Soha nem emelkedett még olyan nagy mértékben a kőolaj ára, mint most, miután valakik – feltehetőleg Irán vagy az általa támogatott húti lázadók Jemenből – drónokkal gyakorlatilag megbénították a legnagyobb szaúdi olajfinomítót. A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul ezzel újra megjelent az olaj árában a geopolitikai kockázat, mivel az egész eset egy éleződő iráni-szaúdi-amerikai-izraeli konfliktus keretében történt.
A Brent típusú kőolaj hordójának ára hétfő reggel 60-ról 70 dollárra ugrott, igaz, néhány órával később már 65 dollárra csökkent – de ez így is rekord napon belüli mozgás. (A kőolaj ára elég szélsőségesen tud mozogni, mivel a kereslet és a kínálat rugalmatlan: a világ mindenképpen elfogyaszt napi százmillió hordót, ezért a termelésben az apró változások is nagy ármozgásokkal járnak.)
A dróntámadás szombaton érte a Szaúd-Arábia olajtermelésének központjában lévő finomítókat. A szaúdi olajtermelés egészét bonyolító óriásvállalat, a Saudi Aramco éppen tőzsdére készül, márpedig pont a vállalatot bemutató tőzsdei prospektusból (pdf) derül ki, hogy az Abkaik finomítón megy keresztül a szaúdi export 50 százaléka. A finomító megtámadásával annál is nagyobb kárt okoztak a királyságnak, mint ha lezárták volna a Hormuzi-szorost (a szaúdiak ugyanis a Vörös-tengeren is tudnak exportálni).
A támadók tehát néhány bombával túlzás nélkül megbénították a szaúdi olajinfrastruktúra nagy részét (az erőviszonyokat nézve nagyjából úgy, ahogy a lázadók a Csillagok Háborújában leküzdötték a Halálcsillagot). És nem is teljesen a semmiből jött a támadás, a húti lázadók ugyanis néhány hónapja már megcéloztak drónokkal egy olajvezetékek közötti szaúdi állomást.
Sok minden nem világos a támadással kapcsolatban. A hútik magukra vállalták ugyan, de az amerikaiak szerint az őket támogató Irán a felelős. Az ENSZ mindenesetre nemrég megállapította, hogy a húti lázadók drónjainak hatótávolsága ötszáz kilométer, ami igen sebezhetővé teszi a szaúdi olajinfrastruktúrát a jövőben is.
Az említett kőolajmennyiség kiesése még így sem jelenti azt, hogy hirtelen elfogyna a benzin, és nem lehetne mit tankolni az autókba. A fejlett országoknak van annyi időre elég kőolajtartaléka, ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, hogy átmenetileg pótolják a kieső szaúdi kapacitásokat. A Goldman Sachs szerint másfél-két hónapig nem is kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. De feltehetőleg Szaúd-Arábia sem lesz tétlen, hiszen nagyon sok múlik az országban azon, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a károkat – de a szaúdiaknak is vannak jelentős tartalékaik, nemcsak otthon, hanem Hollandiában és Japánban is.
Az viszont biztos, hogy a hirtelen olajár-emelkedés – amennyiben tartós lesz – kedvezőtlenül fogja érinteni a fejlett országok gazdaságát. A fogyasztók ilyenkor az elkölthető jövedelmük nagyobb részét költik benzinre, így kevesebb marad minden másra, ami jelentősen csökkentheti a globális keresletet. Ez főleg azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban világszerte a feldolgozóipar visszaesését láthattuk (bár Magyarországra ez pont nem igaz).
Donald Trump amerikai elnök Twitteren azonnal háborús hangulatban reagált a támadásra: mint írja, az USA támadásra készen áll, és a szaúdi királyságtól várja a megerősítést, hogy ki állt a dróntámadás mögött. Ez azonban önmagában nem jelent sokat, mivel az amerikai elnök a tapasztalatok szerint gyakran használ nagyon agresszív retorikát a tárgyalási stratégiája részeként, miközben eddig inkább kerülte új háborúk indítását. Ráadásul éppen a múlt héten küldte el a szélsőségesen háborúpárti nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont (bár az amerikai kremlinológiához az is hozzátartozik, hogy Trump külügyminisztere, Mike Pompeo Irán ügyében a háborúpártiakhoz tartozik).
Ez az eset viszont éppen arra irányítja a figyelmet, hogy milyen hatalmas költségei lennének egy Iránnal szemben indított háborúnak. Irán és az általa támogatott térségbeli szakadárok-lázadók az aszimmetrikus háború mesterei. A mostani dróntámadásnak számukra szinte semmi költsége nem volt, miközben Szaúd-Arábiának mérhetetlen károkat okozott.
Világ
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
