Ha egy vállalat kilátásai jelentős fordulatot vesznek, az azonnal meglátszik a kölcsönzött dolgozói számán. Gazdasági problémák esetén először a kölcsönzött munkaerejét építi le, ha pedig felívelő pályára áll, akkor velük bővíti elsőként az állományát. Az autógyárak, az áruházláncok vagy éppen gyorséttermek éppen azért kölcsönöznek dolgozókat, hogy rugalmasan és kényelmesen tudjanak alkalmazkodni a forgalom ingadozásához.

A változásokra való érzékenysége miatt a kölcsönzött munkaerő mértékének ingadozását fontos gazdasági indikátornak tartják. “Pontosan lehet látni, hogy ha ma elküldik a kölcsönzött munkaerőt, akkor két-három hét múlva a saját állományt is elküldik, ha nincs valami változás. Emiatt jó lakmuszpapír ez a gazdaságban” – mondta Simon Balázs, az egyik jelentős magyar munkaerő-kölcsönző, a Humánia HRS Group jogi és kommunikációs igazgatója.

70-75 ezer kölcsönzött dolgozó veszíthette el a munkáját

A koronavírus megjelenése óta hatalmas mértékben építették le a kölcsönzött munkaerőt a magyarországi cégeknél, és ez sötét jövőt vetít előre az egész munkaerőpiacon. Magyarországon nagyjából 150 ezer kölcsönzött dolgozó volt a járvány előtt, mostanra azonban

kevesebb mint 40 százalékuk dolgozik aktívan

a magyarországi munkaerő-kölcsönzők többségét képviselő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) adatai szerint.

A szervezet egyes tagjainak önbevallása alapján március eleje óta a kölcsönzött munkaerő 45-50 százalékát küldték el a magyarországi vállalkozások^*Az MMOSZ 25 munkaerőkölcsönzőn keresztül 100 ezer kölcsönzött munkavállalóját képviseli. Közülük tíz olyan cég szolgáltat hetente adatokat az aktuális állományáról, amelyek összesen 30 ezer embert foglalkoztattak a járvány előtt. A felmérés a szervezet szerint reprezentatív, a mintában szereplő cégek között van kisebb, nagyobb, országos és lokális is.(a módszertan a csillagra kattintva ismerhető meg). “Ezen felül a megmaradt dolgozók 30 százaléka inaktív állományban van” – mondta a szervezet elnöke, Dénes Rajmund Roland, aki az egyik jelentős magyar munkaerő-kölcsönző, a Humán Centrum vezetője és résztulajdonosa.

Ez alapján a 150 ezer kölcsönzött dolgozóból 70-75 ezer vesztette el az állását. Mellettük 20-25 ezren lehetnek inaktívak, ők tehát hiába maradtak állományban, nem dolgoznak, mert fizetett vagy fizetetlen szabadságon, állásidőn vagy a munkahelyüket féltve betegállományban vannak.

“Az inaktívak alatt ketyeg a bomba. A legtöbb cég még kivár, hátha elindul a gazdaság, de kérdéses, meddig tudják húzni. Egyes kölcsönvevő partnereknél 70-75 százalékos termelés-visszaesés tapasztalható, amely alapján az eddiginél is sokkal nagyobb kölcsönzött és saját munkavállalói állomány leépítése lenne indokolt”

– mondta Dénes Rajmund Roland.

Az elmúlt hetekben a sajtó több cégről is megírta, hogy több száz kölcsönzött alkalmazottat küldtek el. Az esztergomi Suzuki hatszáz ilyen dolgozótól vált meg, a hatvani Bosch hétszáztól, a makói Continental pedig kétszáztól. Számos gyárnál azonban, legalábbis átmenetileg, jóval nagyobb mértékű (volt) a megrendelés állomány csökkenése, mint a létszámleépítés. A hatvani Bosch például 70-75 százalékos csökkenést közölt, de kevesebb mint 15 százalékkal vágta meg az állományát.

Az MMOSZ szerint a kereskedelemben, a vendéglátásban és az idegenforgalomban 70-80 százalékkal esett vissza a kölcsönzött munkaerő létszáma, a gépgyártásban, az autóiparban és a feldolgozóiparban pedig 50-60 százalékos a visszaesés. “A 2008-as válságnál is összességében hasonló, 50-60 százalékos volt a visszaesés a munkaerő-kölcsönzőknél, de ott ez a csökkenés évek alatt történt meg, nem egyik pillanatról a másikra. A mostani helyzetre nem lehetett felkészülni” – mondta Dénes Rajmund. Az akkori válságnál egyébként közel 12 százalékos volt a munkanélküliség.

Munka a Bosch hatvani üzemében. A kép illusztráció. Fotó: Komka Péter/MTI

A mostani visszaesés egyik jellegzetessége, hogy rengeteg – főleg EU-n kívüli – vendégmunkás veszítette el az állását. A munkaerő-kölcsönzők nagy arányban foglalkoztatnak külföldi, főleg ukrán, szerb és szlovák dolgozókat a magyarokkal már nem betölthető álláshelyek feltöltésére. Az MMOSZ szerint az ukránok létszáma akár az összes kölcsönzött dolgozó 25-30 százaléka is lehetett. A határzár miatt azonban tízezrek mentek haza a bizonytalan jövő és a családjuk miatt, olyanok is, akiknek még megvolt a munkája.

“Volt olyan partnercégünk, akitől 150 embert kellett elküldeni, de a szomszédos cégnél pont ekkora hiány alakult ki a határzár miatt hazatérő és ott várakozó külföldi munkavállalók miatt, így át tudtuk csoportosítani a magyar állampolgárokat a másik gyáregységbe, nem veszítették el az állásukat” – mondta Dénes Rajmund Roland. Az elmúlt két hónapban elküldött kölcsönzött munkaerő 40-50 százalékban külföldi volt.

A belsős állományhoz is hozzányúltak

Amikor márciusban beszéltem munkaerőközvetítőkkel, közülük többen arra számítottak, hogy egy-két hónapon belül visszapattanhat a termelés a járványt megelőző szintre, most azonban ez kevésbé tűnik valószínűnek.

“Az iparban mindenhol van fokozatos visszaindulás, azonban nem teljes gőzzel működnek a gyárak. Nagyjából a márciusi létszám 50-60 százalékos szintjén indultak el”

– mondta Juhász Csongor, a legnagyobb magyarországi munkaerő-kölcsönző, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

A csökkentett termelés miatt pedig nem lesz elég a diák és a kölcsönzött dolgozóktól megválni. “Az autógyártók és az autóipari beszállítók közül többen a belsős állományhoz is hozzányúltak április végétől. Az ő meglátásuk szerint nem V-alakú visszarendeződés lesz” – mondta Juhász Csongor. Szintén az elhúzódó visszaesést vetíti előre, hogy a márciusi pánikvásárlások után már az élelmiszeriparba is begyűrűzött a válság, ott is csökkent a termelés.

A Prohuman vezetője szerint ugyanakkor több bizakodásra utaló jel is van. Igaz, hogy egyelőre alacsonyabb szinten indul újra a termelés, de úgy érzékeli, hogy elindult egy lapos felívelés. A Prohuman eddig átlagon alul, nagyjából 15 százalékkal csökkentette az állományát. Az utóbbi napokban ráadásul új megrendelést kapott, így várhatóan részben vissza tudja építeni a létszámot.

Dolgozó a Mercedes kecskeméti gyárában. A kép illusztráció. Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Ezzel együtt a Prohumanhoz beérkező jelentkezéseken is látszik, hogy rengetegen veszítették el az állásukat. Az elmúlt hetekben több mint 15 ezer álláskereső jelentkezett hozzájuk, ez nagyjából kétszer annyi ember, mint ahány jelentkező szerepelt az adatbázisukban a 2008-ban kirobbant válság csúcsidőszakában (bár most torzíthat a képen, hogy nagy számban tértek haza külföldről).

“Ebben a nehéz időszakban azon dolgozunk, hogy a lehető legtöbb embernek tudjunk segíteni, mintegy hidat képezzünk a nehéz helyzetbe került munkavállalók és a megnövekedett munkaerőt igénylő vállalatok között” – mondta Juhász.

Dénes Rajmund Roland azt mondta, a Humán Centrumnál 25-30 százalékkal csökkent a kölcsönzött létszám, 400-500 embertől köszöntek el az elmúlt 2 hónapban. A 80 fős, saját belső állományból senkit sem bocsátottak el, azonban több alkalmazottnak kiadták a fizetett szabadság 50 százalékát vagy részmunkaidőben foglalkoztatják azokat, akiknek a leépített kölcsönzött állomány miatt jelentősen csökkentek a feladataik.

Több megkérdezett is arról beszélt, hogy kifejezetten aktív a kapcsolat a válság során a kormányzattal. Az MMOSZ a “korábbi gazdasági válsággal ellentétben, abból tanulva” hetente küld szektorszintű adatokat a Információs Technológiai Minisztériumnak, illetve a kormányzati munka megalkotásában résztvevő Századvégnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat munkaerő-kölcsönzés munkaerőpiac munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában