Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. május 12. 06:33 Élet, Vállalat

17 ezer kattintás egy álláshirdetésre: lenullázódott a diákmunka

A 21 éves Bori három éve költözött el a szüleitől, azóta egyedül tartja el magát. Középiskolába jár, mellette diákmunka révén kasszázott több budapesti drogériában és élelmiszerüzletben az elmúlt években. A hétköznapok többségében az órák után járt be a munkahelyére, vagy akár már az utolsó 1-2 órán sem vett részt az iskola engedélyével.

Hétvégi napokat is bevállalt, így jellemzően heti 30-40 órát dolgozott az iskola mellett. “A megélhetésem miatt volt rá szükségem, nem hobbiból csináltam” – mondta Bori. Ugyan szeretett volna átmenni belsős alkalmazottnak, az iskola miatt legfeljebb részmunkaidősként tudott volna elhelyezkedni. A diákmunka ugyanis rugalmasabb az alkalmazott státusznál, diákként szabadon dönthetett arról, hogy a drogérialánc melyik üzletében és mennyit akar dolgozni.

Mivel a diákmunka révén nagyjából ugyanannyi pénzt tudott keresni, mint alkalmazottként, különösebb hátránya nem származott abból, hogy nem belsős munkatárs volt. Ez azonban márciusban megváltozott, amikor a koronavírus miatt hirtelen visszaesett a drogéria forgalma. “Nagyon lecsökkent a vásárlói kör, senki nem akart már úgy költekezni” – mondta Bori. A márciust még végig tudta dolgozni, áprilisban azonban már csak öt napot kapott.

Drogéria Brazíliában. Fotó: AFP

“Elsőként ilyenkor mindig a diákokat küldik el, az üzletek inkább a saját belső dolgozóikat tartják meg” – mondta Bori. Számos kereskedőcégre, vendéglátóhelyre vagy ipari üzemre jellemző, hogy dolgozóik egy része kölcsönzött vagy diák munkaerő. Ez lényegében azért van, mert őket jóval egyszerűbb felvenni és elküldeni. A diákmunkásokkal jóval rugalmasabban és kényelmesebben lehet alkalmazkodni a forgalom ingadozásához. A drogérialáncnál például, ahol Bori dolgozott, a munkatársak negyede volt diák.

Több mint kétszer annyian dolgoznak

Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a dolgozó diákok aránya, a koronavírus miatt azonban tízezres nagyságrendben veszíthették el munkájukat az elmúlt hetekben. Ugyan Bori pár hét keresgélés után május első felében újra talált munkát, de sorstársai jelentős részének erre nem lesz esélye jelen állás szerint.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének tavalyi összesítése szerint évente háromszázezer diák vállal munkát, közülük mintegy 180 ezren iskolaszövetkezeten keresztül. Bár a diákmunkát a köztudatban leginkább azzal azonosítják, hogy középiskolások nyáron elmennek dolgozni, mára nagyobb arányban vesznek benne részt a felsőoktatásban tanulók.

“Míg tíz éve a felsőoktatásban tanulók 18-19 százaléka dolgozott a tanulmányai mellett, mára ez 45-48 százalékra ment fel”

– mondta saját belső méréseikre hivatkozva Simon Balázs, az évente több mint 15 ezer diákot foglalkoztató Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója. Szerinte a szakma többsége szerint évente mintegy 90-100 ezer egyetemista és főiskolás végez diákmunkát. 

Diákmunkás segít egy nyíregyházi gyárban. Fotó: Balázs Attila/MTI

“A diákmunka összetétele gyakorlatilag leképezi a magyar gazdaságot” – mondta Simon. Ennek megfelelően a legtöbben gyárakban végeznek betanított munkát, ezt követően pedig kereskedelmi láncoknál dolgoznak. Gyakornokként sokan helyezkednek el fehérgalléros munkahelyeken, és jelentős arányban dolgoznak diákok gyorséttermekben, fesztiválokon, strandokon vagy a mozikban.

Ahogy Bori esetében is történt, a koronavírus megjelenése után számos vállalat vált meg a náluk dolgozó diákoktól. “Legelőször mindig a diákoktól szabadulnak meg a cégek, mert semmilyen kötöttségük nincs. A diák meg nem rendelésével semmilyen plusz költsége nincs a vállalatoknak” – mondta Simon Balázs. Szerinte a gyári munkáknál a megrendelések március közepén “szinte lenullázódtak”, ezért jelentős számban küldtek el diákokat az ipari cégektől.

Felére eshet az elérhető munkák száma

A Fürge-Diáknak emiatt márciusban 30-40 százalékkal esett vissza a forgalma az egy évvel korábbi számhoz képest, áprilisban pedig “beestek 50 százalék alá”. A diákmunka terén hasonló csökkenéssel számol hosszú távon a legnagyobb munkaerő-kölcsönző, a Prohuman is, amelynek az iskolaszövetkezete a második-harmadik legnagyobb az országban.

A cég ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor szerint eddig nagyjából húsz százalékkal esett vissza a diákmunkáik száma. “Eddig szerencsések is volt, mert a diákjaink nagy része gyakornokként dolgozik szellemi munkakörben, a válság pedig elsősorban a fizikai dolgozókat, a kereskedelmet és a vendéglátást érintette erőteljesen” – mondta.

Jön azonban a nyár, amely a vendéglátás miatt a legerősebb szezonjuk szokott lenni, így nagyobb csökkenésre számít.

“A harmadik és a negyedik negyedévet már nem fogjuk megúszni, 50 százalékos visszaesést jósolunk az iskolaszövetkezeti üzletágunkban”

– mondta Juhász.

Piaci információi szerint országosan eddig nagyjából 40-50 százalékkal csökkent az elérhető diákmunkák száma. Ez alapján tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban. Ha év végéig nem lesz jelentős változás, akkor százezerhez közelíthet azoknak a száma, akik nem tudnak diákmunka révén pénzt keresni.

A közterület-felügyelõségnél munkába álló diákok a nyíregyházi önkormányzatnál 2015-ben. Fotó: Balázs Attila/MTI

Több megkérdezett beszélt arról, hogy ahogy a cégek megtorpanása miatt a diákokat küldik el először, úgy a termelés visszaindulásával őket fogják először keresni a műfaj rugalmassága miatt. “A gazdaság visszaindulásával a diákmunkások iránti igény is nőni fog, de a nyári időszak biztosan nehéz lesz, és amíg a cégek nem állnak biztosabb lábakon, várhatóan a diákmunkára is kevesebb lesz az igény” – mondta Juhász Csongor.

Hatalmas visszaesés tükröződik az egyik legnagyobb álláskereső portál, a Profession.hu adataiból is. Márciusban 50-60 százalékkal csökkent a diákoknak szánt álláshirdetések száma a portál üzletfejlesztési vezetője, Tüzes Imre szerint. Például az

egyik legnagyobb diákszövetkezet meghirdetett állásainak a száma 70-80 százalékkal esett vissza a járvány következtében.

Tüzes szerint a tanulóknak hiába lett több ideje, egy ideig “nem mertek munkát vállalni”. Április végére azonban egyre többen kezdtek el ismét diákmunkákat keresni. Ugyan a meghirdetett állások száma is elkezdett nőni, az aránytalanságot szemlélteti, hogy az egyik ételfutár diákmunka-hirdetésre 17 ezren kattintottak. Tüzes szerint korábban ennek a 30 százaléka is jó eredmény volt.

Több mint ezer forintos órabér

A mostani járvány a diákmunkát is jelentősen felforgatja. Az elmúlt években hasonló trend jellemezte a diákmunkát, mint a teljes munkaerőpiacot. A munkaerőhiány miatt az iskolaszövetkezeteknek az elmúlt 2-3 nyáron már hirdetniük kellett magukat. “Tíz éve ez elképzelhetetlen lett volna. Az elmúlt nyarakon viszont már nem volt annyi diák, amennyi mindenkit kiszolgált volna” – mondta Simon Balázs.

A munkaerőpiaci folyamatokkal párhuzamosan a diákmunka révén is jelentősen nőttek a fizetések. Míg három éve nagyjából bruttó 700 forintos órabérért lehetett diákmunkát találni, addig tavaly Budapesten bruttó 1100-1300 (azaz nettó 935-1105*Mivel csak személyi jövedelemadót kell fizetni a bruttó összeg után.) forintos órabért lehetett keresni, egy balatoni gyorsétteremben akár 1400 forintot is.

“A diákmunka korábban jellemzően 10-20 százalékkal haladta meg a minimálbért, de tavaly a Balaton-parton ez már a 80 százalékot is elérte”

– mondta Simon.

“A klassz nyári munkák idén azonban nem fognak úgy elindulni, ahogy szoktak” – folytatta. Szerinte a nyári diákmunkák iránt most nagyjából ugyanakkora az érdeklődés, mint egy évvel ezelőtt. A jelentkezést pedig minél hamarabb el kell kezdeni most a járvány miatt, mivel “közel sem lesz annyi munka, mint tavaly volt”.

Élet Vállalat diák diákmunka munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. július 10. 17:08 Élet

Gyorsuló ütemben vágják a fákat Európa erdőiben

Miközben Európa-szerte egyre többet hallani a klímaerdők telepítésének szükségességéről, a meglévő erdős területeken nagyot nőtt a fakitermelés intenzitása az elmúlt pár évben.

Torontáli Zoltán
2020. július 10. 12:16 Élet

Kevesen akarnak visszamenni az irodába, de muszáj lesz, mert túl sok pénz van benne

A hosszú távú szerződések és az építésre felvett hitelek miatt nem lehet egyik-napról a másikra megszüntetni az irodákat, a piaci szereplők többségének elemi érdeke, hogy az irodisták ne maradjanak otthon.

Hajdu Miklós
2020. július 8. 12:58 Élet

Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik

Amellett, hogy jelentős összegeket buknak a vállalatok a maximálistól elmaradó munkatermelékenység miatt, a hírnevüket is egyre inkább fenyegeti a dolgozók nem megfelelő élelmezése.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.