A 14. század közepén 75-200 millió áldozatot szedő pestisjárvány, a fekete halál egyik leggyakrabban említett következménye a munkaerőhiány volt, ez egyes történészek szerint végeredményben annak a folyamatnak is lendületet adott, ami a jobbágyság intézményének felszámolásával ért véget.
Kevésbé gyakran emlegetett következmény volt viszont egy új tulajdonosi réteg létrejötte, valamint a járvány miatt csődbe jutott vállalkozások után keletkezett űrt betöltő cégek piaci részesedésének növekedése, egyes esetekben igazi vállalatóriások létrejötte.
Eleanor Russell és Martin Parker, a Cambridge-i, illetve a Bristoli Egyetem történészeinek a The Conversationön megjelent cikke szerint mindez nagyon hasonló ahhoz, ami a koronavírus-járvány miatt az utóbbi pár hónapban történt. Miközben a kis cégek állami segítségre szorulnak, hogy életben maradjanak, a nagyok – különösen azok, amelyek üzleti modellje házhoz szállításra épít – hatalmas nyereségre tesznek szert.
Habár a 14. századi és a jelenkori gazdaság közötti különbségek túl nagyok ahhoz, hogy egy az egyben összehasonlítsuk az akkori és a mostani járvány hatásait, mégis láthatunk hasonlóságokat abban, ahogy a fekete halál megerősítette az államot, és felgyorsította néhány nagyvállalat dominanciáját egyes piacokon. Az akkori járvány annyira halálos volt, hogy Európa népessége egyes becslések szerint a harmadával csökkent, ugyanakkor ez nem vezetett a vagyon egyenlőbb eloszlásához. A gazdag üzletemberek ebben az időszakban szakítottak azzal hagyománnyal, hogy a vagyonuk harmadát jótékonyságra fordítják haláluk után, és egyre erősebb volt az arra irányuló törekvés a végrendeletekben, hogy a vagyont minél kevesebb örökös között osszák szét.
Ugyanebben az időszakban a bérmunka felfutása a jobbágyi rendszer rovására egy új, városi tulajdonosi réteg kialakulásának kedvezett. Mivel a parasztok egyre nagyobb része kapta pénzben a fizetését természetbeni fizetség – például tűzifa – helyett, egyre több pénzt tudtak elkölteni a városokban is. A városokban ennek hatására nagyon meggazdagodtak azok a kereskedők, akik egyben termelők is voltak.
Amíg ugyanis korábban nem volt elég pénzük, hogy termeljenek is, most már saját vállalkozásaik állították elő például a selymet, amit korábban Bizáncból és Ázsiából importáltak. Ezek a kereskedők ráadásul különösen szerencsés helyzetben voltak akkor, amikor a járvány után munkaerőhiány lett, ugyanis a tőkével nem rendelkező független szabókkal és a befektethető tőkét nélkülöző, vagyonukat földben tartó arisztokratákkal szemben technológiai fejlesztésekkel, gépesítéssel tudták helyettesíteni a drága munkaerőt.
Dél-Németország volt a 14. és 15. század során az a régió, ahol a legtöbb ilyen cég koncentrálódott, például ilyen volt a Welser, ami a saját maga által termesztett lent a saját szövőgépeivel szőtte textillé. A textillel kereskedő Welser a gyarmatosításban is részt vett, egy időben magángyarmatként igazgatta Venezuelát.
És bár a koronavírusnak nem lesznek ennyire radikális hatásai, az elmúlt pár hónap eseményei szintén masszív felfordulást okoztak a gazdaságban, és itt is megfigyelhető a nagyobb cégek még nagyobbá válásának és a kicsik elbukásának folyamata egyes iparágakban. A kiskereskedelemben a nagy láncok például jóval válságállóbbak voltak, mint kisboltok, az e-kereskedelemben pedig nagyot taroltak a már eddig is lokális monopóliumként működő nagyok, mint például az Amazon. Szintén nagyot nyert a járványon a streaming, amit eddig is olyan nagyvállalatok uraltak, mint a Netflix, az Amazon vagy a Disney. Az internetes óriások, mint a Google (és a hozzá tartozó Youtube) és a Facebook (és érdekeltsége, az Instagram) is jól jártak a növekedő internethasználattal, az interneten rendelt termékeket pedig olyan nagyvállalatok szállították ki, mint a FedEx vagy az Amazon.
Ugyan ez csak egy pár példa, de globálisan általánosan jellemező volt az elmúlt hónapokra a kkv-k szenvedése és a szerencsésebb nagyvállalatok további erősödése.
A történészek szerint a történelem soha nem ismétli önmagát, ezért fontos, hogy a korábbi korokból kiragadott események alapján ne vonjunk le téves következtetéseket. Az például biztos, hogy a koronavírus egyik ország lakosságának harmadát sem fogja megölni, ezért aztán bár hatásai jelentősek, olyan munkaerőhiányt nem fog okozni, mint amit a pestis. A két helyzet közti legjelentősebb különbség a történészek szerint az, hogy a koronavírus okozta válság a klímaválság közben ütött be, és a legrosszabb eshetőség az, hogy a gazdaság a korábbi, fenntarthatatlan pályára áll vissza a járvány után.
A 14. századi járvány tanulságai közül viszont van olyan, ami a mostani helyzetben is hasznos lehet, mégpedig az, hogy a nagy szervezetek viszonylag hatékonyan újra tudják szervezni magukat, ha rá vannak kényszerítve. Ez pedig a két történész szerint optimizmusra ad okot, hiszen bizonyítja, hogy a klímavédelmi szempontból legfontosabb rendszerek újratervezése is lehetséges. Az ugyanakkor már Russel és Parker szerint is jó kérdés, hogy ezeket a cégeket hogyan lehet majd rávenni arra, hogy a klímacéloknak megfelelően szervezzék újra magukat.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
