Az utóbbi hetekben elterjedt egy egyszerű magyarázat arra, hogy miért emelkedtek ilyen sokat a részvényárfolyamok világszerte, miközben a gazdaság romokban van. A magyarázat elemei: sportközvetítések és -fogadás hiánya, egyéb pénzköltési lehetőségek lefulladása, unatkozó férfiak szórakozási lehetőséget keresnek, olcsó és könnyen kezelhető kereskedő szoftverek miatt hirtelen tapasztalatlan kisbefektetők tömegei jelentek meg a piacon. Ez lenne a Robinhood-befektetős elmélet (a Robinhood az egyik jutalékmentes kereskedési platform).

A legnagyobb amerikai vállalatok árfolyamát követő S&P 500 például 3257 ponton kezdte az évet, március közepére a csúcshoz képest 33 százalékot zuhant, de ezután gyors és kitartó emelkedés kezdődött. Néhány napja, június 8-án megint majdnem ugyanott volt az index, mint év elején – mintha nem is lett volna járvány. A dolog irracionálisnak tűnik, hiszen a közgazdászok közben arról beszélnek, hogy ez a válság – minden rendkívüli állami segítség dacára – legalább egy évtizedig érezhető sebet ejt a gazdaságon, szó sincs szimpla V alakú fellendülésről, amit a részvénypiac sejtet.

A részvénypiaci emelkedést több mindennel is lehet magyarázni, például azzal, hogy a világgazdaságban keringő fölös megtakarítások kényszerből kötnek ki a részvényeknél, és ezt a folyamatot a világ nagy jegybankjai is segítik a soha nem látott léptékű eszközvásárlásokkal. Vagy hogy azok a nagyvállalatok húzzák az indexeket felfelé, amelyek egyébként is jobban fognak kijönni a válságból.

Ezzel együtt a Robinhood-befektetők elmélete pillanatokon belül elterjedt a részvénypiaci emelkedés magyarázataként. Ez nem is csoda, mert sok átlagember úgy fogta fel a járvány utáni gyors részvénypiaci zuhanást, mint élete legnagyobb vásárlási lehetőségét, tehát hogy lényegében leárazva vehet részvényeket, amelyek a járvány lefutásával újra teljes áron fognak forogni. A sportfogadásnak van egy stabil piaca, de a sportligák leállásával ez a pénz is helyet keresett, és sokan a részvénypiacra mentek ugyanabból a pénzből hazardírozni. A megtakarítások szintje is nőtt, hiszen a szórakozásra és impulzusvásárlásra fordított pénzt a járvány alatt nehéz volt elkölteni. Mindez találkozott az új, kifejezetten a kisbefektetőkre szabott, szórakoztató kereskedőplatformokkal. 

A CNBC arról ír, hogy azok az amerikai háztartások, amelyek megkapták az 1200 dolláros állami készpénztámogatást (már akinek nem keveredett el, mert a levelet egy klasszikus átverős szóróanyaghoz hasonlóra dizájnolták), és nem a legszegényebbek között voltak – tehát nem kellett rögtön lakbérre vagy élelmiszerre költeniük -, azok legnagyobbrészt részvénypiaci opciókra fordították a hirtelen jött ingyen pénzt. A négy legnagyobb netes kereskedőplatform napi átlagosan kétmillió aktívan kereskedő ügyféllel dübörgött áprilisban, ami a korábbi szint nagyjából ötszöröse. (A legtöbb amerikai átlagember részvénybefektetései általában különféle megtakarítási formákban vagy befektetési alapokban vannak, ők maguk nem kereskednek a tőzsdén.)

Mint a lenti ábrán is látszik, a kisbefektetői optimizmus gyakorlatilag határtalan.

Insatiable. Incessant. Insane?

Small options traders shrugged off Thursday's carnage and added to their leveraged, expiring speculative bets.

The net number of calls minus puts bought to open is now TWICE as high as the prior peak in February. pic.twitter.com/cfGMaDggnn

— SentimenTrader (@sentimentrader) June 13, 2020

Ez nem volt feltétlenül rossz dolog áprilistól mostanáig, hiszen átlagosan akár sokat is nyerhettek a nagy tőkeáttétellel emelkedésre fogadó kisbefektetők. Sokak szerint ez a piacra tódulás önbeteljesítő erőként vezetett sikerre. A gond csak az, hogy a részvénypiaccal élesben ismerkedő, nem szofisztikált befektetők könnyen elkövethetik a klasszikus kereskedési hibákat, és gyakran az olyan alapfogalmakkal sincsenek tisztában, mint a stop-loss^*tőzsdei veszteséget minimalizáló vagy az addigi nyereséget bebiztosító megoldás vagy a margin call^*fedezetpótlási felszólítás. Sokan eleve megkérdőjelezhető hitelességű celebek példáját követve vágtak bele a kereskedésbe. Különösen veszélyes ez most, amikor a sok negatív hír miatt akár meg is törhet az utóbbi hetek emelkedése. A közelmúltban a kriptodeviza-mánia kipukkadásakor is sokan megégették magukat.

A történetnek sötét vonulata is van, néhány napja egy húszéves amerikai férfi öngyilkos lett, miután egy szoftverhiba miatt mínusz 730 ezer dolláros egyenleget mutatott neki az app az értékpapírszámlájáról. „Hogyan juthat egy jövedelem nélküli húszéves egy közel egymillió dolláros tőkeáttételhez?” – tette fel a kérdést búcsúlevelében.

Vannak viszont, akik óvnak a jelenség fontosságának felnagyításától. A Barclays elemzője megnézte, hogy mely részvényeket vették a Robinhood-tömegek, és valójában inkább egy fordított összefüggést vett észre az árak mozgásával. Tehát minél inkább népszerű volt egy részvény az új kisbefektetőknél, annál kevésbé emelkedett az árfolyam. Valamennyire logikus is ez, hiszen bármilyen érdekes kulturális jelenség a sok friss spekuláns, a piacot a nagy számokban továbbra is az ezermilliárd dollárokat forgató intézményi befektetők, illetve az egyre nagyobb súlyú passzív indexkövető alapok mozgatják, az egy-két millió sokat, de kis tételben kereskedő magánbefektető ezen nem változtat érdemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMerre tovább, részvénypiacok?Igazuk van azoknak is, akik szerint indokolt a részvénypiacok emelkedése, de ugyanannyi racionális okot lehet amellett is felsorakoztatni, hogy buborékot látunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz részvénypiac robinhood Olvasson tovább a kategóriában