Nem lankad a kormány optimizmusa a koronaválság lefutásával kapcsolatban, legalábbis ez derül ki a héten benyújtott költségvetési tervezetből. Bár az idei évet nézve Varga Mihály a GDP három százalékos visszaesését emlegette nyilatkozataiban, a 2021-re vonatkozó költségvetés már 4,8 százalékos bővülést feltételez. De nem csak a GDP-növekedésnél, hanem az adóbevételekre vonatkozó becsléseknél is az tükröződik vissza, hogy gyors visszapattanást várnak.
Általános forgalmi adóból például 4982 milliárd forint beérkezésével számol a dokumentum, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen a soron 4970 milliárd forint volt előirányozva 2020-ra. Pedig már a tavaly beadott tervezet is meglehetősen optimistának tűnt az áfa-bevételeket nézve: a fogyasztási adóbevételek példátlanul magas, az előző évhez képest 16 százalékos növekedését vetítette előre, miközben a gazdasági körülményekkel kapcsolatban a következő megállapítást tette:
Fel kell tehát készülni arra, hogy a nemzetközi gazdasági környezet romlása miatt a magyar gazdaságot tovább kell erősíteni (…).
Hasonló a helyzet a személyi jövedelemadót nézve is, a jövőre várt 2684 milliárdos bevétel szintén valamivel meghaladja az egy évvel ezelőtt 2020-ra prognosztizált 2609 milliárd forintot. Az idei sokkszerű összeomlás után tehát nem csak a fogyasztás, hanem a munkabérek, illetve a foglalkoztatás is eléri nagyjából az eredetileg 2020-ra várt szintet a kormányzat szerint. (Persze az inflációt is figyelembe kell venni, amit három százalékra becsül a 2021-es költségvetési tervezet, a 2020-as pedig 2,8 százalékra.)
A járvány nyomán fellépő rendkívüli kiadások fedezése sem arra utal, hogy a kormány jelentősen változtatni kívánna az eddigi költségvetési pályán. A Járvány Elleni Védekezési Alap (ami alapvetően korábban már létező kiadások összevonásából áll) harminc milliárdos központi tartalékán felül leginkább az eddig az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó 87 milliárd forintos összegére és az idén májustól érvényben lévő kiskereskedelmi különadóból befolyó 54 milliárd forintra támaszkodhat. Vagyis a koronavírussal kapcsolatos kiadásokat jobbára nem a korábban is a kormányzat rendelkezésére álló forrásokból fedezi a költségvetés.
Az egyedi beruházások léptéke sem változik érdemben, a 2020-as 2070 milliárd forint után 2021-ben 2051 milliárdot szán a kormány az olyan fejlesztésekre, amelyeknek gazdaságélénkítő hatása lehet az állami megbízásokon keresztül. Összességében tehát a koronavírus a kormány tervei szerint nem rázza meg különösebben az állami költségvetést, a járvány teremtette rendkívüli helyzethez leginkább az önkormányzatoknak és a különadókat fizető vállalatoknak kell alkalmazkodniuk.
Pénz
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
