A franciák tényleg elkezdték felszívni a kiutált amerikai klímakutatókat
Amikor az Egyesült Államok a nyáron jelezte, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, Emmanuel Macron francia elnök támogatási programot hirdetett, hogy Franciaországba hozza a döntést ellenző klímakutatókat. Az egyezményt Donald Trump elnök azért mondta fel, mert szerinte gazdaságilag hátrányos az Egyesült Államok számára, és a lépés az egyik választási ígérete is volt.
Pár hónappal az események után látjuk, hogy Macron nem a levegőbe beszélt. A program elindult, bár egyelőre csak néhány kutatóval kötöttek szerződést. Az amerikai NPR szerint eddig 1822 kutató jelentkezett a francia támogatásért, és az Egyesült Államokban tényleg nagyon tarthatnak Trump lépéseinek következményeitől, hiszen a jelentkezők kétharmada amerikai.
A hosszútávú, és nagy összegű francia ösztöndíjat csak azok kapják meg, akik megfelelő tudományos eredményeket mutatnak fel a klímakutatásban, és 3-5 évig tartó konkrét projekttervet is le tudnak tenni az asztalra. Az időtáv nyilván nem véletlen: ha a projekt lejártakor már nem Trump lesz az amerikai elnök, a kutatók hazatérhetnek, ha akarnak.
A támogatást, amelynek összege akár 1,7 millió dollár is lehet, eddig 18-an kapták meg, köztük 13-an amerikaiak. Ők azt mondják, nagy hatással volt rájuk, hogy egy ország elnöke személyesen invitálta őket, másrészt ha átköltöznek Franciaországba, akkor kikerülnek az otthoni, számukra sokszor méltatlan környezetből.
Az NPR egyik korábbi saját adatfelméréséből kiderül, hogy az amerikai kutatók elkezdték egyre kevésbé használni a klímaváltozás szót a pályázati anyagaikban. Az öncenzúra annak ellenére is beindult, hogy a National Science Foundation, amely a legnagyobb szövetségi támogató alap, közismerten meglehetősen független intézmény.
Úgy tűnik azonban, hogy a Trump adminisztrációnak sikerült elérnie, hogy a tudományos kutatók biztos, ami biztos alapon inkább mégse erőltessék a klímaváltozást, vagyis ne kockáztassák, hogy emiatt nem kapnak a kutatásaikra pénzt. A változásra elvileg magyarázatot adhatna, hogy tényleg mással kezdtek foglalkozni a tudományos műhelyekben. Ennek azonban ellentmond, hogy a felmérés szerint az olyan szinonimák, mint az extrém időjárás, vagy a környezeti változás említése megnőtt.
Nem először fordul elő egyébként, hogy az amerikai tudományos élet így próbálja kijátszani a politikai iránymutatást. Amikor az emberi szexualitás kezdetben tabunak számító témáját szerették volna kutatni, akkor “termékenységhez kapcsolódó magatartást” írtak a pályázataikba, amikor pedig az őssejtkutatás nem számított trendinek, akkor a “gyógyászati célú klónozás” kifejezést használták.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
