Tavaly júniusban megöltek egy mexikói környezetvédő aktivistát. Két hónappal később két falusi halt meg egy tűzpárbajban Indiában. Szeptemberben pedig egy dél-afrikai vállalkozót lőttek le.
A gyilkosságok egymástól több ezer kilométerre történtek meg, mégis összeköti össze valami. Mind a XXI. század legfontosabb természeti erőforrásáért folyó, egyre öldöklőbb küzdelemben vesztették el az életüket.
Ez az erőforrás pedig a homok, amelyről leginkább strandokra vagy sivatagokra asszociálunk, pedig meghatározó eleme a városi létnek. Az irodaházak, bevásárlóközpont vagy lakóépületek építésére használt beton, valamint az utak készítésére használt aszfalt lényegében homok és kavics egymáshoz tapasztásából készül.
Szintén szükséges homok az üveg, a szélvédő vagy egy okostelefon-kijelző készítéséhez is. A homok számos használati tárgyban is jelen van, az elektronikai cikkektől a fogkrémig. A végtelen tengerpartok vagy sivatagok alapján azt gondolhatnánk a homokról, hogy lényegében korlátlanul rendelkezésre áll, azonban ez nincs így, egyre szűkösebb erőforrás.
Ennek egyrészt az az oka, hogy a sivatagi homok túl finom szemcséjű az építőipari hasznosításhoz, és ezért még a sivatagi országok – mint az Egyesült Arab Emírségek – is a jelentős homokimportőrök közé tartoznak. Másrészt a világgazdasági fellendülés, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt hatalmasra nőtt a kereslet.
Kínában például 2011 és 2013 között több cementet használtak fel, mint az USA-ban a XX. század folyamán. A világ legnagyobb homokimportőre, Szingapúr a hatvanas-as évek óta negyedével növelte a területét alapvetően azzal, hogy homokkal töltötte fel a tengert. Kínában vagy az Egyesült Arab Emírségekben számos luxusszigetet hoztak létre homokból, és például a nigériai Lagos is mesterségesen létrehozott homokpadokon terjeszkedik az óceán felé. A világon egy évtized alatt kétszeresére, évi 50 milliárd tonnára nőtt a kitermelt homok és kavics mennyisége.
A bővülő kereslet egyre látványosabb problémákat okoz. A sivatagi homok helyett elsősorban folyómedrekből és vízpartokon termelik ki a homokot, amelynek komoly ökológiai következményei vannak. A jelenséget az Economist egy vietnami példán keresztül világította meg.
A riport szerint az országot átszelő Vörös-folyó egyik kanyarulatát éjszaka közepén szokta megszállni több bárka, hogy illegálisan kitermeljék a folyómederben lévő homokot. Az illegális bányászok számára azért érheti meg kockáztatni, mert a 269 dolláros (82 ezer forintos) vietnami havi átlagfizetéshez képest jelentős pénzeket lehet keresni. Egy illegális homokbányász minden feltöltött bárkával 700 és 1000 dollár (210-300 ezer forint) közötti összeghez juthat.
Egy helyi földműves szerint teljesen átalakította a környezetet az illegális bányászat. Míg harminc éve a házát még egy kilométer választotta el a folyótól, mára mindössze húsz méterre van tőle az elképesztő mértékű homokkitermelés miatt. Vietnam nem egyedülálló példa, Indiában például hatezer embernek kellett elhagynia halászfaluját, mivel a homokkitermelés miatt nem tudtak védekezni az áradások ellen.
A kitermelés nemcsak az emberek biztonságát fenyegeti, hanem a folyók élővilágára is jelentős hatással jár, számos élőlény kihalásához vezethet. A kínai építkezési boom a ‘80-as, ‘90-es években olyan környezeti károkat okozott a kínai Jangce folyón, hogy 2000-ben betilották a homokbányászatot. A kitermelés okozhatta a kínai folyamidelfin kihalását, a folyópart hosszú szakaszai omlottak össze és hídpilléreket ástak alá (ez például Tajvanon vagy Portugáliában halálos balesetet is okozott). Az illegális bányászat azonban a tiltás óta is tart, 2019-ben több mint háromszáz homokot bányászó bárkát foglaltak le.
Vietnamban annyira túltolták a homokbányászatot, hogy idén várhatóan idén az összes kitermelhető homok kifogy. A készletek végességét jól tükrözi, hogy 2017-ben egy év alatt négyszeresére nőtt a homok ára. A világ egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, a 20 milliós lakosú Mekong-delta eltűnésében is jelentős szerepe van a homokbányászatnak a klímaváltozás mellett.
Az egyre nagyobb – és egyre látványosabb környezeti károkat okozó – kereslet, valamint az egyre szűkösebb erőforrás miatt számos haláleset történt a közelmúltban a homokbányászattal összefüggésben. A cikk elején említett mexikói aktivistát azért ölték meg, mert az illegális bányászat ellen tüntetett. A dél-afrikai üzletembert egy üzleti vita miatt lőtték le.
Indiában pedig az okozta a két ember halálát, hogy a rendőrség tűzpárbajba került illegális kitermelőkkel. Indiában homokmaffiák működnek a helyi sajtó megfogalmazása szerint, amelyek több tucat ember haláláért felelősek. Többek között rendőröket gázoltak halálra, környezetvédőket korbácsoltak halálra, egy újságírót pedig elégettek.
Világ
Fontos