Három hét telt el a Kapital! piacra dobása óta, de Franciaországban már el is fogyott mind a 10 ezer első körben gyártott társasjáték a boltokból.
Az osztályharc és társadalmi igazságosság tematikájú társasjátékot két szociológus, Monique Pinçon-Charlot és férje, Michel tervezte. A játék elején véletlenszerűen dől el, hogy a játékosok gazdag, középosztálybeli vagy munkásosztálybeli karakterként játszanak. A játék célja elérni az „adóparadicsomba”, ahol a fődíj egy luxustengerjáró. Azonban a játék szabályai a közép- és munkásosztálybeli karaktereknek jóval nehezebbé teszik ezt, mint a gazdag karakterrel indulónak.
„Nemcsak elsőként kell célba érni, de pénzt, társadalmi, kulturális és szimbolikus tőkét is fel kell halmozni. De ahogy a valóságban, minél jobb helyzetből indul valaki, annál könnyebb győznie”
– mondta Pinçon-Charlot a France24.com-nak.
A szociológusok saját bevallásuk szerint azért készítették a játékot, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi igazságtalanságokra és a gazdagok és szegények közti növekvő egyenlőtlenségre. „A játék alcímébe azért került bele az osztályharc, mert Emmanuel Macron Franciaországában a kizsákmányolás olyan szintre jutott, ami már nem osztályfeszültség, hanem harc” – mondta Pinçon-Charlot.
A World Inequality Database ábrája alapján egyébként a felső 1 százalék vagyona (kékkel, a piros a felső 10 százalékét mutatja) Franciaországban a nyolcvanas évektől kezdve 2000-ig nőtt a teljes lakosság vagyonának arányában, azóta viszont inkább csökkent, bár Emmanuel Macron kormányzásának időszakára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
„Az emberek nyitottak a kreatív megoldásokra, és ez a játék elég kreatív. Ezért fogyott el az összes. Egy nap nagyjából 10-en érdeklődnek telefonon, hogy van-e belőle”
– mondta Hugo Munler, aki egy párizsi társasjátékboltban eladó. A játék egyelőre francia kontextusban készült csak el, de a tervezők szerint a játék könnyen piacra dobható más országokban is, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség és az osztályharc világszerte aktuális kérdés manapság.
Franciaországban december eleje óta tart a munkabeszüntetés- és tüntetéssorozat Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen. A reform lényege a jelenleg elég bonyolult, több-biztosítós rendszer egységessé tétele lenne. Csakhogy a tüntetők és a szakszervezetek szerint ez nem más, mint a nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíj összegének csökkentése. December eleje óta százezrek vonultak az utcákra, sztrájkoltak többek között a vasúti és az iskolai dolgozók is.
A vasúti dolgozók sztrájkja 31 napja tart, ami már rekordnak számít, az eddigi csúcs a Guardian cikke szerint a közlekedési ágazatban 1986 karácsonya és 1987 januárja között volt 28 nappal. Januárban a tanítás kezdetével a tanárok újra csatlakozhatnak a közlekedési dolgozókhoz. A kormány január 7-én fog újra tárgyalóasztalhoz ülni az érintett szakszervezetekkel, és január 9-re újra országos tiltakozásokat hirdettek meg.
Emmanuel Macron az újévi beszédében azt mondta, hogy kompromisszumra van szükség a megegyezéshez, de kitartott amellett, hogy végig kell vinni a nyugdíjrendszer reformját. Felmérések szerint a franciák többsége egyetért azzal, hogy a rendszer reformra szorul, azonban azzal nem, ahogy Macron kormánya ezt lebonyolítaná. Macron elnökségének félidejénél tart, és ciklusát azzal az ígérettel indította, hogy megreformálja a szerinte elavult francia jóléti államot.
Ezt viszont egyelőre csak kevés sikerrel tudta megvalósítani, ugyanis ez már a harmadik országos tüntetéssorozat, amit jóléti reformelképzelései váltanak ki. Korábban a munkajogi szabályok átalakítása, majd pedig az üzemanyag adójának növelése miatt mentek országszerte utcára a francia szakszervezetek és állampolgárok. Ezek a demonstrációk aztán több hétig húzódó, országos és sokszor erőszakba torkolló tüntetéssorozatokká alakultak.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
