A megújuló forrásból származó energia tárolása az egyik legjelentősebb kihívás a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az egyre olcsóbbá váló nap- és szélenergia termelése természetéből fakadóan nem egyenletes. Amikor süt a nap és fúj a szél, sok áramot lehet előállítani, szélcsendben és éjszaka viszont nem eleget.
Kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az ideális időjárási viszonyok között megtermelt napenergia feleslege akkor hasznosulhasson, amikor nincs elég napsütés vagy szél. Svéd tudósok most azt állítják, hogy sikerült megoldást találniuk a problémára. A göteborgi Chalmers Egyetem kutatói olyan megoldást találtak a Bloomberg cikke szerint, amellyel a nap sugarainak energiáját akár évtizedekkel később is fel tudják használni hő formájában.
Az általuk kifejlesztett rendszer alapja egy olyan molekula, amely szénből, hidrogénből és nitrogénből áll (bár a Bloomberg-cikk folyékonynak nevezte a molekulát, helyesebb megfogalmazás, hogy – sok más vegyszerhez hasonlóan – egy oldatban létezik). A nap sugarainak energiáját ennek a molekulának a segítségével tudják tárolni. A Bloomberg szerint világszinten több vezető kutató elismerését is kivívta a fejlesztés.
Az energiát raktározó molekulákból többrétegű, átlátszó bevonatot készítettek, amelyet a fejlesztők szerint például ablakokra és ruhákra lehet felvinni. Amikor a hőenergiát valamifajta katalizátor hatására kibocsátja magából, az ugyebár fűtéssel egyenértékű, így csökkenthető az épületek vagy autók felmelegítéséhez szükséges energiamennyiség.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy elektromos áramot is elő lehet-e állítani az eljárással, de a tudósok szerint erre is van esély, de további kutatások szükségesek hozzá. A kutatók közel egy évtized alatt fejlesztették ki a találmányukat, amelyre eddig 2,5 millió dollárt (735 millió forintot) költöttek.
A további fejlesztéshez és a technológia elterjesztéséhez pénzre van szükségük a kutatóknak, akik jelenleg is tárgyalnak kockázati tőke befektetőkkel. A tervek szerint a hő tárolására alkalmas burkolatot három éven belül hozhatják kereskedelmi forgalomba, míg magát a tároló egységet hat éven belül. Utóbbival kapcsolatban azt ígérik, hogy tovább marad használható, mint a mai, tipikusan 5-10 évet bíró lítium-ion akkumulátorok. Az előállítás költségeiről egyelőre csak becslések vannak, de várhatóan nem lesz különösen drága, mivel nem szükséges hozzá semmilyen ritka vagy drága hozzávaló.
Tech
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
