A cikk eredeti formájában az mfor.hu-n jelent meg.

Egyelőre csak ganajtúró bogarak serénykednek a dél-budai centrumkórház építésére kijelölt területen. Az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszánál, a XI. kerületi Dobogó városrészben kijelölt helyszín háborítatlan parlag. Sehol egy munkagép, ásóra támaszkodó munkás, műszerekbe leső geodéta, buzgón magyarázó építész, tanácstalan arcot vágó politikus. Mondhatnánk, hogy idilli kép, de a dülöngélő rozsdás kapu, a mező szélén egykor ledobált és ott felejtett betonelemek, a komplett hajléktalanszett matracostól, paplanostól, valamint a minden felverő gaz kissé ront az összképen. Főként úgy, hogy Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott januárban néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért.

Az Újbudán épülő 1200 ágyas egészségpláza a kormányígéret szerint nemcsak hazai, de európai viszonylatban is páratlan lesz. A Dél-budai Centrum (DBC) 1,2 millió ember ellátásáért felel majd. A páratlanul gazdag diagnosztikai háttérnek, a modern digitális technológiáknak, az informatikai rendszereknek, a kimagasló szakmai tudással rendelkező munkatársi gárdának, illetve a különböző egységek fizikai közelségének köszönhetően jelentősen lerövidülnek majd a betegutak – szól az ígéret.

A Teampannon tervezőiroda egy modern, formabontó, városkaput szimbolizáló épületegyüttest álmodott a város szélére – emelte ki a Szent Imre kórházat vasszigorral vezető miniszterelnöki megbízott a tervpályázat januári eredményhirdetésekor és egyúttal igen büszke volt arra, hogy az elmúlt száz esztendőben nem volt ekkora zöldmezős egészségügyi beruházás hazánkban, sőt ehhez fogható kórházépítésre sem volt még példa Magyarország történetében.

Lassan halad az előkészítés

Ha belegondolunk, ez inkább szégyen, főként, ha az elmúlt években nagy számban felhúzott sportpalotákra gondolunk. A csak Orbánnak beszámolni tartozó megbízott nem csekély szerénységgel ecsetelte, hogy „szakmai csapatával” akkor már tizenegy hónapja dolgozott az új kórház betegközpontú orvosszakmai, ápolási és az ehhez szükséges orvostechnológiai követelményrendszerének felépítésén, amely majd irányjelzője lesz a mérnököknek. Azt sem titkolta, hogy feszített tempóban kell dolgozniuk, ha öt év múlva át szeretnék adni az új intézményt. Ennek első elemeként néhány hónap múlva már alapkőletételt tervezett. Ezt persze akkor se vehette komolyan senki, az mégis meglepő, hogy ennyire nem történik semmi.

Egyelőre az sem bizonyos, hogy az építészeti pályázatot megnyerő Teampannon irodával megkötötték a kormányhatározatban 2,4 milliárdos keretösszeggel meghatározott tervezői szerződést. Ennek ugyanis semmi nyoma. A tervezők az erre vonatkozó kérdéseket átirányították a beruházás előkészítésével megbízott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek, ám a cikk megjelenéséig nem érkeztek válaszok. (Nem volt mondanivalója a szuperkórházról a Miniszterelnökségnek sem.) A dél-pesti centrumkórház építészeti tenderét elnyerő Zoboki Gábor építészirodával mindenesetre még meg sem kezdődtek a tárgyalások a tervezési szerződésről.

Márpedig egy ilyen hatalmas és bonyolult létesítmény építészeti terveinek elkészítése, engedélyezése, a szükséges hatósági engedélyek begyűjtése még akkor is hosszú hónapokig tart, ha a beruházás kiemelt kormányzati projekt, így a fentiekre vonatkozó kérelmeket megbízható, kormányhű hivatalnokok gyorsított eljárásban bírálják el. Csak az engedélyes tervek birtokában írhatják ki a kivitelezői tendert, amelynek lebonyolítása szintén több hónapot visz el. Mindezek után rakhatják le az alapkövet, és építhetik fel rohamtempóban a kórházat. Főként, ha a Bedros által meghatározott öt évbe bele szeretnének férni.

Az előkészítő fázison túl kérdéses, hogy van-e ekkora lekötetlen kapacitás a jelentős sportberuházásokkal telített magyar építőiparban? Nem kell tartani attól, hogy nem lesz, aki felépítse – állítja Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint a szuperkórház kivitelezéséhez megvan a szükséges kapacitás. Kijelentését azzal támasztja alá, hogy júniusban a mélyépítésre vonatkozó szerződésállomány 20 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. De a magasépítő cégeknek is jól jönnek majd az új megbízások, hiszen a nagy projektek közül több is befejeződik az idén, köztük például a Puskás Ferenc Stadion építése.

Van kockázat

Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket a hatalmas egészségügyi létesítményeket nem azok a vállalkozások húzzák majd fel, amelyek a lakáspiaci boomban érintettek. A szakember szerint az sem jelent gondot, hogy a beruházás zöldmezősként épül. Sőt, tapasztalatai szerint az új közművek, illetve infrastruktúra kiépítése sokkal jobban tervezhető és kevésbé időigényes, mint egy meglévő hálózat átalakítása, bővítése és felújítása. Hasonló a helyzet az épületekkel is. A Szent János kórház korszerű egészségügyi létesítménnyé alakítása adott esetben sokkal bonyolultabb és időigényesebb feladat lett volna, mint egy üres telekre felhúzni egy teljesen új épületet. Ezenfelül könnyebben megvalósíthatóak a szükséges földmunkák, az út- és mélyépítési, illetve a modern kórházlogisztikához kapcsolódó feladatok is.

A korábbi egészségügyi beruházások tapasztalatai azonban óvatossá teszik a szakembert. A megyei kórházak felépítése az elmúlt években a tervezettnél jellemzően sokkal tovább tartott és sokkal többe került. Koji László nagyon fontosnak tartja a rendkívül pontos, részletes tervezést, az építészeti, az orvostechnológiai és a műszer-, valamint eszközbeszerzési tervek összehangolását. Volt ugyanis arra példa, hogy

a frissen átadott műtőbe nem fért be az utólag megrendelt orvosi berendezés.

Az alapesetben is évekig tartó beruházás közben az eredetileg beszerezni kívánt orvosi eszközök és berendezések ugyanis gyakorta elavulttá válnak, mire beszerelnék, ezért inkább korszerűbbet vásárolnak helyettük, aminek viszont más a helyigénye. Az építészeti terveknek kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy ezekhez a változó igényekhez is alkalmazkodni tudjanak. Ez már csak azért is fontos, mivel a beruházás összértékének legalább harmadát az orvostechnológia teszi ki – figyelmeztet az ÉVOSZ elnöke, aki szakmailag hiteltelennek tartana most bármiféle költségbecslést. A létesítmény összetettsége és ütemezettsége jelentette kockázatok mellé ugyanis az elmúlt évek hasonló beruházásainak végére jellemzően finanszírozási gondok is felsorakoztak. Ráadásul minél tovább tart egy projekt, annál több módosítással kell számolni, márpedig minden egyes változtatás jelentős árfelhajtó tényező. Még Bécs új, hipermodern kórháza, a Krankenhaus Nord átadása is éveket csúszott, az ára pedig a másfélszeresére nőtt a végére.

A kormány mindenesetre első körben 100-150 milliárdra becsülte a költségeket. A pénz pedig máris széles patakokban folyik a beruházásba. A kormány tavaly tavasszal döntött a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. létrehozásáról, amelynek igazgatósági elnöke maga Bedros J. Róbert, míg a háromtagú igazgatóságban sikerült helyet szorítani Kocsisné Márkus Szilviának, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető jogi végzettségű feleségének.

4,4 milliárdot kapott az egyik földtulajdonos

A céget 720 millió forintos vagyonnal és azzal a feladattal bocsátották útjára, hogy valósítsa meg a beruházást. Csakhogy a dolgok a vártnál  döcögősebben haladtak. Már a beruházás helyszínéül kiválasztott telkeket is csak kormányzati fenyegetőzés nyomán sikerült megszerezni, holott az eladó időnként Orbán Viktor szotyipartnereként is feltűnt látszólag érdektelen focimeccseken. A héthektáros terület több mint felét ugyanis – minő meglepetés – a fideszes kötődésű, békemeneteken is buzgón masírozó, a Népliget közparkjából lakópark-építésre nagy darabot kihasító Tamás László birtokolta. A többin a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat osztozott.

Tamás László végül 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autópálya-széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. Az önkormányzat kérdésünkre azzal indokolta a térítésmentes átadást,  hogy „jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében történt”. A Pilisi Parkerdő egy kis időt kért, majd nem válaszolt.

Az építészeti tendereket csak januárra sikerült lezárni, holott Zoboki Gábor  és Noll Tamás csapata már a pályázatok kiírása előtt dolgozott a tervezési programon – meg is nyerték az építészeti tendereket.

A tempó túlságosan lassú lehetett a kormánynak, így májusban a beruházás megvalósítását az újonnan kitalált Beruházási Ügynökségre testálta. Később kiderült, hogy az 500 milliárdot el nem érő állami magasépítési feladatokat a leginkább a római parti csónakházak kiárusításáról elhíresült BMSK Zrt.-re bízták, a kormány építési megoldóembereként megismert Fürjes Balázs helyett, holott a fővárosi szuperkórház felépítése kiválóan illeszkedett volna a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár szerepkörébe.

Mi lesz a vízbázissal?

A 720 millióért gründolt DBC Zrt.-re az előkészítés maradt, de abból is alig valami. A Beruházási Ügynökség feladata lett ugyanis a tervek és az engedélyezési, valamint a kivitelezési dokumentáció elkészítése. Bedros J. Róbert addig toborozhat. A szuperkórházban ugyanis közel háromezer ember dolgozik majd, így a szakember gárda összeszedése kemény feladatnak ígérkezik. A Szent Imre kórház igazgatójaként is ténykedő miniszterelnöki megbízott nem aggódott, mondván, nála már többen is érdeklődtek az új munkalehetőségről, ráadásul a Dél-budai Centrum szakmai bázisának jelentős részét a Szent Imre Kórház dolgozói adják majd, annak mostani aktív osztályai a centrumkórházban folytatják tevékenységüket. A Tétényi úti komplexum külső telephelyként krónikus és rehabilitációs ellátást biztosít majd, beleértve a területén lévő gyógyvízkészlet hasznosításával végzett műtét előtti kezeléseket is.

A szuperkórház tervezési területe melletti keserűvizes kutak védőterületeiről viszont nem sokat gondolkodtak még. A kutakat működtető cég tájékoztatása szerint őket még meg sem keresték, bár az is igaz, hogy ők csak bérlik a területet a kerületi önkormányzattól. Az újbudai önkormányzat ellenben azt írta érdeklődésünkre, hogy a kerület és a kormány megbízottjai folyamatosan egyeztetnek a szuperkórház ügyében, de részletekkel nem szolgáltak. A gyógyvizek mellett homály övezi a centrum megközelítését segítő közösségi közlekedési fejlesztéseket és a tervezett autópálya-lehajtókat is.

Annál inkább beindult az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A szuperkórház ugyan még jó darabig csak papíron létezik, de az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében már nekiláttak a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás eszközök beszerzésének az új egészségügyi centrumok – beleértve a dél-budait, illetve társkórházait – számára. Tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben. Az ÁEEK-t azonban hiába kérdeztük arról, hogy miért is kell már most beszerezni ezeket az orvosi eszközöket. De valamikor el kell költeni azt a 700 milliárdot, ami a kormány prominenseinek közlése szerint a 2018-2026 között lezajló  programra kapott az EMMI.

Már osztják a pénzt

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szerint a program rendületlenül halad előre. A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot biztosított, ezen belül 21,7 milliárdból orvostechnológiai eszközök beszerzése valósult meg, 18,3 milliárdból pedig megkezdődött az építészeti tervezés. A 2018-as költségvetésben további 30 milliárd, az ideiben 41,9 milliárd jut a négy szuperkórház kialakítását is tartalmazó programra.

Mindezek után aligha meglepő, hogy jut belőle a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek is. A csekélyke 40 millió forintot három hónapnyi kommunikációra kapták. A NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamás, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, immáron két szerződést is kötött jogi tanácsadásra, először 59 millióról, másodszorra már 181,6 millióról. De természetesen nem maradhatott ki a buliból Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG sem: 893,8 millióért szállít szervereket. S még el se kezdődött a szuperkórházak építése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen megszokott, hogy több száz napot kell várni egy műtétreNem mond sok jót a magyar egészségügyi rendszerről, hogy milyen iszonyatosan sokat kell várni egyes műtétekre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Dél-budai Centrum egészségügy szuperkórház Olvasson tovább a kategóriában