Hét éve nem volt ilyen magas az infláció, mi történik az uborkával és a disznóhússal?
2012 óta nem láttunk ilyen gyors fogyasztói áremelkedést – legalábbis a KSH módszertana szerint -, mint tavaly decemberben, derült ki a statisztikai hivatal közzétételéből. Az áremelkedés megütötte a 4 százalékot, ami már-már a 2012 előtti időszakra emlékeztet. Az MNB ugyan egyelőre nem adta annak jelét, hogy bármit változtatna laza monetáris politikáján, de ha tartósan ilyen magas lesz az áremelkedés üteme, akkor talán el kell majd gondolkodnia ezen. 2019 egészében 3,4 százalék volt az infláció.
Közvetlenül az üzemanyagárakat lehet okolni a nagy emelkedésért (novemberben még 3,4 százalék volt az éves drágulás üteme), és persze az utóbbi időszakban megszokott módon az élelmiszer-, alkohol-és dohányárak is felfelé húzták az áremelkedés ütemét: a fogyasztói kosár összesen több mint harmadát kitevő két csoport 5,9, illetve 8,4 százalékkal drágult. A lakbér – amit a KSH meglehetősen kritizálható módon mér – több mint 10 százalékkal emelkedett.
Az infláció növekedése azért is érdekes, mert a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedett, közel egy százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbinak elsősorban nem a decemberi akcióhullám volt az oka, hanem az, hogy Európa-szerte továbbra is nyomottak az árak, és a tartós cikkekkel gyakorlatilag ezt a hatást importáljuk. Még annak ellenére is, hogy a forint gyengült.
A legnagyobb mértékben az uborka ára emelkedett, most már 713 forintot kell fizetni kilójáért. Ez egyébként teljesen normális az évnek ezen a pontján, a legdrágább 2017 februárjában volt ez a zöldség, 856 forinttal – de egyébként is megszokott, hogy télen a nyári szint két-két és félszeresén álljon az uborka ára. A narancs jelentős árcsökkenése hasonló módon szezonális okokkal magyarázható. Örülhetnek viszont a hagyma-káposzta-krumpli rajongói, a tavaly őrült tempóban dráguló zöldségek árai jóval szelídebb pályára kerültek.
Annál érdekesebb a szituáció a disznóhússal. Éves összevetésben 23,7 százalékkal drágább már a disznóhús, természetesen nem a magyar állami agrármarketing fogyasztásösztönző kampányai miatt, hanem mert a kínai sertéspestis miatt rengeteg sertés esett ki a kínálati oldalról a globális piacon.
Adat
Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag
Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
Fontos
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
