Már nem az olcsóság vonzza a vásárlókat, át kell alakítani az Aldi-Lidl modellt
A szupermarket visszavág – ezt állapítja meg a német sajtó arról, amit a piaci adatok mutatnak az ottani bevásárlási szokásokról. Az elmúlt pár évtized arról szólt, hogy a hiper- és szupermarketeket a diszkontok (nálunk az Aldi, a Lidl és a Penny Market) alaposan lekörözték, most azonban fordul a kocka.
A diszkontok nagy sikere alapvetően annak köszönhető, hogy csak egy jól meghatározott, de korlátos áruválasztékot tartanak, amelyet minél jobb ár-érték arányban próbálnak kínálni, sok a saját márkás termékük, és ennek köszönhetően az olcsóságot és a minőséget együtt tudják kommunikálni. A német felmérések azonban most azt mutatják, hogy az ottani vásárlóknak több elkölthető pénzük van, sokkal kevésbé árérzékenyek, vagyis sokkal kevésbé hatja meg őket a kiváló ár-érték arány. Inkább vesznek egy életében boldogan tartott csirkét 10 euróért, mint egy ketrecben neveltet háromért.
A németek nagyobb választékot akarnak, vagyis azt a lehetőséghez szeretnének ragaszkodni, hogy ők választhassanak az olcsó saját márkás termékek, a közepes minőségű egyedi márkák és a drága, de magas minőség között. Olyan fontos szempont lett, hogy a termékek fenntartható gazdasági tevékenységből származzanak, hogy ezért hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Az Aldi és a Lidl két legfőbb versenytársa így a Rewe és az Edeka szupermarket lánc lett, amely nagyobb alapterületen, nagyobb áruválasztékkal ezt a trendet igyekszik meglovagolni. A diszkontoknak viszont ez sokkal nehezebb feladat, mert az alapkoncepciót kell módosítaniuk.
A Rewe és az Edeka forgalma 2018-ban kétszer jobban bővült, mint a diszkontoké, az Aldi Nord különösen nagy forgalomesést szenvedett el (a magyar Aldi boltok a másik céghez, az Aldi Südhöz tartoznak).
A diszkontok persze nem ülnek karba tett kézzel, eurómilliárdokat költenek a megújulásukra. A boltokból kezdenek eltűnni a polcként működő egyszerű raklapok, modernizálják a belső tereket, mindenhol megjelennek a kávéautomaták, a vásárlói mellékhelyiségek, a kínálatban pedig ugrásszerűen nő a bio- és organikus termékek száma. Ám ha ez így folytatódik, akkor ez azt jelenti, hogy az eddig sikert sikerre halmozó diszkont modellnek a klasszikus formájában akár vége is lehet.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
