A globális járványhelyzet miatt egy pillanat alatt állásig fékezett a világgazdaság, óriási zavarok vannak a korábban kifeszített ellátási láncokban, ráadásul az emberek félve merészkednek csak a boltokba, miközben a legszívesebben évekre betáraznának csirkemellből és túlélőfelszerelésből. Egyszerre változtak meg pillanatok alatt a fogyasztói szokások, és jött egy hatalmas kínálati és keresleti sokk, miközben még a forint is soha nem látott mélységbe hullott. Sejteni lehetett, hogy ez érdekes hatással lesz a fogyasztói árakra.
A KSH ma közzétett inflációs adata ehhez képest azt mutatja, hogy az éves fogyasztói árindex a februári 4,4 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött márciusban. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem mond sokat.
A következő ábráról már jobban le lehet olvasni, hogy mi történt.
Az élelmiszerek ára jelentősen nőtt egy hónap alatt – igaz, az egyes termékeket vizsgálva jelentős eltérésekkel -, ami visszatükrözi a vásárlói rohamot. Az üzemanyagok ára viszont, köszönhetően a globális fejleményeknek, annak ellenére visszaesett, hogy a forint sokat gyengült a hónap folyamán.
A baj csak az, hogy míg élelmiszerből a szokásos forgalom többszörösét vásárolták a magyarok, részben a felhalmozás, részben a munkahelytől és éttermektől való távolmaradás (ezért több otthoni étkezés) miatt, addig üzemanyagból lényegesen kevesebbet fogyasztottak. Ha például a Waze aktív felhasználóiból indulunk ki, Budapesten a felére-harmadára csökkent az autóforgalom.
A KSH azonban ilyen rövid idő alatt nem nyúlhat a súlyokhoz, azaz nem súlyozhatja át azokat a tételeket, amelyekből felépül a fogyasztói kosár. Ezért a mostani fogyasztói árindexben ugyanúgy 26 százalék az élelmiszerek aránya, és változatlanul 7,1 százalék az üzemanyag részesedése – miközben ez a valóságban az előző hónapban jelentősen megváltozhatott. A két ellentétesen mozgó kategória azonban látszólag kiegyenlítette egymást.
A tíz-hússzorosára dráguló, sőt egyenesen beszerezhetetlenné vált arcvédő maszkok hatása szintén nem jelentkezik a statisztikában, ami ebben az esetben is teljesen érthető: korábban ez nem volt szemmel látható tétel, a későn eszmélő magyarok viszont sokat fizethetnek ezekért gyanús webáruházakban. De az átmeneti áruhiány számos élelmiszer árát is megbízhatatlanná tette. Egyszóval az ilyen zavaros helyzetekben érdemes a szokásosnál is nagyobb távolságtartással kezelni a gazdasági statisztikákat.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
