Hét éve nem volt ilyen magas az infláció, mi történik az uborkával és a disznóhússal?
2012 óta nem láttunk ilyen gyors fogyasztói áremelkedést – legalábbis a KSH módszertana szerint -, mint tavaly decemberben, derült ki a statisztikai hivatal közzétételéből. Az áremelkedés megütötte a 4 százalékot, ami már-már a 2012 előtti időszakra emlékeztet. Az MNB ugyan egyelőre nem adta annak jelét, hogy bármit változtatna laza monetáris politikáján, de ha tartósan ilyen magas lesz az áremelkedés üteme, akkor talán el kell majd gondolkodnia ezen. 2019 egészében 3,4 százalék volt az infláció.
Közvetlenül az üzemanyagárakat lehet okolni a nagy emelkedésért (novemberben még 3,4 százalék volt az éves drágulás üteme), és persze az utóbbi időszakban megszokott módon az élelmiszer-, alkohol-és dohányárak is felfelé húzták az áremelkedés ütemét: a fogyasztói kosár összesen több mint harmadát kitevő két csoport 5,9, illetve 8,4 százalékkal drágult. A lakbér – amit a KSH meglehetősen kritizálható módon mér – több mint 10 százalékkal emelkedett.
Az infláció növekedése azért is érdekes, mert a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedett, közel egy százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbinak elsősorban nem a decemberi akcióhullám volt az oka, hanem az, hogy Európa-szerte továbbra is nyomottak az árak, és a tartós cikkekkel gyakorlatilag ezt a hatást importáljuk. Még annak ellenére is, hogy a forint gyengült.
A legnagyobb mértékben az uborka ára emelkedett, most már 713 forintot kell fizetni kilójáért. Ez egyébként teljesen normális az évnek ezen a pontján, a legdrágább 2017 februárjában volt ez a zöldség, 856 forinttal – de egyébként is megszokott, hogy télen a nyári szint két-két és félszeresén álljon az uborka ára. A narancs jelentős árcsökkenése hasonló módon szezonális okokkal magyarázható. Örülhetnek viszont a hagyma-káposzta-krumpli rajongói, a tavaly őrült tempóban dráguló zöldségek árai jóval szelídebb pályára kerültek.
Annál érdekesebb a szituáció a disznóhússal. Éves összevetésben 23,7 százalékkal drágább már a disznóhús, természetesen nem a magyar állami agrármarketing fogyasztásösztönző kampányai miatt, hanem mert a kínai sertéspestis miatt rengeteg sertés esett ki a kínálati oldalról a globális piacon.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
