyugati világban jellemzően vendégmunkások végzik ezt a rendkívül megterhelő, viszont rosszul fizetett munkát. A kockázatokat pedig növeli, hogy a vendégmunkások sok esetben zsúfolt szállásokon élnek, sanyarú életkörülmények között. A németországi húsüzemben is főleg bolgár és román vendégmunkások dolgoznak, a fertőzöttek között több mint 650 román van.
A húsüzemi fertőzés és a dolgozók viszontagságos sorsa a közbeszéd középpontjába került Németországban. A munkaügyi miniszter, Hubertus Heil szerint a kelet-európai munkavállalók kizsákmányolása miatt alakult ki gócpont az üzemben. Azt mondta, hogy “nullával egyenlő” a cég iránti bizalma, mivel egy “egész régiót ejtett túszul” a biztonsági előírások megszegésével. A miniszter szerint felelősség alá kell vonni a céget, mert nemcsak a saját dolgozói egészségét veszélyezteti, hanem a közegészséget is.
A húsüzemek ellen tiltakoznak a Tönnies üzeme előtt. Fotó: AFP
Heil szerint az eset rávilágított arra, hogy alapvető változásokra van szükség az iparágban, és kitisztítaná a szektort. Ugyanezt mondta a német szociáldemokrata párt (SDP) társvezetője, Norbert Walter-Borjans, aki szerint magasabb árakra lenne szükség, hogy javulhassanak a dolgozók életkörülményei. Szerinte a mostani eset rávilágít arra, hogy milyen kevés figyelem irányul az élelmiszeriparra, ahol “minden a profit és a hatékonyság alá van rendelve”.
A Tönnies vezetője viszont eleinte egyenesen a kelet-európai munkavállalóit hibáztatta a fertőzés terjedéséért, igaz, ezért később bocsánatot kért. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány vezetője, a kereszténydemokrata (CDU) Armin Laschet szintén a bolgár és a román munkásokat hibáztatta, szerinte ők hozták be a vírust, de később ő is visszakozott ettől az állítástól.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
