A zuhanó költségeknek és javuló hatékonyságnak köszönhetően egyre jobban megéri napenergiával áramot termelni, legyen szó akár többhektáros naperőművekről, akár háztartási méretű berendezésekről. A modern irodaépületek azonban problémásak ebből a szempontból: a tetejükön nincs elég felület a szükséges mennyiségű áram megtermeléséhez, oldalaikat pedig szinte teljesen üveg borítja, lehetőség szerint természetes fényt adva a bent dolgozóknak.
A jelenleg használatos napelemek nem engedik át a fényt, így nem jöhetnek szóba. Dél-koreai kutatók azonban olyan felületet kísérleteztek ki, amely az üveget helyettesítheti az ablakokban, és miközben áramot termel, csak annyira szűri meg a fényt, mint a színezett üveg – írja az Economist.
Az ulszani nemzeti tudományos és technológiai intézet kutatói a Joule című szaklapban tették közzé eredményeiket. Megoldásuk pofonegyszerűnek tűnik: lyukakat kell hagyni a felületben. Ám ezek méretének és elrendezésének célszerű meghatározása már közel sem egyszerű.
A kutatók olyan 200 mikrométer vastag szilikonlapkákkal kezdtek dolgozni, amelyekhez hasonlók a ma is kapható napelemeken vannak. Ebbe 90-100 mikrométer átmérőjű lyukakat ütöttek, mert számításaik szerint legalább ekkorákra van szükség ahhoz, hogy a látható fény (spektrum) keresztül tudjon haladni anélkül, hogy zavaró fénytörési jelenségek keletkeznének.
Kezdetben azonban így sem volt kielégítő az eredmény, furcsa színek és sötét területek jöttek létre a fénytörés és interferencia következtében. Ezekről azonban kiderült, hogy nem a lyukak mérete, hanem a véletlenszerű elrendezésük miatt alakultak ki. Amikor szabályszerűen elrendezték a lyukakat, olyan anyaghoz jutottak, amely egyenletesen engedi át és nem színezi meg a fényt. És persze emellett áram termelésére is képes.
A kutatók ugyanakkor nem titkolják, hogy az átengedett fény mennyisége és az áramtermelés hatékonysága leginkább egymás rovására növelhető. A lyukak elrendezésének változásával a beeső fény 20-50 százalékát ereszti át az anyag – a színezett, sötétített üvegeknél manapság ez 30-70 százalék.
A dél-koreai kutatók 20 százalékos áteresztőképességű üveggel 12,2 százalékos hatékonyságú áramtermelést tudtak elérni, szemben a legjobb napelemek 20 százalék körüli értékével. Mivel a 20 százalékos áteresztés túl kevés, látszik, hogy még dolgozni kell a mutatók javításán, ugyanakkor a jelek szerint már nincs beláthatatlan távolságra egy kielégítő kompromisszum. Ez az anyag persze mindenképpen többe fog kerülni, mint a sima üveg, azzal ellentétben azonban idővel visszahozhatja az árát.
Tech
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
