Kétarcú évet zárnak a felhőkarcoló-építők a világban: kevesebb 200 méternél magasabb épület készül el idén, mint tavaly, a külön alkategóriát képviselő 300 méter feletti ligában viszont növekedést mérnek.

A statisztika első részéért teljes egészében Kína felelős, ami persze nem csoda annak fényében, hogy 2013 és 2018 között minden évben több felhőkarcoló készült el Kínában, mint a világ összes többi részén együttvéve. A Council on Tall Buildings and Urban Habitat^*amely a felhőkarcolók építésével, magasságuk hitelesítésével, illetve a fenntartható városi építészettel foglalkozik nevű szervezet jelentése szerint – amelyet a CNN idéz – idén 56 darab 200 méternél magasabb épületet fejeztek be Kínában, ami 38 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Az ország súlya miatt pedig hiába nőtt máshol az átadások száma, a globális statisztika 14 százalékos visszaesést mutat.

A jelenség nem vezethető vissza egyetlen okra, különösen azért nem, mert egy felhőkarcoló előkészítése és megépítése több évet vesz igénybe, azaz például az amerikai-kínai kereskedelmi háborúra aligha lehet fogni a dolgot. A kínai gazdaság lassulása és a túlzott eladósodás elleni fellépés azonban már jó pár éve tart, vagyis ezek valószínűleg szerepet játszanak, hiszen az ilyen nagy projektek általában jelentős részben hitelből valósulnak meg, a várható kihasználtságot pedig nyilván befolyásolja a gazdaság állapota. Az idén átadott legmagasabb, 530 méteres kínai épület például Tiencsinben van, ahol az irodák 44 százaléka bérlőre vár a CBRE adatai szerint. Budapesten ez a mutató még a 6 százalékot sem éri el.

Azért Kínán belül is van olyan város, amely szembemegy a trenddel: Sencsenben 15 felhőkarcolót fejeztek be, amivel kényelmesen megelőzte Dubajt (kilenc) és New Yorkot (nyolc). A világon idén átadott felhőkarcolók közül majdnem minden nyolcadik sencseni.

Más földrészeken szintén csipkedték magukat az építők. Afrika legmagasabb épülete lett az algíri nagymecset, amelynek minarete 265 méteres, a johannesburgi Leonardo felhőkarcoló pedig 228 méteres. Az európai rekordot a szentpétervári Lahta Center döntötte meg (462 méter), a brazíliait pedig a Balneário Camboriúban felépült Infinity Coast Tower (235 méter).

Az is érdekes, hogy a 300 méter feletti szuper-felhőkarcolóknál növekedés volt, 26 átadással, a már említett városok mellett például Kuvaitvárosban, Kuala Lumpurban és Puszanban vettek használatba ilyen épületet. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy – a kisebb, általában szinte kizárólag csak irodaként használt felhőkarcolókkal szemben – ezekben az épületekben az irodák mellett szállodát és lakásokat is kialakítanak. Ez pedig segít csökkenteni a fejlesztők kockázatát, mert ezek a szektorok ritkán kerülnek egyszerre válságba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA leggazdagabb szlovák most tör be igazán BudapestreA rejtőzködő Ivan Chrenko cége az EU legmagasabb felhőkarcolóját építi, a legkeményebb versenybe is beleáll, és Budapesten is belevágott egy óriási fejlesztésbe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ felhőkarcoló Kína New York sencsen szentpétervár Olvasson tovább a kategóriában