Vajon a klímaváltozás vagy az olcsó gáz határozza meg, hogy mennyit fűtünk?
A rezsicsökkentés lezárása óta 2018-ban fordult elő először, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt a lakosság átlagos energiafelhasználása – derül ki a KSH közelmúltban közzétett adataiból. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás közel 8 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, míg a villamosenergiánál ugyan csak hajszálnyi volt a csökkenés, de a korábbi évekhez képest ez is fordulat.
Az adatokból az látszik, hogy a lakosság gázfelhasználása 2003 és 2014 között lényegében folyamatosan csökkent. Az egyetlen kivétel 2013 volt, amikor viszonylag komoly megugrást mutattak a KSH számai. Ez egyébként két okból is érdekes: egyrészt abban az évben kifejezetten enyhék voltak téli hónapok, másrészt 2014-ben akkora esés következett, ami az egy évvel korábbi emelkedést is messze túlkompenzálta.
Mindenesetre az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás közel a felére zuhant, alig több, mint tíz év alatt. Ekkor jött a rezsicsökkentés, ami tartós fordulatot hozott: a 2015 és 2017 közötti három évben folyamatosan emelkedett az átlagos felhasználás, ráadásul két esztendőben is 13 százalékot meghaladó mértékben, amire 1991 óta nem volt példa.
A változást akár magyarázhatnák az extrém időjárási körülmények is, de szinte biztos, hogy nem erről van szó. Az említett időszakban ugyanis – egy-két hónaptól eltekintve – többnyire enyhék voltak a telek, sőt a tavaszi és az őszi hónapok hőmérséklete is a sokévi átlag felett alakult. Márpedig a lakossági fogyasztást főleg ez határozza meg, hiszen a gázt elsősorban fűtésre használják a háztartások.
Olyan extrém hideg, ami komolyabb kilengést indokolhatott volna a felhasználásban, csak 2017 januárjában volt, de ezt akár kompenzálhatta is, hogy az az év hozta minden idők második legmelegebb márciusát, így tavasszal már kevesebbet kellett fűteni.
Tavaly ráadásul úgy fordult ismét a trend, hogy a február, a március és a december is hidegebb volt átlagosan, mint 2017-ben, tehát nem lehet kizárólag az időjárásra fogni a történteket. Mindez elég egyértelműen arra utal, amit szakértők már korábban is pedzegettek, jelesül, hogy a rezsicsökkentés után a lakosság érezhetően kevésbé spórolt a gázzal. Bár a fűtés árrugalmassága nem túl nagy (azaz az árak változása csak kisebb mértékben hat a fogyasztásra), az emberek így is bátrabban hagyták bekapcsolva a konvektort.
Hasonló volt a helyzet a villamosenergia esetében is, még ha ezen a piacon nem is láthattunk ennyire éles mozgásokat. Az áramfelhasználás 2003 és 2014 többnyire inkább stagnál, vagy enyhén ereszkedett, ebben a bő egy évtizedben összesen szűk nyolc százalékkal esett vissza. A sokkal kevésbé látványos mozgások ellenére azonban a rezsicsökkenés itt is éles fordulatot hozott. 2015-ben és 2017-ben ugyanis egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt az átlagfogyasztás, amire túl sokszor azért nem volt példa a 90-es évek eleje óta.
Itt a hőmérséklet alakulásának kisebb szerepe van, bár a nyári légkondihasználat egyre meghatározóbb. Az említett három évben a megszokottnál valóban jóval melegebbek voltak a nyári hónapok, de a hőmérsékletemelkedés nem volt folyamatos. A 2016-os nyár például sokkal kisebb hőséget hozott, mint a 2015-ös, a felhasználás mégis tovább nőtt. Azaz eléggé úgy tűnik, hogy itt is inkább az árak alakítása változtatta a fogyasztási szokásokat.
Ez a hatás úgy tűnik 2018-ra futott ki. Tavaly a fűtési és a légkondis szezon hónapjainak átlaghőmérséklete is nagyon hasonlóan alakult, mint 2017-ben, a gázfelhasználás mégis látványosan csökkent, az áramfogyasztás növekedése pedig megállt. Nem lenne meglepő, ha előbbi fordulat az idén is kitartana, hiszen 2019 első hónapjai kifejezetten enyhék voltak, a villamosenergia-felhasználás azonban akár ismét növekedésnek indulhat például a rekordmeleg június miatt.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
