A Fidesz kormányzása alapvetően átrendezte a jövedelmek eloszlását Magyarországon. Az adórendszer átalakításával a magasabb jövedelmű és vagyonú csoport járt jól, a szociális védőháló lebontásával – és közmunkává alakításával -, illetve a nyugdíjak nyomott szinten tartásával pedig a szegényebbek jártak rosszul. (Az utóbbi néhány évben tapasztalt gazdasági növekedés után ugyanakkor már a társadalom széles rétegei érezhetik úgy, hogy javulnak az életkörülményeik.)
Ennek ellenére a kormánypárt jellemzően a legszegényebb településeken és járásokban érte el a legjobb választási eredményeit. Ezt eddig csak a jövedelmek alapján tudtuk kimutatni.
De mi a helyzet a vagyonnal? A KSH csak elvétve tesz közzé szavazóköri, települési vagy akár járási szintű vagyonadatokat, ezért nem könnyű ezzel összevetni a szavazati arányokat, hogy kiderítsük, van-e összefüggés a vagyon mérete és a Fidesz választási eredménye között. Ezért kidolgoztunk egy módszert, amivel – Budapestre koncentrálva – újszerűen tudunk közelíteni ehhez. Magyarországon az emberek vagyonának legnagyobb része az ingatlanuk, amiben laknak (a pénzügyi vagyon csak a háztartások töredékénél jellemző), ezért az ingatlanárak viszonylag jól követik az adott környéken lakók vagyoni helyzetét.
Első lépésben összegyűjtöttük, hogy mely utcák esnek az egyes szavazókörökbe (ebből Budapesten 1408 darab van), és körönként kiszámoltuk az odatartozó utcákban jellemző ingatlanárak átlagát a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján*Az utcákhoz tartozó, tranzakciószámmal súlyozott átlagárakat vettük alapul.. Utána pedig megnéztük a Fidesz jelöltjére vagy listájára leadott szavazatok arányát*Az EP- és az országgyűlési választásoknál a listás szavazatokat vettük figyelembe, az önkormányzatiaknál pedig a főpolgármester-jelöltekre leadott voksokkal számoltunk. a 2014-es, 2018-as és 2019-es választási években.*A Fideszre leadott szavazatok arányát a választópolgárok számához viszonyítottuk, hogy a különböző mértékű részvételi hajlandóság hatását is valamelyest szűrni tudjuk.
A tavaly és idén tartott választásokat vizsgálva kimondhatjuk, hogy
2014-ben még egyértelműen a Fideszre szavaztak a drágább budapesti környékek lakói, azóta meggyengült ez a kapcsolat.
Ez a megállapítás akkor is fennáll, ha figyelmen kívül hagyjuk a legnagyobb Airbnb-forgalommal jellemezhető belvárosi kerületeket*Az V., a VI. és a VII. kerületről van szó., ahol a lakások értéke a helyi lakosság vagyonát kevésbé tükrözi.
Az alábbi ábrára rátettük az összes budapesti szavazókört az azokra jellemző átlagos négyzetméterár és a Fidesz (összes szavazó arányában elért) választási eredménye szerint. A 2014-es és a 2018-as helyzet között váltani lehet az évszámokra kattintva.
Jól látható, hogy míg 2014-ben egy meredek trendvonalra illeszkednek a pontok (tehát minél drágább egy környék, annál többen mentek el a Fideszre szavazni), addig ez 2018-ra sokat laposodott.
Kiszámoltuk a két változó összefüggését mutató korrelációs együtthatót is az utóbbi öt nagyobb (parlamenti, önkormányzati és EP-) választásra.
A 2014-ben tartott választások idején a Fidesz helyi eredményei és a környékbeli lakásárak között még jelentős, közepesen erős kapcsolat mutatkozott. Tavalyra azonban ezen összefüggés erőssége lényegében megfeleződött.
Érdemes az alábbi térképet is szemügyre venni, mert jókora különbségek vannak a főváros egyes kerületeiben. A Fidesz a III., a XII. és a XXII. kerületben még mindig inkább a drágább környékeken élőket tudja megszólítani. A város többi részén – főleg a II., a XV., a XVII. és a XXI. (és mellesleg az Airbnb-s lakáskiadásban különösen érintett V., VI. és VII.) kerületben – azonban ez már nem mondható el.
Hiába kedvezett tehát sok szempontból a tehetősebb rétegeknek a kormánypárt 2010 óta, az utóbbi három szavazás során kevésbé tudta a drágább fővárosi környékeken lakókat a saját javára mozgósítani.
Sőt, ami azt illeti, a budapestiek nem is igazán hálásak a kormánypártnak. Ha azt vizsgáljuk, hogy az adott szavazókörökben milyen mértékben emelkedtek a lakásárak 2014 és 2018 között, illetve milyen eredményt el a Fidesz (ebben az esetben a 2019-es választáson), akkor egyenesen fordított összefüggést látunk.
Ez azt is jelenti, hogy az ingatlanár és a Fidesz-szavazatok összefüggésének gyengülését részben az magyarázza, hogy az ingatlanárak ott emelkedtek jobban, ahol a Fidesz aránylag kevésbé népszerű. Ezért megnéztük az adatokat változatlan árakon is. Ehhez létrehoztunk öt csoportot (a legdrágábbtól a legolcsóbb környékekig) a 2014-es, illetve a 2018-as átlagárak szerint is, és megnéztük, az öt választáson hogyan alakultak a Fidesz-szavazatok.*Az összes választásra jogosult arányában.
Mint látható, a vagyonosabb környékeken továbbra is erősebb a Fidesz. Ha a 2014-es árakon nézzük a szavazóköröket, akkor a legdrágább és a legolcsóbb ötöd Fidesz-szavazatai közötti különbség 41 százalékról 25 százalékra csökkent. Ha pedig a 2018-as árak szerint, akkor 26 százalékról 8 százalékra csökkent az eltérés.
Mivel a szavazóköröket 2014-re jócskán átszabták*Sajnos az elmúlt öt évben is történtek kisebb változtatások a szavazóköröket illetően, amelyek valamelyest befolyásolhatják az eredményeket, de feltételezésünk szerint ezek nem okoznak szisztematikus torzítást., a korábbi eredmények vizsgálata még igényel némi utánjárást, aminek végeztével folytatni fogjuk az elemzést 2010-re vonatkozóan is.
Fontos a fentiekkel kapcsolatban kiemelni, hogy csak összefüggéseket látunk, oksági kapcsolatról nem beszélhetünk. Amikor a 2018-as országgyűlési választások eredményeit értékeltük alaposabban, azt találtuk, hogy lényegében az iskolai végzettség hatása mutatkozik meg a jövedelmi helyzeten keresztül: a Fideszre leadott szavazatok aránya ugyanis alacsonyabb volt a magasabb iskolázottsággal jellemezhető járásokban, és hasonlóképpen a gazdagabb térségekben is, a végzettség és a jövedelem azonban szintén összefüggenek egymással. Mivel szavazóköri szinten jelenleg csak az ingatlanárak állnak rendelkezésünkre, ilyen részletességű vizsgálatot most nem tudunk végezni, de vélhetően a helyi társadalmi-gazdasági sajátosságok kapcsolata mutatkozik meg a lakásárakon keresztül is a Fidesz eredményével.
És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az egyének, vagyis a választópolgárok viselkedésére nem következtethetünk az adataink alapján, csak területi különbségeket vizsgálhatunk, ami az oksági összefüggések keresését szintén akadályozza.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
