Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. június 6. 18:14 Élet

Nem ez az első járvány, amellyel nagyvállalatok járnak jól

A 14. század közepén 75-200 millió áldozatot szedő pestisjárvány, a fekete halál egyik leggyakrabban említett következménye a munkaerőhiány volt, ez egyes történészek szerint végeredményben annak a folyamatnak is lendületet adott, ami a jobbágyság intézményének felszámolásával ért véget.

Kevésbé gyakran emlegetett következmény volt viszont egy új tulajdonosi réteg létrejötte, valamint a járvány miatt csődbe jutott vállalkozások után keletkezett űrt betöltő cégek piaci részesedésének növekedése, egyes esetekben igazi vállalatóriások létrejötte.

Eleanor Russell és Martin Parker, a Cambridge-i, illetve a Bristoli Egyetem történészeinek a The Conversationön megjelent cikke szerint mindez nagyon hasonló ahhoz, ami a koronavírus-járvány miatt az utóbbi pár hónapban történt. Miközben a kis cégek állami segítségre szorulnak, hogy életben maradjanak, a nagyok – különösen azok, amelyek üzleti modellje házhoz szállításra épít – hatalmas nyereségre tesznek szert.

Habár a 14. századi és a jelenkori gazdaság közötti különbségek túl nagyok ahhoz, hogy egy az egyben összehasonlítsuk az akkori és a mostani járvány hatásait, mégis láthatunk hasonlóságokat abban, ahogy a fekete halál megerősítette az államot, és felgyorsította néhány nagyvállalat dominanciáját egyes piacokon. Az akkori járvány annyira halálos volt, hogy Európa népessége egyes becslések szerint a harmadával csökkent, ugyanakkor ez nem vezetett a vagyon egyenlőbb eloszlásához. A gazdag üzletemberek ebben az időszakban szakítottak azzal hagyománnyal, hogy a vagyonuk harmadát jótékonyságra fordítják haláluk után, és egyre erősebb volt az arra irányuló törekvés a végrendeletekben, hogy a vagyont minél kevesebb örökös között osszák szét.

Ugyanebben az időszakban a bérmunka felfutása a jobbágyi rendszer rovására egy új, városi tulajdonosi réteg kialakulásának kedvezett. Mivel a parasztok egyre nagyobb része kapta pénzben a fizetését természetbeni fizetség – például tűzifa – helyett, egyre több pénzt tudtak elkölteni a városokban is. A városokban ennek hatására nagyon meggazdagodtak azok a kereskedők, akik egyben termelők is voltak.

Amíg ugyanis korábban nem volt elég pénzük, hogy termeljenek is, most már saját vállalkozásaik állították elő például a selymet, amit korábban Bizáncból és Ázsiából importáltak. Ezek a kereskedők ráadásul különösen szerencsés helyzetben voltak akkor, amikor a járvány után munkaerőhiány lett, ugyanis a tőkével nem rendelkező független szabókkal és a befektethető tőkét nélkülöző, vagyonukat földben tartó arisztokratákkal szemben technológiai fejlesztésekkel, gépesítéssel tudták helyettesíteni a drága munkaerőt.

Dél-Németország volt a 14. és 15. század során az a régió, ahol a legtöbb ilyen cég koncentrálódott, például ilyen volt a Welser, ami a saját maga által termesztett lent a saját szövőgépeivel szőtte textillé. A textillel kereskedő Welser a gyarmatosításban is részt vett, egy időben magángyarmatként igazgatta Venezuelát.

És bár a koronavírusnak nem lesznek ennyire radikális hatásai, az elmúlt pár hónap eseményei szintén masszív felfordulást okoztak a gazdaságban, és itt is megfigyelhető a nagyobb cégek még nagyobbá válásának és a kicsik elbukásának folyamata egyes iparágakban. A kiskereskedelemben a nagy láncok például jóval válságállóbbak voltak, mint kisboltok, az e-kereskedelemben pedig nagyot taroltak a már eddig is lokális monopóliumként működő nagyok, mint például az Amazon. Szintén nagyot nyert a járványon a streaming, amit eddig is olyan nagyvállalatok uraltak, mint a Netflix, az Amazon vagy a Disney. Az internetes óriások, mint a Google (és a hozzá tartozó Youtube) és a Facebook (és érdekeltsége, az Instagram) is jól jártak a növekedő internethasználattal, az interneten rendelt termékeket pedig olyan nagyvállalatok szállították ki, mint a FedEx vagy az Amazon.

Ugyan ez csak egy pár példa, de globálisan általánosan jellemező volt az elmúlt hónapokra a kkv-k szenvedése és a szerencsésebb nagyvállalatok további erősödése.

A történészek szerint a történelem soha nem ismétli önmagát, ezért fontos, hogy a korábbi korokból kiragadott események alapján ne vonjunk le téves következtetéseket. Az például biztos, hogy a koronavírus egyik ország lakosságának harmadát sem fogja megölni, ezért aztán bár hatásai jelentősek, olyan munkaerőhiányt nem fog okozni, mint amit a pestis. A két helyzet közti legjelentősebb különbség a történészek szerint az, hogy a koronavírus okozta válság a klímaválság közben ütött be, és a legrosszabb eshetőség az, hogy a gazdaság a korábbi, fenntarthatatlan pályára áll vissza a járvány után.

A 14. századi járvány tanulságai közül viszont van olyan, ami a mostani helyzetben is hasznos lehet, mégpedig az, hogy a nagy szervezetek viszonylag hatékonyan újra tudják szervezni magukat, ha rá vannak kényszerítve. Ez pedig a két történész szerint optimizmusra ad okot, hiszen bizonyítja, hogy a klímavédelmi szempontból legfontosabb rendszerek újratervezése is lehetséges. Az ugyanakkor már Russel és Parker szerint is jó kérdés, hogy ezeket a cégeket hogyan lehet majd rávenni arra, hogy a klímacéloknak megfelelően szervezzék újra magukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa tanulunk is valamit a járványok történelméből, gyorsan elfelejtjükA firenzei elit a 17. században bizonyos szempontból jóval humánusabb volt a 2020-as magyarnál. Kísértetiesen sok az áthallás a múlt nagy járványaival.

Élet cég járvány történetelem welser Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 06:44 Élet

Az otthoni sütés után most mindenki kézműves pékséget akar nyitni

A korábbinál is divatosabb ötlet a mikropékségek nyitása, de túl gyors lett a tempó, és közben a szakértelem visszaszorult.

Torontáli Zoltán
2020. július 1. 17:42 Élet, Világ

Romantikus, környezetvédő, de egyre keresettebb is a vitorlás hajós teherszállítás

Pár álmodozó dolgozik rajta évek óta, de egyre erősebb szubkultúrája van Nyugat-Európában a vitorlás teherhajózásnak, illetve a vitorlással szállított áruk értékesítésének.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.