Ha egy átlagos (vagy kevésbé átlagos) magyart kérdeznek arról, hogy mit tesz a klímaváltozás ellen, legjellemzőbb válasza az, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot. Legalábbis ezt mutatja az Index őszi közvélemény-kutatása, amely szerint messze a legtöbb megkérdezett leginkább a szelektív gyűjtést érti klímaváltozás elleni fellépésen. 

Láthatóan sokak lelkiismeretét nyugtathatja meg egy műanyag palack kiválogatása, pedig a szelektív gyűjtésnek viszonylag kevés köze van a klímaváltozáshoz, ráadásul nem egy túlzottan haladó elgondolás. Jóval előrébb mutató a megelőzés és az újrahasználat, vagy éppen a körforgásos gazdaság. A szelektíven gyűjtött hulladék érdemben nem csökkenti a károsanyag-kibocsátást, jelentős része égetőbe vagy lerakóba kerül, egy szintén számottevő része pedig sokáig Ázsiában kötött ki egy homályos út végén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

Az Egyesült Államok és Európa az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben szervezte ki folyamatosan növekvő hulladékmennyiségét Kínának. Így a kétezres évekre a nyugat hulladéklerakójává vált Kína. A nemzetközi hulladékkereskedelem ötven százalékát szállították Kínába, műanyaghulladékból évi 7-8 millió tonna érkezett az országba. Az EU műanyaghulladék-exportjának 95 százaléka ment Kínába, az USA összes hulladékának pedig a 40 százaléka.

A nyugat tehát gazdagságát felhasználva nagyjából úgy szervezte ki a hulladékproblémát kevésbé fejlett országoknak, ahogy Európa teszi ezt a menekültválsággal Törökország vagy észak-afrikai országok bevonásával (vagy ahogy olajtársaságok pénzelik az klímaváltozást tagadó lobbit). Egy sokakat váratlanul ért döntés azonban megszüntette ezt gyakorlatot, amely az egész világ hulladékpiacát felforgatta. Kína 2017-ben bejelentette, hogy a következő évtől jelentősen korlátozza a Kínába érkező hulladékimportot. Ez máig ható válságot okozott számos ország hulladékgazdálkodásában.

Szemétválogató a bangladesi Dakkában. Fotó: AFP

Az USA-ban például hosszú idő után éppen a 2010-es évek elején ugrott meg a szelektív hulladékgyűjtés, a kínai tiltás után azonban az önkormányzatok képtelenek voltak eladni a begyűjtött hulladékot. Egy amerikai város például a tiltás előtt tonnánként hat dollárt kapott a szelektív hulladékáért, a tiltás után viszont már 125 dollárt kellett fizetni az elszállításért. 

Egy másik városban 63 százalékkal kellett volna növelni a hulladékszedési díjat, hogy piacképes legyen az újrahasznosítás. A költségek miatt mindkét helyen felhagytak a rendszerrel,

és az elvben újrahasznosítható anyagok azóta az égetőben végzik.

Kína döntése Európában is jelentős problémákat okozott. Hatalmas hulladékhegyek halmozódtak fel már a korlátozás utáni első hetekben, a szelektív papírgyűjtés pedig összeomlóban van Magyarországon is (erről a következő cikkünkben írunk részletesebben).

A kínai korlátozásnak számos oka van:

• Bérek emelkedése. A nyugat a nyolcvanas évektől szállított hulladékot Kínába, ekkoriban – és még jó ideig – a munkaerő nagyon olcsó volt, a hulladékválogatás pedig a mai napig kifejezetten munkaintenzív, mivel kézi válogatást kell alkalmazni. A kínai bérek azonban sokszorosára nőttek az elmúlt 10-20 évben, az átlagbér már a magyart is megelőzi Kínában, ahol a nyolcvanas években még a lakosság háromnegyede extrém szegénységben élt. 
• Technológiai fejlődés. Kína gazdasági fejlődésének nyersanyagigényét sokáig részben újrahasznosítható hulladékból fedezte, amely az olcsó munkaerőből és a fejletlen technológiai tudásból is adódott. Azóta Kína az olcsó munkaerő mellett a technológiai hiányosságait is maga mögött hagyta. 
• Fogyasztás növekedése. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan a fogyasztás is többszörösére nőtt a közelmúltban. Egyre több lett a feldolgozatlan hulladék, a 2018-ban bevezetett korlátozás után éppen a napokban jelentette be Kína, hogy egyáltalán nem fog beengedni külföldi hulladékot a jövőben.
• Nyugatiak kapzsisága. Ugyan hivatalosan válogatott hulladékot szállítottak Kínában, számos esetben érkezett szennyezett vagy akár akár veszélyes hulladék az országba. Egyszer például 100 tonna radioaktív fémet vittek be az országba, igaz, azt nem a nyugatról, hanem Kazahsztánból és Kirgizisztánból.

Az utolsó pont különösen jól rámutat arra, hogy Kína milyen szerepet töltött be az USA és Európa hulladékgazdálkodásában. “Konténerszám szippantottak ki minden szart Európából. Több hulladékkezelős dicsekedett nekem is, hogy mi minden ganét beleraktak ezekbe. Gusztustalan módon kitoltak a kínaiaknak mindent” – foglalta össze egy magyar hulladékos.

Szerinte a kínai kereskedőket nagyon jó partnernek tartották az európai hulladékosok, mert “amint becsukod a konténert, megtörténik a fizetés”. “Ezt pedig ki is használták az európaiak. Talán emiatt is bukott a mutatvány” – mondta. A kínai korlátozás hatásairól mintegy fél tucat magyar hulladékossal beszéltem, és szinte valamennyien hasonló történeteket hallottak.

Vietnami nő válogat egy szemétkupacon. Fotó: AFP

Ugyan Kína már a 2010-es évek elején elkezdte előkészíteni az importhulladék korlátozását, a legtöbb megkérdezett szerint mégis meglepetésként érte őket a döntés. “Ezt már 2013-ban elkezdte nyomni Kína, de nem nagyon tudtuk elhinni, mert annyira teljesíthetetlennek tűnt a 0,5 százalékos szennyezettségi elvárás” – mondta egy másik hulladékos. Ezzel arra utalt, hogy nagy tisztaságú hulladékokat továbbra is fogad az ország, de olyan szigorúan húzta meg a korlátot, hogy azt lényegében lehetetlen betartani. “A túrórudira is rá van írva, hogy nyomokban földimogyorót tartalmazhat” – illusztrálta egy példával.

“Sokaknak megszűnt a kínai piac, mivel nem tudtak normális, tiszta minőségű hulladékot előállítani, amely a korlátozás után megfelelt volna a kínaiak. Nagyok sok cég bedőlt” – mondta egy osztrák hulladékkezelő magyar munkatársa. A magyarországi megkérdezettek arról számoltak be, hogy korábban közvetlenül kevés cég adott el hulladékot Kínába, de a nyomott árakat és a korlátozott eladási lehetőségeket ők is érzik. “Nálunk áttételes hatások vannak. Európa nyugati fele blokkolódott le, óriási a túlkínálat, a gyáraknál és a hasznosítóknál mindenki tele van” – állította egy cégvezető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína is elkezdte betiltani az egyszer használatos műanyagokatLátszólag nagyszabású tervet vezettek be az egyszer használatos műanyagok csökkentése érdekében a legtöbbet szennyező országban, Kínában.

Többen is arról beszéltek, hogy hatalmas hulladékmennyiség gyűlt össze az európai kikötőkben. “A nem tartós cikkek, mint a papír szabad ég alatt van, beszívja a nedvességet és tönkremegy” – mondta egy hulladékkezelő vezetője. Nemcsak emiatt hasznosul újra jóval kevesebb hulladék. Egy másik hulladékos szerint számos olyan céget vissza kellett mondaniuk, akik korábban nekik szállítottak szelektív hulladékot, mert már egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a felgyülemlett hulladékkal. “Ezért is egyre több kerül lerakóba, égetőbe” – mondta.

Hulladéktípusonként jelentősen eltérő, hogy mennyire változott az áruk a korlátozás óta. Legnagyobb mértékben a papír ára zuhant, és több műanyagtípus ára is jelentősen esett. “A pet-palack ára viszont nem csökkent drasztikusan, mivel Magyarországon és környezetében viszonylag nagy hasznosítási kapacitások épültek ki” – mondta Makó Balázs, a hulladékhasznosítással foglalkozó debreceni P.M.R. Kft. ügyvezető igazgatója. A pet-palackok mellett a másik leggyakoribb műanyaghulladék, a lakosság gyűjtésből származó vegyes polietilén fólia ára viszont nulla forint körül van Makó szerint.

Műanyag palackok Kínában. Fotó: AFP

A hulladékválság kezelésére (avagy a piaci vákuum betöltésére) több próbálkozás is indult. Kína kiesésével például azonnal jelentősen megnőtt a hulladékexport kisebb délkelet-ázsiai országokba. Ez azonban legfeljebb részleges és átmeneti enyhítést jelent, mivel ezek az országok is egyre jobban telítődnek hulladékkal és már többen bevezettek Kínához hasonló korlátozásokat.

Ezzel párhuzamosan új piaci szereplők is megjelentek az európai piacon. “Most már a kínaiak kezdtek el jönni ide. Most már jobban megéri nekik itt felépíteni egy üzemet, ahol feldolgozza a hulladékot, és a regranulátumot késztermékként már el tudja adni Kínába” – mondta egy hulladékos. Az ő cége egy Szerbiában működő, kínai érdekeltségben lévő hulladékkezelőbe kezdte el értékesíteni a műanyaghulladékát.

Egy másik magyar hulladékos pedig arról beszélt, hogy több magyar kezelőnél is bejelentkeztek kínai vállalatok a hulladékuk megvásárlására. Egy harmadik pedig arról beszélt, hogy kelet-európai, például orosz és bolgár cégek keresték meg őket, hogy érdeklődjenek a hulladékaik iránt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ hulladék hulladékgazdálkodás hulladékkezelés Kína környezetvédelem szelektív hulladékgyűjtés Olvasson tovább a kategóriában