Ezekben a napokban a megszokottnál sokkal nehezebb elérni az ingerküszöböt az éghajlatváltozás fejleményeivel, de az ENSZ Meteorológiai Világszervezete azért megpróbálta, amikor a héten kiadta szokásos éves jelentését.
Eszerint a mérések kezdete óta 2019 volt globálisan a második legmelegebb év, a 2015 és 2019 közötti öt esztendő pedig ebben a tekintetben maga mögé utasított minden korábbi hasonló periódust. Ugyanez mondható el a 2010 és 2019 közötti évtizedre.
Tavaly a világ átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, vagyis egyre közelebb vagyunk ahhoz a 1,5 fokhoz, ahol a párizsi klímaegyezmény szerint meg kéne fékezni a felmelegedést, hogy kezelhető szinten maradjanak a káros következmények. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának – egyelőre csak ígéretek szintjén létező – gyors és nagymértékű csökkentése nélkül azonban ez teljesen esélytelen.
A Bloomberg azt emelte ki a jelentésből, hogy tavaly körülbelül
22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt,
miközben egy évvel korábban még csak 17,2 millió volt ez a szám. A dokumentum néhány olyan eseménysort is felsorol, amely kedvezőtlenül hatott az adott régióban megtermelhető élelmiszer mennyiségére, illetve károsítja az emberek egészségét, ezért akár a terület elhagyására is ösztönözheti őket.
- Tavaly Kelet-Afrikában a száraz tavaszt csapadékos ősz követte, ami kiváló feltételeket teremtett az Ázsia felől érkező sáskák elszaporodásához. A sáskajárás idén is folytatódik, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátást számos országban.
- Hőhullám miatt Japánban százan haltak meg, 18 ezer embert pedig kórházban kellett kezelni. Franciaországban hasonló okokból több mint 20 ezer ember szorult sürgősségi ellátásra.
- Az óceáni hőhullámok a csökkenő oxigénszinttel és a savasodással párosulva károsítják a tengeri élővilágot, veszélyeztetve egyben a halászatból élő közösségeket is.
Mindezek után valószínűleg senkit nem lep meg, hogy a jelentéshez írt előszavában Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ismét azonnali cselekvésre buzdította a világot, különben a párizsi klímaegyezmény annyit sem ér, mint a papír, amelyet az országok vezetői aláírtak.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
