Bár az utóbbi években divatos lett fanyalogni az insta-influencerek láttán, nem ők az elsők, akik abból élnek meg, hogy híresek (és azért híresek, mert híresek). Teljesen üres funkciót betöltő, szimbolikus hírességnek ott a brit királyi család, aminek tagjai évszázadok óta űzik nagy költségvetést igénylő életmódjukat, részben közpénzből, miközben szimbolikus lépésekkel meggyőzték a közvéleményt arról, hogy őket eltartani közérdek. Nem dolgozhatnak, csak reprezentálhatnak.
Erre az érdekes tényre irányítja a figyelmet Harry sussexi herceg és felesége, Meghan Markle, akik mindenféle hagyományt felrúgva közölték, hogy szeretnének „visszalépni” a királyi család első soraiból. Az egész lépés ugyanis nem az ármányról vagy a hatalomról – és még csak nem is a brit sajtó Markle elleni idegengyűlölő lejáratókampányáról – szól, hanem a pénzről és a vagyon elfogadottságáról.
A brit királyi család tagjai alapvetően háromféle módon tesznek szert jövedelemre. Dolgozniuk, tehát munkajövedelmet szerezniük a szokásjog szerint tilos, és jótékony alapítványaikban betöltött pozíciókból eredően sem juthatnak bevételhez. Kizárólag passzív jövedelmeik vannak.
A befolyó bevételek jelentős része lényegében adófizetői pénz, a királynőhöz befolyó uralkodói járadék (Sovereign Grant). Ez végső soron a 14 milliárd fontra értékelt koronabirtok (Crown Estate) nyereségének egy része (a rendszer 2011-es bevezetése óta 15 százalék, de az utóbbi években a Buckingham palota felújítására szánt kiadások miatt 25 százalék), legutóbb 82 millió font volt.
Közpénz a koronabirtok? A válasz erre egy óvatos igen, II. Erzsébet ugyanis hiába birtokolja ezt a vagyonportfóliót, ezt nem magánemberként teszi, hanem a királynői pozíció aktuális betöltőjeként. Ez viszont végső soron az államhoz köti a főleg földekből és palotákból álló vagyonkollekciót. A vagyonkezelő sem a királynő, egy független bizottság hozza a befektetésekkel és kiadásokkal kapcsolatos döntéseket.
Egy másik komolyabb jövedelemtermelő szelet a walesi herceg (azaz a trónörökös) személyes birtoka, a cornwalli hercegség, illetve a királynő személyes birtoka, a lancasteri hercegség. Előbbi nagyjából 550 négyzetkilométer (Cornwall megye 2 százaléka). Itt sem lehet teljesen magántulajdonról beszélni, hiszen ezeket a vagyonelemeket is a királyi család tagjaiként birtokolják. Ennek köszönhetően egyébként ezeknek a birtokoknak nem kell nyereségadót sem fizetniük.
Végül a király család tagjai rendelkeznek valódi magánvagyonnal is, amiből szintén lehet passzív jövedelmük, igaz, a legtöbb esetben nem tudni pontosan, hogy ez mekkora. De Harry herceg esetében pont igen, mivel az ő magánvagyona főként az édesanyja és nagyapja halála utáni örökségből bejövő 21 millió font, illetve annak növekménye lehet.
Harry herceg azonban eleve igen távol van a tróntól – apja, bátyja és bátyjának három gyermeke is megelőzi -, ráadásul jövedelmének mindössze 5 százaléka származik az uralkodói járadékból. A herceg saját életmódját és reprezentációs költségeit túlnyomó részeben az apjától, tehát a cornwalli hercegségből származó jövedelmekből finanszírozza. Az oldalvonalon viszont rengeteg pénz várakozik rá: mint pozitív globális celebpár, Harry és Meghan remek lehetőségek közül válogathatnak, legyen szó könyvelőlegekről, Netflix-sorozatokról és életmód-blogbirodalmakról.
Így aztán teljesen logikus lépésnek tűnik, hogy Harry és Meghan visszalépjen a hivatalos szerepkörtől és az uralkodói járadéktól, ami amúgy is a jövedelmeiknek csak egy kis szelete – és közben megtartsa a jó dolgokat, sőt további jövedelmekhez jusson. Az új, a királyi családról levált családi oldalukon olvasható nyilatkozat szerint a cornwalli pénzhez továbbra is ragaszkodnak. A kellemetlen reprezentációs funkciók visszamondásával ugyanúgy kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint azzal, hogy elérhetőek lesznek az új üzleti lehetőségek.
Évszázadokkal ezelőtt még egyértelműen a passzív jövedelem volt a magas státusz jele. Ez az utóbbi évtizedekben teljesen megfordult, és a leggazdagabbaknál is előtérbe került a munka mint a kiugróan magas jövedelmet legitimáló tényező. Talán erről van szó Harry herceg és Meghan hercegné esetében is, akik most már valódinak nevezhető munkával is megtámasztanák pénzügyeiket – igaz, közben azért a járadékot is megtartják. Ha viszont ők szükségesnek érzik, hogy vagyonukat a jövőben munkával legitimálják, akkor az egész monarchia jövője megkérdőjeleződik.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
