Aszály mindig volt, de az emberi tevékenység miatt egyre többre és rosszabbra kell számítani
Az Egyesült Államok délnyugati részét 2000 és 2019 között sújtó aszály volt a térség második legszárazabb időszaka nagyjából időszámításunk szerint 800 óta. Nem volt ritka ebben az időszakban, hogy a folyók egyes részei patakméretűre zsugorodtak, és hogy korlátozásokat kellett bevezetni a lakossági vízfogyasztásban. Az aszályt nem teljes egészében a klímaváltozás okozta, azonban egy a Science folyóiratban nemrég megjelent cikk szerint az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott a helyzet romlásában.
Park Williams, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központjának kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint
az emberi tevékenység egész konkrétan 47 százalékban járult hozzá az aszályhoz.
Az Egyesült Államok délnyugati részén a leghosszabb aszályok nagy valószínűséggel a melegedést hozó El Niñóval ellentétes légköri jelenséghez, a lehűlést és szárazságot okozó La Niñához kapcsolódnak. A kutatók számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy szétválasszák az emberi tevékenység időjárási hatásait az attól függetlenül is jelentkező időjárási mintáktól.
Ezt a feladatot végül fák évgyűrűi 1200 évre vonatkozó adatainak gyűjtésével oldották meg. Ezeket elemezve ugyanis minden év nedvességszintjére vonatkozóan becslést tudtak adni, így több mint ezer évre visszamenőlegesen meg tudták határozni a korábbi aszályok hosszát és okait. Williams szerint az óceán áramlatainak természetes változékonysága miatti, véletlenszerű aszályok kialakulásának esélyét az ember környezetre gyakorolt hatása növelte.
Williamsék tanulmánya része egy nagyobb tudományos projektnek, amin belül a csapadékhiány pénzügyi és emberéletekre gyakorolt hatására is becslést adnak. Eszerint 1980 és 2020 között az Egyesült Államokban az aszályok összesen 250 milliárd dollár értékű kárt okoztak, és 3000 halálesethez járultak hozzá. Toby Ault, a Cornell Egyetem kutatója a Bloombergnek arról beszélt, hogy
a jövőben az aszályok időtartamának, súlyosságának és gyakoriságának növekedésére lehet számítani.
A projekten belül két másik tanulmány vizsgálja az aszály hatását a fákra és a vízrendszerekre. A vízbiztonság az Egyesült Államokban egyre fontosabb kérdés, különösen a vidéki és szegényebb területeken. A csapadékhiány ugyanis nemcsak mennyiségi problémákat okoz a vízellátásban, hanem a víz minőségét is befolyásolja, nagyobb eséllyel kerülhet például só az ivóvízbe, de a baktériumok és más mikroorganizmusok előfordulása is nőhet. A szárazság azért is komoly probléma, mert a légkörben lévő szén-dioxid megkötése szempontjából jó taktika lehet az erdőtelepítés, a vízhiány és a szélsőséges meleg ugyanakkor csökkenti a fák túlélési esélyeit.
Az aszály Magyarországon is komoly problémát okoz, a Belügyminisztérium a napokban hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot. Az intézkedés alapján nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
