A Tax Justice Network évente teszi közzé jelentését, amiben azt vizsgálják, hogy az adott ország mennyire segíti az offshore pénzrejtegetést. Ebben kitüntetett szerepe van a pénzügyi adatok nyilvánosság elöli elrejtésének. Nem meglepő módon a Kajmán-szigetek vezeti a kvázi pénzmosási listát, de előkelő helyen állnak a korrupciómentesnek gondolt, demokratikus nyugati országok.

A lista második helyén az Egyesült Államok áll, és számos EU-s ország is egészen rossz eredményeket ért el. Luxemburg és Hollandia ismert arról, hogy kényelmes feltételeket biztosít a nagy multinacionális cégeknek az adók elkerülésére és nagy hangsúlyt helyeznek a vállalatokra vonatkozó adatok minél kisebb nyilvánosságára is. De más európai országok is rosszul teljesítenek. Ha a különleges jogállású területeket nem vesszük figyelembe, akkor az Egyesült Királyság a 10., Németország pedig a 12. helyen áll. 

A Tax Justice Network adatai azért is érdekesek, mert azt is megmutatják, hogy globálisan mekkora súlyuk van ezeknek a gazdaságoknak. Az USA és a nyugat-európai országok előkelő helye azért is nagyon problémás, mert ezeknek óriási szerepe van a világ gazdaságában. 

Magyarországnál Ausztria például kétszer, Németország pedig háromszor rosszabb eredményt ért el. Ez nem is csoda, ebben a két országban például egyáltalán nem létezik transzparencia törvény, sokkal kevesebb adat érhető el szinte bármilyen gazdasági tevékenységről, mint Európa keleti felében.

Közép-Kelet-Európa világviszonylatban a vagyonelrejtés kapcsán kifejezetten jól teljesít, a 133 rangsorolt ország és terület közül Lengyelország kivételével minden más régiós ország a lista második felében van. Magyarországnál Szlovénia és Szlovákia helyez csak nagyobb hangsúlyt a térségben a pénzügyi átláthatóságra. Az alábbi grafikon az első 20 helyezett és a térségbeli országok eredményeit emeltük ki, a teljes lista itt érhető el.

Becslések szerint 21 és 32 ezer milliárd dollárnyi vagyont tartanak olyan országokban, ahol nem, vagy csak nagyon keveset kell adózni a vagyon után. Ez a világ 85 ezer milliárd dollár éves GDP-jének is közel negyede, így óriási összegről van szó. Márpedig ezeket a pénzeket nem a klasszikus pálmafás klasszikus adóparadicsomokban rejtik el, hanem a leggazdagabb országokban – hívja fel a figyelmet a Tax Justice Network.

A jelentést 152 kritérium figyelembevételével készítik, ami sokkal jelentősebb, mint a korrupció észlelési index csupán 13 másik felmérés ranglistáiból összeállított jelentése – ráadásul az egyes országok esetében nem is mindegyik felmérésből van adat. Az adatforrások pedig sok esetben nagyon kevés szereplővel készített, alapvetően szubjektív interjúra épülnek, a leggyakrabban használt, a Transparency International által készített korrupciós jelentés (korrupció érzékelési index) például egy nagyon szűk, a nagyvállalati vezetők szemszögéből készült felmérés. Ehhez képest a Tax Justice Network elemzésének nagy előnye, hogy azt nézik, hogy egy adott országban a valóságban mit tesznek a pénzmosás elleni fellépés címén.

Érdekes lehet összevetni a Transparency International listájával az eredményeket. A két lista pontszámai között bár statisztikailag értelmezhető, de alacsony, csupán 0,37 a korrelációs együttható.^*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. Ami ennél is érdekesebb, hogy 

minél kisebb a korrupció egy adott országban a Transparency szerint, annál inkább rejtegetik a pénzügyi adatokat.

Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a két ranglista közti eltérés alapvetően az észak- és nyugat-európai és észak-amerikai országok miatt adódik. A Tax Justice Network adatai alapján a vagyonok elbújtatásában jeleskedő gazdagok országok esetében alacsony korrupciós értéket mér a Transparency International.

A két jelenség azonban összefügg: életszerűtlen azt feltételezni, hogy korrupció nélkül, véletlenül alakult ki olyan szabályozás a gazdag országokban, ami óriási vagyonok adózatlan vagy alacsony adózású elrejtését teszi lehetővé.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Olvasson tovább a kategóriában