Bár az Egyesült Államok és Kína éppen a megszakadt kereskedelmi tárgyalások újraindításán ügyködik, az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott egy jelentősebb fegyvereladást Tajvannak, és ezt követően nem maradt el a szokásos kínai tiltakozás.
A Bloomberg még júniusban számolt be arról, hogy a kül- és a hadügyminisztérium egy tervezett 2 milliárd dolláros tajvani fegyvereladásról tájékoztatta a Kongresszust. Ennek leglátványosabb része 108 M1A2 harckocsi, amely a legkorszerűbb amerikai tanknak számít. Ezen kívül páncéltörő és légelhárító rakéták cserélhetnek gazdát, egészen pontosan 1240 darab TOW, 409 Javelin és 250 vállról indítható Stinger, amelynek korábbi változatai oroszlánszerepet játszottak a szovjet hadsereg afganisztáni vereségében. Emellett több száz géppuska, ködgránátvető, valamint lőszer is a csomag része.
Miután hivatalossá vált a külügyminisztériumi jóváhagyás, Kína a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a fegyverüzletet, amely sérti az ország szuverenitását. Ez a szokásos reakciónak mondható, mivel Kína Tajvant saját lázadó tartományának tekinti. Az Egyesült Államok – a világ országainak nagy részével együtt – elismeri az ezt kifejező „Egy Kína-elvet”, az amerikai Kongresszus ugyanakkor korábban védelmet ígért a szigetnek egy esetleges kínai invázióval szemben.
Tajvan az amerikai fegyverek egyik legnagyobb vásárlója, de az USA évtizedek óta tartózkodott attól, hogy igazán korszerű nehézfelszerelést szállítson. Ez most megváltozni látszik, hiszen az Abramsek és az említett rakéták az élvonalat képviselik. Ezek szolgálatba állítása megnöveli egy esetleges kínai invázió veszteségeit, ugyanakkor a stratégiai erőviszonyokon nem változtat.
Ugyanez mondható el arról a vadászgépüzletről is, amelyről április elején írtunk. Ez a mostani csomaggal nem függ össze, annak hatásait továbbra is mérlegeli az amerikai kül- és a hadügyminisztérium. Az elnök nyíltan kifejtett észjárása alapján könnyű arra következtetni, hogy Donald Trump ezt is ütőkártyaként használja a kereskedelmi tárgyalások során.
Világ
Fontos