Folytatódik a forint értékének gyorsuló romlása, a KSH 2020 januárjában már 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést mért az egy évvel korábbi szinthez képest (a tavaly decemberi adat 4 százalék volt). Ehhez hasonló mértékű inflációt utoljára 2012 decemberében regisztrált a statisztikai hivatal, amikor a magyar gazdaság még a válság második hullámától szenvedett.
A drágulás hátterében leginkább a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok árának emelkedése áll, de nőtt a szolgáltatások ára is (ezen belül a lakbér ára 10 százalékkal). A ruházkodás, a háztartási energia és a fűtés költségei nem változtak érdemben, a tartós fogyasztási cikkek Európa-szerte nyomott ára pedig nálunk is érzékelhető, ezek közel egy százalékkal olcsóbbak lettek, még az árfolyam gyengülésének ellenére is.
Részletesebb bontásban nézve a termékkategóriákat tavaly januárhoz képest jóval drágábbak lettek a gyümölcsök (19 százalék), a postai szolgáltatások és a húsok (14-14 százalék), míg az adathordozók (-6 százalék), a hang- és képfeldolgozó és felvevő berendezések (-7-9 százalék), illetve a telefonok (-12 százalék) olcsóbbá váltak.
Az elmúlt hét évet nézve rekord magas infláció mellett a forint euróhoz viszonyított árfolyama is történelmi mélypontra jutott, tegnap már 340 volt a váltás a két valuta között. A jegybank a forint folyamatosan gyengülő árfolyamát tétlenül nézte az elmúlt két évben, a laza kamatpolitikáján legalábbis nem változtatott, arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) árfolyamcélja nincs, csak az infláció kedvezőtlen alakulása esetén avatkozik be. Az utóbbi két hónap áremelkedési adatai azonban már jelentősen meghaladják a központi bank egyébként viszonylag magas*Európában ez viszonylag magasnak számít, az Európai Központi Bank például két százalék körüli inflációs célt fogalmaz meg., három százalékos inflációs célját, sőt a januári adat a plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávon is kívül esik.
Az inflációs adat megjelenése után háttérbeszélgetést tartott Nagy Márton MNB-alelnök. A Portfolio tudósítása szerint azt mondta, hogy a jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon; „a jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket”.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba, az MNB mindenesetre márciusban értékeli alaposan az inflációs képet, és akkor határozza meg további lépések szükségességét.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
