Tisztább levegőért kampányol egy üzletember, aki gazdagabb, mint Csányi és Mészáros együtt
Ha a hivatalos kormányzati álláspontból indulunk ki, Lengyelország az EU legkevésbé klímatudatos országa. A lengyel kormánynak főszerepe volt abban, hogy a közösség ne tűzze ki a szénsemlegesség elérését 2050-re.
Ennek leginkább az az oka, hogy az ország energiatermelésének 80 százaléka szén elégetéséből származik, és ennek visszafogása sok munkahelyet szüntetne meg. Az energiahordozónak nemcsak az áramtermelésben, hanem a fűtésben is óriási szerepe van, és ez oda vezet, hogy az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 Lengyelországban található. Néhány településen a szmoghelyzet a fűtési szezonban időnként olyan rossz, mint Pekingben vagy Delhiben.
A jelek szerint ebből már az egyik leggazdagabb lengyel üzletembernek is elege van, pedig Zygmunt Solorz részben lignittüzelésű hőerőműveinek köszönheti a vagyonát. A 63 éves vállalkozó Tiszta Lengyelország Program néven alapított egyesületet, amely a levegőminőség javítását tűzte ki céljául. A vállalkozó egy közleményben úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha az unokái olyan világban élhetnének, amely nemcsak modern, hanem tiszta is.
A kezdeményezés hatását növelheti, hogy a nagyjából 2,5 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező Solorz (aki ezzel gazdagabb, mint Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc együtt) legfontosabb érdekeltsége telekommunikációs cégek mellett tévécsatornákat is birtokol, amelyek a jövőben kiemelten foglalkoznak majd a zöld tematikával.
Solorz „Varsó külvárosában lakik, és minden nap saját maga is tapasztalja a szmoghelyzetet” – mondta az üzletember szóvivője a Bloombergnek. Hozzátette, a célra elkülönített összeget majd akkor hozzák nyilvánosságra, amikor az egyesületet a bíróság nyilvántartásba veszi.
Ami a saját erőfeszítéseket illeti, a cégcsoportnál elektromos autókat vásárolnak, befektetnek a napenergiába, az erőművekben pedig biomasszára cserélik a lignitet. Igaz, a gyenge minőségű szénféleség amúgy is fogyóban van Solorz cégénél. Emellett pedig a váltásban az is szerepet játszhat, hogy egyre drágábbá válnak a szén-dioxid-kvóták.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
