Közép-Európában elég vegyes az euró megítélése, Szlovénia és Szlovákia már rég bevezette a közös fizetőeszközt, a cseh, a lengyel és a magyar kormány terveiben azonban ez egyelőre nem szerepel. Horvátország sokkal pozitívabban áll a dologhoz, ami persze nem is csoda, hiszen a gazdasági teljesítmény ötödét a turizmus adja, ennek a szektornak pedig igencsak jól jönne, ha az országba látogatóknak nem kellene pénzváltással bajlódniuk.
A Bloomberg helyszíni riport keretében több kereskedőt is megkérdezett Dubrovnikban, és nem meglepő módon ők támogatják, hogy az ország átálljon az euróra. Egyikük arról számolt be, hogy a hajóról érkező turisták közül sokan meglepődnek, hogy nem tudnak euróval fizetni egy uniós tagállamban. Kártyával persze minden gond nélkül kiegyenlíthetik a számlát, de sokan készpénzt szeretnének használni. A kis üzletek tulajdonosai viszont bírságot kockáztatnak, ha elfogadják az eurót.
Számukra nem jöhet tehát elég gyorsan az eurózónához történő csatlakozás,
legalább két és fél évet azonban még várniuk kell.
Ha minden jól megy, Horvátország jövőre csatlakozhat az euró előszobájaként emlegetett árfolyam-stabilitási mechanizmushoz*ERM-II, ahol legalább két évet kell eltöltenie, mielőtt bevezetheti a közös fizetőeszközt.
A kuna árfolyamának alakulásával – hacsak nem lesz közben egy durva válság – várhatóan nem lesz gond. A horvát fizetőeszköz árfolyamát a 90-es években a német márkához, majd azt követően az euróhoz kötötték, vagyis lényegében már rég lemondtak a jegybanki politika szabad alakításáról a stabilitás érdekében.
Ahhoz képest egyébként, hogy mennyien élnek a turizmusból, nem is mondható túl magasnak az euróbevezetés 52 százalékos társadalmi támogatottsága. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy elszállnak az árak az euró átvétele után. Boris Vujcic jegybankelnök szerint azonban ez a vélekedés alaptalan, ezért dolgozni kell az eloszlatásán. A pártok mindenesetre – meglehetősen szokatlan módon – egyetértenek a lépés szükségességében, csak az időzítést illetően vannak viták.
A bevezetés feltételei közül az államadóssággal gyűlhet meg leginkább Horvátország baja, de a jegybankelnök szerint a csökkenő pályának köszönhetően ezzel sem lesz gond. A térségünkből belátható időtávon belül Bulgária és Románia szeretne csatlakozni az eurózónához. Előbbi még meg is előzte volna a horvátokat, de valószínűleg legjobb esetben is csak velük együtt haladhat. Románia pedig 2026 körül venné át az eurót.
Világ
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
