A zuhanó költségeknek és javuló hatékonyságnak köszönhetően egyre jobban megéri napenergiával áramot termelni, legyen szó akár többhektáros naperőművekről, akár háztartási méretű berendezésekről. A modern irodaépületek azonban problémásak ebből a szempontból: a tetejükön nincs elég felület a szükséges mennyiségű áram megtermeléséhez, oldalaikat pedig szinte teljesen üveg borítja, lehetőség szerint természetes fényt adva a bent dolgozóknak.
A jelenleg használatos napelemek nem engedik át a fényt, így nem jöhetnek szóba. Dél-koreai kutatók azonban olyan felületet kísérleteztek ki, amely az üveget helyettesítheti az ablakokban, és miközben áramot termel, csak annyira szűri meg a fényt, mint a színezett üveg – írja az Economist.
Az ulszani nemzeti tudományos és technológiai intézet kutatói a Joule című szaklapban tették közzé eredményeiket. Megoldásuk pofonegyszerűnek tűnik: lyukakat kell hagyni a felületben. Ám ezek méretének és elrendezésének célszerű meghatározása már közel sem egyszerű.
A kutatók olyan 200 mikrométer vastag szilikonlapkákkal kezdtek dolgozni, amelyekhez hasonlók a ma is kapható napelemeken vannak. Ebbe 90-100 mikrométer átmérőjű lyukakat ütöttek, mert számításaik szerint legalább ekkorákra van szükség ahhoz, hogy a látható fény (spektrum) keresztül tudjon haladni anélkül, hogy zavaró fénytörési jelenségek keletkeznének.
Kezdetben azonban így sem volt kielégítő az eredmény, furcsa színek és sötét területek jöttek létre a fénytörés és interferencia következtében. Ezekről azonban kiderült, hogy nem a lyukak mérete, hanem a véletlenszerű elrendezésük miatt alakultak ki. Amikor szabályszerűen elrendezték a lyukakat, olyan anyaghoz jutottak, amely egyenletesen engedi át és nem színezi meg a fényt. És persze emellett áram termelésére is képes.
A kutatók ugyanakkor nem titkolják, hogy az átengedett fény mennyisége és az áramtermelés hatékonysága leginkább egymás rovására növelhető. A lyukak elrendezésének változásával a beeső fény 20-50 százalékát ereszti át az anyag – a színezett, sötétített üvegeknél manapság ez 30-70 százalék.
A dél-koreai kutatók 20 százalékos áteresztőképességű üveggel 12,2 százalékos hatékonyságú áramtermelést tudtak elérni, szemben a legjobb napelemek 20 százalék körüli értékével. Mivel a 20 százalékos áteresztés túl kevés, látszik, hogy még dolgozni kell a mutatók javításán, ugyanakkor a jelek szerint már nincs beláthatatlan távolságra egy kielégítő kompromisszum. Ez az anyag persze mindenképpen többe fog kerülni, mint a sima üveg, azzal ellentétben azonban idővel visszahozhatja az árát.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
