Hírlevél feliratkozás
Kun-Welsz Edit
2020. május 14. 18:35 Élet

Sok év múlva is máshogyan fogunk nyaralni a turizmus mostani átalakulása miatt

(A szerző a HOLD Alapkezelő elemzője, az Alapblog szerzője.)

Az elmúlt tíz év egyik legdinamikusabban fejlődő szektora volt a turizmus. Az árak csökkenésével és összehasonlíthatóságával egyre nagyobb tömegek tudták megfizetni az utazást, és a kapacitások is erőteljesen növekedtek az utóbbi időben. Megszoktunk egy világot, ahol szinte megszűnnek a határok és olcsón szerezhetünk életre szóló élményeket.

Ezt lényegében egyik napról a másikra változtatta meg a koronavírus. Nem tudhatjuk, hogy meddig tart ez az állapot, mikor lehet majd újra félelmek nélkül utazni. Az új helyzethez alkalmazkodni kell a szektor szereplőinek, és a fogyasztóknak is, ez az alkalmazkodás pedig lehet, hogy hosszú távon is fennmaradó változásokhoz fog vezetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA horvát nyaralási szezonból lehet még a leginkább valamiA világ számos országa már érzi a főszezon kiesését, míg az európai országok nagyobb részében ez csak ezután következik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a magyarok fogják megmenteni a hazai turizmustHa lenne is valami az idei szezonból, a külföldi turisták kiesését az is csak kisebb részben pótolná, ha minden magyar itthon nyaralna.

A turizmus az elmúlt tíz év sikertörténete volt, a globális GDP-t meghaladó növekedési ütemmel. Az egy főre jutó repülések száma globális szinten 70 százalékkal nőtt, és a jó turisztikai adottságokkal rendelkező országok gazdaságának a szektorra való kitettsége is emelkedett. A gazdasági ciklussal meglehetősen együtt mozgó szektor részesült az elmúlt évek növekedéséből, és a beruházások célpontjává vált.

A koronavírus megjelenésével és elterjedésével viszont ez a tendencia egyik napról a másikra véget ért, és a recesszióba forduló gazdaságok a turizmust is erőteljesen érinteni fogják. Nem lehet tudni, hogy a határkorlátozások és a határátlépést követő kötelező karantén rendelkezések meddig fognak tartani, ezen felül a szigorú intézkedések enyhülését követően az sem biztos, hogy az emberek egyáltalán akarnak majd utazni. Az emelkedő munkanélküliség és recesszió pedig általánosan fogja csökkenteni a keresletet.

Mikor térhet vissza az utazási kedv?

A Turisztikai Világtanács (WTTC, World Travel and Tourism Council) becslése szerint 2020-ban három havi utazás eshet ki teljes egészében, és ha el is múlnak majd a koronavírussal kapcsolatos félelmek, körülbelül tíz hónap szükséges ahhoz, hogy visszaálljon a tevékenység a járvány előtti szintre. Persze rengeteg a feltétel és a kérdőjel, most még azt sem lehet tudni, hogy a szigorú intézkedések meddig tartanak.

A korlátozások feloldása attól függ majd, hogy mennyire lehet kordában tartani a vírus terjedését. Számításba kell venni, hogy ősszel vagy télen akár egy újabb hullámmal kell szembenéznünk, viszont közben zajlanak az oltóanyag kutatások és a teszteléssel kapcsolatos fejlesztések is. Nem tudhatjuk, hogy ez utóbbiak mikor kerülnek olyan fázisba, hogy indokolt legyen a határkorlátozások feloldása, és megfelelő ellenőrzés mellett szabad utat kapjanak az utazók. Viszont, amikor ez a feltétel adott lesz, a fő kérdés inkább majd az lesz, hogy visszatér-e az utazási kedv?

Ezzel kapcsolatban találunk néhány kapaszkodót a múltban. Az alábbi ábra a múltban kitört járványok légi közlekedésre gyakorolt hatását mutatja. A tapasztalat szerint a járvány után 1-3 hónappal tetőzött, és ezt követően 6-7 hónappal állt vissza a járvány előtti szintre a légi közlekedés. Mivel a mostani helyzet példa nélküli, így az IATA tíz hónapos becslése optimistának tűnik. A WTTC 32 országot felölelő kutatása szerint járványok után a turizmus regenerálódási ideje 21 hónap.

További példa lehet a turizmust jelentősen érintő 2016-os helyzet Törökországban. A puccskísérlet és a számos terrortámadás eredményeként a külföldi látogatók száma 23 százalékkal csökkent, majd a 2015-ös helyzet csak 2018-ban állt vissza. A WTTC felmérése szerint, több ország átlagában egy terrortámadás után 13 hónappal helyreáll a rend (ezt tapasztalhattuk Franciaország, Belgium és az Egyesült Királyság esetében is). Természeti katasztrófákat tekintve 24 hónap ez az átlagos idő, politikai feszültségek és zavargások estében pedig 27 hónap.

A jelenlegi helyzet egyedülálló, nehéz jó összehasonlító eseményt találni a visszarendeződéshez szükséges idő megbecsléséhez, de ha nem számolunk a járvány elhúzódó hatásaival (és a bizonytalansággal, hogy újabb hulláma érkezhet), valamint recessziós hatásokkal, akkor is azt mondhatjuk, hogy 1-2 év lehet ez az időszak.

Rövid távú hatások

A napokban folyamatosan érkeztek a hírek az európai országokból a következő hetekben induló részleges, és fokozatos korlátozás feloldásról. Ezek a több lépcsőben megvalósuló enyhítő rendelkezések akár optimizmusra is okot adhatnak a turizmussal kapcsolatban, azonban itt további kérdések nehezítik az előrelépést.

Több légitársaság most azt kommunikálja, hogy május közepe/vége körül újraindul a működésük. De mégis, hogyan kell ezt elképzelni? Reális egyáltalán ez a céldátum? Biztosan nagyon szigorú ellenőrzések lesznek, a fogadó ország majd elvárja, hogy belépéskor friss (mondjuk 2 napnál nem régebbi) negatív koronavírus tesztet mutassunk fel (az Emirates például már gyorstesztet végez az utasain felszállás előtt Dubaiban, de ezt szeretnék majd több reptérre is kiterjeszteni, hogy áthidalhassák azt a problémát, hogy bizonyos országoknál már most is a belépés feltétele a negatív teszt).

Sőt, még azt is elvárhatják, hogy az érkezést követően néhány napig maradjunk karanténban, majd végezzünk el egy újabb tesztet, és majd csak ezt követően indulhat a program, vagy intézhetjük a dolgainkat. Jelen állás szerint ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik, még nem áll rendelkezésre annyi teszt, hogy ezt emberek tömegei megtehessék, viszont ezekre a szigorú előírásokra szükség van, amíg nincs védőoltás.

Feltéve, hogy az előírások betartásának nincs egyéb akadálya, még akkor is felmerül a kérdés, hogy ki akarna ilyen körülmények között utazni? Emellett pedig az emberekben az a félelem is reálisan felmerülhet, hogy ha az őszi/téli időszakban a járványnak egy újabb hulláma érkezik (jelenlegi tudásunk szerint ennek van esélye), akkor nem szeretnének egy idegen országban karanténba kerülni. Emiatt pedig azt látjuk, hogy tervezés szintjén sem indul újra a turizmus, ez pedig a szektorban működő cégeket teljes bizonytalanságban tartja a 2020-as évben. Bár tervezett utazások nem nagyon vannak, az emberek továbbra is vágynak arra, hogy elhagyják lakhelyüket a karanténban töltött hetek/hónapok után, csak más alternatívák után kell nézni.

Emiatt rövid távon a belföldi turizmus kerülhet előtérbe, a kínai példa is ezt jelzi. Április elején Kínában már lazítottak a korlátozásokon, és a hónap elejére eső halottak napja miatti hosszú hétvégén embertömegekről láthattunk fényképeket a híres kínai turistalátványosságoknál, valamint nemzeti parkokban. Ezt a hétvégét megelőzően készült egy felmérés a kínai lakosok jövőbeli utazási terveiről, és a megkérdezettek harmada tervezett volna belföldi utat a következő 3 hónapban, míg Hongkongba a megkérdezettek 18 százaléka ment volna el. Viszont az emberek nagyobb részének inkább 12 hónapon belül voltak tervei, vagy egyáltalán nem voltak tervei. Ezek az arányok egyébként az előző heti felméréshez képest romlottak, úgy tűnik, hogy halasztottak a tervezett utazásokon.

A bizonytalanság miatt felértékelődik a rugalmasság az utazás szervezésben, így a belföldi utak mellett a környező országok is előtérbe kerülhetnek, amennyiben a határátlépés nem jár sok ellenőrzéssel és szigorú előírásokkal. Ezek az utak nem igényelnek sok szervezést, ha úgy alakul a helyzet, akár egyik napról a másikra eldönthetjük, hogy beülünk az autóba és útnak indulunk. A horvát és a cseh kormány konzultációja már ezt célozza az úgynevezett “korona folyosóval”, melynek lényege, hogy az igazoltan nem betegek beléphetnek az országba nyaralás céljából, és nem kell kivárniuk a két hetes karanténidőszakot.

A szolgáltatók részéről is elindult az alkalmazkodás, a napokban világhírű múzeumokat és nemzeti parkokat is bejárhattunk online. Már a járvány előtt is számos virtuális utazással foglalkozó cég bontogatta szárnyait, viszont nem kaptak túl nagy figyelmet, mivel az utazási költségek és korlátok leépülése jellemezte az utóbbi éveket, így a valós tapasztalás felülírta a virtuálisat. Most viszont ennek van relevanciája, és a virtuális valóság segítségével megalkotott utazási élmények egy ideig helyettesíthetik a valósakat.

Hosszabb távú hatások

Néhány hónappal ezelőtt még azt gondolhattuk, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos félelmek és mozgalmak hoznak majd el egy új világot az utazásban. Elkezdett terjedni a flight shaming, érkeztek a hírek a skandináv országokból, hogy a légi közlekedés adataiban már látható jele van a folyamatnak, az emberek csökkentették a vakációk számát, és amikor lehetett inkább vonattal utaztak. Ezzel szemben, a koronavírus elterjedésével egy újabb faktor is közbeszólt, és lehet, hogy hosszabb távon fogja formálni utazási szokásainkat.

Úgy gondolom, hogy a kijárási korlátozásoknak és a karanténnak leginkább az üzleti utakra lesz hosszú távú hatása. A multinacionális vállalatok jellemzően még az országos szintű korlátozások bevezetése előtt letiltották az üzleti utakat, és már lényegében két és fél hónapja kénytelenek a munkavállalók a technika egyéb vívmányai útján tartani a kapcsolatot a külföldi partnerekkel. Reális esélye van annak, hogy a cégek rájönnek, hogy az üzleti utak egy része felesleges, ezt pedig tovább fogja erősíteni az, hogy a recessziós kilátások miatt rövid távon ez egy könnyű költségcsökkentési út.

Húsz évvel ezelőtt az üzleti utak nagyjából 40 százalékáért feleltek a légitársaságok forgalmának, ez az érték mára már jelentősen lecsökkent a fapados légitársaságok elterjedésével. Becslések szerint ma már csak az utasok 12 százaléka van üzleti úton, így az ilyen célú utazás koronavírus által előidézett jövőbeli csökkenése arányaiban nem lehet magas a forgalmat tekintve. Ennél érdekesebb kérdés viszont az, hogy a légitársaságok hogyan keresnek az üzleti, illetve a turisztikai céllal utazókon. A válasz sejthető, az üzleti utakon nagyobb a profit, ugyanis a jegy lefoglalása is sokszor utolsó pillanatos és a céges foglalások gyakrabban tartalmaznak extra szolgáltatásokat. Így nem meglepő módon a 12 százaléknyi utashoz a profitnak jelentősen nagyobb része tartozik (bizonyos utakon a nyereség 75 százaléka), ez pedig már fájdalmas lehet a légitársaságoknak.

Egy másik érdekes hatás a hajós utazások esetében merülhet fel. A jól ismert Diamond Princess eset, majd ezt követően számos más óceánjáróval megesett karanténhelyzet sokakat tántorít el attól, hogy ilyen útra menjenek. Az összezártság nemcsak most, a koronavírus idején volt jelentős kockázat az utazók számára, hanem általánosságban is, egy vírus, vagy fertőzés könnyen elkapható egy ilyen közegben. Az ilyen hajók utazóközönsége eleve jelentős többségben 60 év feletti, tehát a veszélyeztetett korcsoporthoz tartoznak, így nagyon jó kérdés, hogy az utazást érintő korlátozások feloldásával, az előbbiek tudatában, vissza tud-e egyáltalán épülni a kereslet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Fontos

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.

Elek Péter
2024. április 24. 04:35 Pénz

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.

Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.