Közép-Európában elég vegyes az euró megítélése, Szlovénia és Szlovákia már rég bevezette a közös fizetőeszközt, a cseh, a lengyel és a magyar kormány terveiben azonban ez egyelőre nem szerepel. Horvátország sokkal pozitívabban áll a dologhoz, ami persze nem is csoda, hiszen a gazdasági teljesítmény ötödét a turizmus adja, ennek a szektornak pedig igencsak jól jönne, ha az országba látogatóknak nem kellene pénzváltással bajlódniuk.
A Bloomberg helyszíni riport keretében több kereskedőt is megkérdezett Dubrovnikban, és nem meglepő módon ők támogatják, hogy az ország átálljon az euróra. Egyikük arról számolt be, hogy a hajóról érkező turisták közül sokan meglepődnek, hogy nem tudnak euróval fizetni egy uniós tagállamban. Kártyával persze minden gond nélkül kiegyenlíthetik a számlát, de sokan készpénzt szeretnének használni. A kis üzletek tulajdonosai viszont bírságot kockáztatnak, ha elfogadják az eurót.
Számukra nem jöhet tehát elég gyorsan az eurózónához történő csatlakozás,
legalább két és fél évet azonban még várniuk kell.
Ha minden jól megy, Horvátország jövőre csatlakozhat az euró előszobájaként emlegetett árfolyam-stabilitási mechanizmushoz*ERM-II, ahol legalább két évet kell eltöltenie, mielőtt bevezetheti a közös fizetőeszközt.
A kuna árfolyamának alakulásával – hacsak nem lesz közben egy durva válság – várhatóan nem lesz gond. A horvát fizetőeszköz árfolyamát a 90-es években a német márkához, majd azt követően az euróhoz kötötték, vagyis lényegében már rég lemondtak a jegybanki politika szabad alakításáról a stabilitás érdekében.
Ahhoz képest egyébként, hogy mennyien élnek a turizmusból, nem is mondható túl magasnak az euróbevezetés 52 százalékos társadalmi támogatottsága. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy elszállnak az árak az euró átvétele után. Boris Vujcic jegybankelnök szerint azonban ez a vélekedés alaptalan, ezért dolgozni kell az eloszlatásán. A pártok mindenesetre – meglehetősen szokatlan módon – egyetértenek a lépés szükségességében, csak az időzítést illetően vannak viták.
A bevezetés feltételei közül az államadóssággal gyűlhet meg leginkább Horvátország baja, de a jegybankelnök szerint a csökkenő pályának köszönhetően ezzel sem lesz gond. A térségünkből belátható időtávon belül Bulgária és Románia szeretne csatlakozni az eurózónához. Előbbi még meg is előzte volna a horvátokat, de valószínűleg legjobb esetben is csak velük együtt haladhat. Románia pedig 2026 körül venné át az eurót.
Világ
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
