(Katona Norbert az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.)

A kávépiacon a rekordszintű kereslet ellenére évek óta tartó árfolyamcsökkenés a kínálati fenntarthatóságát veszélyeztető, negatív folyamatokhoz vezetett. Tavaly év végén már egyre több jel utalt arra, hogy közeledünk a mélyponthoz, és a termény ára emelkedni fog. Idén ezt a várakozást az árfolyam is igazolta.

Pedig nem indult könnyen az idei év a kávépiaci befektetőknek, a javuló fundamentális kép ellenére az év első hónapjaiban semmilyen pozitív változás nem látszott az árfolyamon. A nyáron viszont már kezdett éledezni a termék, de az igazi begyorsulás az ősztől volt tapasztalható. Olyannyira, hogy az elmúlt egy évben közel 40 százalékot emelkedett az arabica típusú kávé határidős árfolyama. Ezzel a teljesítménnyel pedig az arabica kávé nemcsak az egyébként mínuszos Bloomberg commodity indexet verte meg, hanem a bivalyerősnek mondott amerikai S&P 500 részvényindexet is.

Egyszerűen nem volt már pénz kávétermelésre

Az árrobbanás oka egyszerű: az éveken át csökkenő és már amúgy is nyomott árak mellett a gazdák többsége már képtelen volt a megfelelő mértékű tápanyag-utánpótlás, a növényvédő szerek és öntözés finanszírozására. Ezen pótlólagos ráfordítások nélkül pedig nem tartható fenn a megszokott magas termésszint. Olyannyira nem, hogy a Nemzetközi Kávészervezet számításai szerint a 2019/2020-as marketing évben a korábbi 3,7 millió zsák (egy zsák 60 kilogramm) globális többlet 502 ezer zsák deficitbe fog fordulni.

És nemcsak az arabicanál várható terméscsökkenés, hanem a robusta típusú kávénál is. A világ legnagyobb robustatermelője Vietnam, és a hírek szerint ott is rájár a rúd a kávétermesztőkre. A vietnami kávé- és kakaószövetség hivatalos előrejelzése szerint a 2019/2020-as termés év/év alapon 15 százalékkal zuhanva csak 1,4 millió tonna lehet részint a szárazság, részint a csökkenő pótlólagos ráfordítások miatt. És a friss időjárási előrejelzések szerint ez a kiesés még akár növekedhet is. Az ország hidrometeorológiai előrejelző szolgálatának hétfői prognózisa szerint a következő hetekben még a korábban vártnál is kevesebb, az átlagos csapadékmennyiség alig fele eshet az ország főbb termőterületein.

Lényegében minden adott a termésmennyiség csökkenéséhez.

Alacsony készletek

A heves árfolyam-reakció nem csak a várhatóan deficites évnek szól. Önmagában a félmilliós hiány még nem indokolna ekkora emelkedést. Viszont most a kávépiaci deficit egy már amúgy is alacsony készletszinttel párosul, és ez már így túl sok a jóból. Hogy mennyire alacsonyak a készletek, azt jól mutatja a lenti ábra is. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium számításai szerint a brazil készletek az év végére 1,381 millió zsákra csökkenhetnek, ami 1962 óta (ekkortól kezdték vezetni hivatalosan az adatokat) a legalacsonyabb érték. Nemcsak a globális kereslet bővül rohamosan, hanem a belső is: soha nem ittak annyi kávét a brazilok, mint most.

És nemcsak a brazil készletek vékonyak. Az Intercontinental Exchange által jegyzett arabica készletek is meredek zuhanást mutatnak. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben ötödével csökkentek a készletek, és már csak alig 2,056 millió zsák van, ami 16 hónapos mélypont. Persze nem kell attól félni, hogy nem tudunk majd több kávét inni. De azt látni kell, hogy ha a jelenlegi deficit jelentősen növekedne, vagy ha akár több éven keresztül gyenge lenne a termés, akkor az nagyon súlyos kínálati oldali problémákat eredményezne. És persze sokkal magasabb árakat. Erre már többször volt példa az elmúlt 50 évben.

Az alvilág csábításában

A tartósan alacsony árak, a gazdák mindennapi megélhetésért való küzdelme sajnálatos módon az alvilágot hozta kedvező helyzetbe. Latin-Amerika-szerte megfigyelhető, hogy

az egykor kávétermesztésből élő farmerek vagy felhagynak a kávétermesztéssel, és helyette kokacserjéket nevelnek, vagy ilyen ültetvényekre mennek el dolgozni.

Jó példa erre Peru esete, ahol a Junta Nacional del Café (helyi kávétermesztőket tömörítő szervezet) segítséget kért a kormánytól a jelenség megfékezéséhez. A szervezet jelentése szerint több százra tehető azon farmerek száma, akik a kávéültetvények helyett kokaültetvényeken kezdtek el dolgozni. Különösen súlyosnak látják a helyzet a Kolumbiával határos régiókban. És bár nem szép dolog a drogkartelleknek dolgozni, az ő szempontjukból kifizetődő. Míg a kávéültetvényeken a napi bér 40 sol (nagyjából 3500 forint), addig a kokaültetvényeken meg lehet keresni a 100 solt is (mintegy 8800 forintot), vagyis a két és félszeresét. Ha figyelembe vesszük, hogy Peruban a hivatalos minimálbér havi 930 sol (körülbelül 81 800 forint), és a lakosság közel negyede él mélyszegénységben, ez elég jó pénznek számít.

A kartellesedés útján?

Szeptember 23-án rendezte meg először a Nemzetközi Kávészervezet a CEO and Global Leaders Forum of the coffee sector nevű eseményt, amire a világ vezető kávépörkölőit, -kereskedőit és -forgalmazóit hívták meg. A rendezvény előzetesen ismertetett témája a fenntartható kávétermesztés és a szektor jövője volt. Elsőre nem hangzik túl izgalmasan, inkább afféle unalmas szakmai konferenciának. A tanácskozás végén azonban a résztvevők közösen kiadták a „londoni dekrétumot”, amely kissé meglepő volt. A dokumentumban olyan hangzatos célokat fogalmaztak meg, mint például a versenyképes és fenntartható termelés, a mértékletes kávéfogyasztás vagy a kormányzatok és a magánszektor között a párbeszéd előmozdítása.

Szokványos célok, nem túl érdekesek. Ha viszont az ember veszi a fáradtságot, és alaposan átnyálazza a papírokat, akkor olyan megbúvó kifejezéseket talál, mint a to address the coffee price crisis^*Foglalkoznak a kávé árának válságával. vagy a to work out solutions for low coffee prices and volatility^*Megoldásokat dolgoznak ki a túl alacsony és túl változékony kávéárak problémájára.. Természetesen hangsúlyozzák, hogy törvényes kereteken belül. De nem kell összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy az ember belelássa ebbe a magasabb kávéár elérését célzó szándékot. És miért ne tennék? A világ egyik legkeresettebb termékével rendelkeznek, ami a rendszeres fogyasztóban függőséget vált ki. Egy legális élénkítő szer, hatalmas és gyorsan növekvő kereslettel. Logikus lépés lenne drágábban adni.

Ugyanakkor, ha kevésbé vagyunk rosszhiszeműek, és elhisszük, hogy a megállapodás célja valóban a kávépiacra hagyományosan jellemző boom and doom^*fellendülés és összeomlás ciklusok kisimítása, ezáltal stabilitást, kiszámíthatóságot teremtve a gazdák és az iparág számára, akkor is arra a megállapításra juthatunk, hogy hosszú távon lélekben fel kell készülnünk a magasabb kávéárra.

Mehet még?

Egy ilyen mega rally után jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig mehet még? Ezt sajnos nem lehet korrekten megválaszolni, mert az időjárástól függ. Ha a következő hónapokban a kávéültetvények szempontjából kedvezőtlenül alakul, akkor a jelenleginél is nagyobb termésdeficit alakulhat ki. Ebben az esetben akár 160 cent felé is mehet a határidős árfolyam fontonként. Ha viszont kedvező lesz, akkor bizonyosan enyhülni fog a piaci feszültség, és érdemi árfolyam-korrekció lesz.

Hogy a két kimenet közül melyik válik valóra, nem lehet tudni. Egy biztos: olyan alapvető változások indultak be, amelyek nemcsak a kávépiacot, hanem a teljes iparágat érintik. A szeptemberben elfogadott „londoni dekrétum” a kávé egyfajta de-commodity-zálásán^*Vagyis hogy ne egyszerű árupiaci termékként tekintsenek rá. keresztül próbálja orvosolni a termelői oldal problémáit, és szinte biztos, hogy a szavakat majd tettek követik. Elemi érdekük. Minden jel arra mutat, hogy hosszabb távon fel kell készülnünk a magasabb árakra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA barack, a kávé és a mandula is drágulhat a klímaváltozás miattA búza, a kukorica, a mandula, az őszibarack és a kávé termesztésére egyaránt kedvezőtlenül hat a klímaváltozás a világ jelentős részén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ árutőzsde fogyasztás kávé kávéár kávétermesztés Olvasson tovább a kategóriában