Hiába tűnik úgy, hogy a villanyautóké a jövő, még mindig nagyon bizonytalan az iparág üzletileg
Bármennyire is sok jele van annak, hogy az elektromos járművek gyártása jelenti az autóipar jövőjét, a kifejezetten a villanyautók gyártására specializálódott nagyobb cégek pénzügyi eredményei egyelőre aligha támasztják alá ezt a víziót. A Teslánál például ritkaságszámba mennek a nyereséggel zárt negyedévek, az elmúlt 15 évben összesen nagyjából ötmilliárd dollár veszteséget hozott össze az amerikai vállalat.
Ezzel nincs egyedül az ágazatban, a Tesla kínai kihívójaként a 2014-ben piacra lépett Nio négy év alatt termelt ennyi veszteséget, ami
napi 3,4 millió dolláros bukást jelent.
Ráadásul a sanghaji cég idei adatai még súlyosabb veszteségekről árulkodnak a Bloomberg beszámolója szerint.
A Niót a kínai Elon Muskként is emlegetett William Li alapította, és az üzletember ötlete mögé a legnagyobb kínai technológiai vállalatok álltak be befektetőként, például a Tencent, a Baidu és a Lenovo. Hiába bíztak azonban az ország óriási e-autó-piacában (a világ minden második villanyautóját ott adják el), végül is a tervezett költségkeretek túllépése, a gyenge értékesítési adatok és a visszahívási akciók határozták meg a cég működését. A cég szerencsétlen sorsa tehát jól példázza azokat az elemzői véleményeket, amelyek szerint
Kínában az elektromos autók dübörgő piaca csak egy mesterségesen túlfújt buborék, ami mára a kipukkadás határára jutott.
A 2010-es évek közepén az élénk keresletet ugyanis leginkább az alternatív hajtású autók vásárlására adott jelentős állami támogatások idézték elő. Ezeket azonban a kormány 2017-ben elkezdte leépíteni, ami meg is látszik a gépkocsieladások számán, azok ugyanis 2018 második felétől kezdve rendre elmaradtak az előző évi adatoktól.
A Niót egyelőre a befektetők életben tartják, a cég azonban így is kénytelen volt 14 százalékos létszámcsökkentést végrehajtani, miközben az eladott járművei több mint 20 százalékát vissza kellett hívnia.
A történetet Európából nézve különösen aggasztó lehet, hogy a kontinens nagy múltú autógyárai is egyre kiszolgáltatottabbak a kínai autópiacnak, illetve az elektromos autók még meglehetősen bizonytalanul alakuló szektorának. Többek között a Volkswagen és a Mercedes egyértelműen kinyilvánította a közelmúltban, hogy az elektromos hajtásláncai fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, aminek hátterében persze nemcsak a kínai piaci igények állnak, hanem például a szigorodó európai károsanyag-kibocsátási normák is.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
