Hiába tűnik úgy, hogy a villanyautóké a jövő, még mindig nagyon bizonytalan az iparág üzletileg
Bármennyire is sok jele van annak, hogy az elektromos járművek gyártása jelenti az autóipar jövőjét, a kifejezetten a villanyautók gyártására specializálódott nagyobb cégek pénzügyi eredményei egyelőre aligha támasztják alá ezt a víziót. A Teslánál például ritkaságszámba mennek a nyereséggel zárt negyedévek, az elmúlt 15 évben összesen nagyjából ötmilliárd dollár veszteséget hozott össze az amerikai vállalat.
Ezzel nincs egyedül az ágazatban, a Tesla kínai kihívójaként a 2014-ben piacra lépett Nio négy év alatt termelt ennyi veszteséget, ami
napi 3,4 millió dolláros bukást jelent.
Ráadásul a sanghaji cég idei adatai még súlyosabb veszteségekről árulkodnak a Bloomberg beszámolója szerint.
A Niót a kínai Elon Muskként is emlegetett William Li alapította, és az üzletember ötlete mögé a legnagyobb kínai technológiai vállalatok álltak be befektetőként, például a Tencent, a Baidu és a Lenovo. Hiába bíztak azonban az ország óriási e-autó-piacában (a világ minden második villanyautóját ott adják el), végül is a tervezett költségkeretek túllépése, a gyenge értékesítési adatok és a visszahívási akciók határozták meg a cég működését. A cég szerencsétlen sorsa tehát jól példázza azokat az elemzői véleményeket, amelyek szerint
Kínában az elektromos autók dübörgő piaca csak egy mesterségesen túlfújt buborék, ami mára a kipukkadás határára jutott.
A 2010-es évek közepén az élénk keresletet ugyanis leginkább az alternatív hajtású autók vásárlására adott jelentős állami támogatások idézték elő. Ezeket azonban a kormány 2017-ben elkezdte leépíteni, ami meg is látszik a gépkocsieladások számán, azok ugyanis 2018 második felétől kezdve rendre elmaradtak az előző évi adatoktól.
A Niót egyelőre a befektetők életben tartják, a cég azonban így is kénytelen volt 14 százalékos létszámcsökkentést végrehajtani, miközben az eladott járművei több mint 20 százalékát vissza kellett hívnia.
A történetet Európából nézve különösen aggasztó lehet, hogy a kontinens nagy múltú autógyárai is egyre kiszolgáltatottabbak a kínai autópiacnak, illetve az elektromos autók még meglehetősen bizonytalanul alakuló szektorának. Többek között a Volkswagen és a Mercedes egyértelműen kinyilvánította a közelmúltban, hogy az elektromos hajtásláncai fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, aminek hátterében persze nemcsak a kínai piaci igények állnak, hanem például a szigorodó európai károsanyag-kibocsátási normák is.
Vállalat
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
