Vajon a klímaváltozás vagy az olcsó gáz határozza meg, hogy mennyit fűtünk?
A rezsicsökkentés lezárása óta 2018-ban fordult elő először, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt a lakosság átlagos energiafelhasználása – derül ki a KSH közelmúltban közzétett adataiból. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás közel 8 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, míg a villamosenergiánál ugyan csak hajszálnyi volt a csökkenés, de a korábbi évekhez képest ez is fordulat.
Az adatokból az látszik, hogy a lakosság gázfelhasználása 2003 és 2014 között lényegében folyamatosan csökkent. Az egyetlen kivétel 2013 volt, amikor viszonylag komoly megugrást mutattak a KSH számai. Ez egyébként két okból is érdekes: egyrészt abban az évben kifejezetten enyhék voltak téli hónapok, másrészt 2014-ben akkora esés következett, ami az egy évvel korábbi emelkedést is messze túlkompenzálta.
Mindenesetre az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás közel a felére zuhant, alig több, mint tíz év alatt. Ekkor jött a rezsicsökkentés, ami tartós fordulatot hozott: a 2015 és 2017 közötti három évben folyamatosan emelkedett az átlagos felhasználás, ráadásul két esztendőben is 13 százalékot meghaladó mértékben, amire 1991 óta nem volt példa.
A változást akár magyarázhatnák az extrém időjárási körülmények is, de szinte biztos, hogy nem erről van szó. Az említett időszakban ugyanis – egy-két hónaptól eltekintve – többnyire enyhék voltak a telek, sőt a tavaszi és az őszi hónapok hőmérséklete is a sokévi átlag felett alakult. Márpedig a lakossági fogyasztást főleg ez határozza meg, hiszen a gázt elsősorban fűtésre használják a háztartások.
Olyan extrém hideg, ami komolyabb kilengést indokolhatott volna a felhasználásban, csak 2017 januárjában volt, de ezt akár kompenzálhatta is, hogy az az év hozta minden idők második legmelegebb márciusát, így tavasszal már kevesebbet kellett fűteni.
Tavaly ráadásul úgy fordult ismét a trend, hogy a február, a március és a december is hidegebb volt átlagosan, mint 2017-ben, tehát nem lehet kizárólag az időjárásra fogni a történteket. Mindez elég egyértelműen arra utal, amit szakértők már korábban is pedzegettek, jelesül, hogy a rezsicsökkentés után a lakosság érezhetően kevésbé spórolt a gázzal. Bár a fűtés árrugalmassága nem túl nagy (azaz az árak változása csak kisebb mértékben hat a fogyasztásra), az emberek így is bátrabban hagyták bekapcsolva a konvektort.
Hasonló volt a helyzet a villamosenergia esetében is, még ha ezen a piacon nem is láthattunk ennyire éles mozgásokat. Az áramfelhasználás 2003 és 2014 többnyire inkább stagnál, vagy enyhén ereszkedett, ebben a bő egy évtizedben összesen szűk nyolc százalékkal esett vissza. A sokkal kevésbé látványos mozgások ellenére azonban a rezsicsökkenés itt is éles fordulatot hozott. 2015-ben és 2017-ben ugyanis egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt az átlagfogyasztás, amire túl sokszor azért nem volt példa a 90-es évek eleje óta.
Itt a hőmérséklet alakulásának kisebb szerepe van, bár a nyári légkondihasználat egyre meghatározóbb. Az említett három évben a megszokottnál valóban jóval melegebbek voltak a nyári hónapok, de a hőmérsékletemelkedés nem volt folyamatos. A 2016-os nyár például sokkal kisebb hőséget hozott, mint a 2015-ös, a felhasználás mégis tovább nőtt. Azaz eléggé úgy tűnik, hogy itt is inkább az árak alakítása változtatta a fogyasztási szokásokat.
Ez a hatás úgy tűnik 2018-ra futott ki. Tavaly a fűtési és a légkondis szezon hónapjainak átlaghőmérséklete is nagyon hasonlóan alakult, mint 2017-ben, a gázfelhasználás mégis látványosan csökkent, az áramfogyasztás növekedése pedig megállt. Nem lenne meglepő, ha előbbi fordulat az idén is kitartana, hiszen 2019 első hónapjai kifejezetten enyhék voltak, a villamosenergia-felhasználás azonban akár ismét növekedésnek indulhat például a rekordmeleg június miatt.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
