A megújuló forrásból származó energia tárolása az egyik legjelentősebb kihívás a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az egyre olcsóbbá váló nap- és szélenergia termelése természetéből fakadóan nem egyenletes. Amikor süt a nap és fúj a szél, sok áramot lehet előállítani, szélcsendben és éjszaka viszont nem eleget.
Kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az ideális időjárási viszonyok között megtermelt napenergia feleslege akkor hasznosulhasson, amikor nincs elég napsütés vagy szél. Svéd tudósok most azt állítják, hogy sikerült megoldást találniuk a problémára. A göteborgi Chalmers Egyetem kutatói olyan megoldást találtak a Bloomberg cikke szerint, amellyel a nap sugarainak energiáját akár évtizedekkel később is fel tudják használni hő formájában.
Az általuk kifejlesztett rendszer alapja egy olyan molekula, amely szénből, hidrogénből és nitrogénből áll (bár a Bloomberg-cikk folyékonynak nevezte a molekulát, helyesebb megfogalmazás, hogy – sok más vegyszerhez hasonlóan – egy oldatban létezik). A nap sugarainak energiáját ennek a molekulának a segítségével tudják tárolni. A Bloomberg szerint világszinten több vezető kutató elismerését is kivívta a fejlesztés.
Az energiát raktározó molekulákból többrétegű, átlátszó bevonatot készítettek, amelyet a fejlesztők szerint például ablakokra és ruhákra lehet felvinni. Amikor a hőenergiát valamifajta katalizátor hatására kibocsátja magából, az ugyebár fűtéssel egyenértékű, így csökkenthető az épületek vagy autók felmelegítéséhez szükséges energiamennyiség.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy elektromos áramot is elő lehet-e állítani az eljárással, de a tudósok szerint erre is van esély, de további kutatások szükségesek hozzá. A kutatók közel egy évtized alatt fejlesztették ki a találmányukat, amelyre eddig 2,5 millió dollárt (735 millió forintot) költöttek.
A további fejlesztéshez és a technológia elterjesztéséhez pénzre van szükségük a kutatóknak, akik jelenleg is tárgyalnak kockázati tőke befektetőkkel. A tervek szerint a hő tárolására alkalmas burkolatot három éven belül hozhatják kereskedelmi forgalomba, míg magát a tároló egységet hat éven belül. Utóbbival kapcsolatban azt ígérik, hogy tovább marad használható, mint a mai, tipikusan 5-10 évet bíró lítium-ion akkumulátorok. Az előállítás költségeiről egyelőre csak becslések vannak, de várhatóan nem lesz különösen drága, mivel nem szükséges hozzá semmilyen ritka vagy drága hozzávaló.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
