A harmadik leggazdagabb ukrán óriási csirkebirodalma egy joghézagot kihasználva árasztotta el rossz körülmények között tartott baromfik húsával az Európai Uniót, miközben az európai újjáépítési bank, az EBRD tovább bővítené az ukrán cég európai terjeszkedését finanszírozó százmillió eurós hitelkeretét. Az európai csirketenyésztők természetesen fel vannak háborodva, de a történet sokat elmond az európai mezőgazdaság viszonyairól is.

Jurij Koszjuk vagyona az ukrán Forbes szerint nagyjából Csányi Sándorénak vagy Mészáros Lőrincének feleltethető meg: valamivel több egymilliárd eurónál, ezzel ő a harmadik leggazdagabb ukrán. Vagyonát teljes egészében az agrobizniszben alapozta meg, az ukrán baromfitenyésztést maga alá gyűrő MHP nevű cégcsoportjának részvényeivel a londoni tőzsdén is lehet kereskedni (Koszjuk a cég 60 százalékát birtokolja). A vállalat évi 260 ezer tonna húst exportál, ennek harmadát most már az Európai Unióba, ahol saját feldolgozó üzemei vannak. A cég nemrég vásárolt fel egy nagy szlovén baromfivállalatot, a Perutnina Ptujt. Egyszóval elsőre úgy tűnhet, hogy a gazdaságilag súlyos állapotban lévő ország sikertörténete az MHP.

Az európai csirketenyésztők viszont hosszú ideje mérgesek Koszjukra, úgy látják ugyanis, hogy az ukrán csirkebáró nem játszik tisztán. Európai parlamenti képviselők és a kontinens teljes csirkeágazata panaszkodott a Politicónak, hogy az EU nem lép fel az ukrán céggel szemben, sőt, az EBRD még emelni is tervezi a cég hitelkeretét.

A VPF nevű óriás csirkefarm egy apró része

Az MHP legnagyobb ukrán megafarmján 17,8 millió csirkét tartanak, ez a 27 ezer hektár területű farm 280 ezer tonna csirkehúst termel egy évben. Ez elég sok baromfi, hiszen egész Magyarországon 30,6 millió tyúkféle él (ennek harmada három hónapnál idősebb tojó), nagyobb farmokon 20,9 millió csirke él.

Az MHP munkásait havi 6,5 kilogramm csirkehússal jutalmazza a cég a fizetésen felül, viszont az európaiak szerint amellett, hogy az európainál jóval alacsonyabb árszínvonalon termelnek, a baromfikat is sokkal rosszabb körülmények között tartják, mint amilyen szabványoknak az unióban meg kell felelni. A csirkéket egyebek mellett szotyolahéjjal etetik, és semmilyen állatjóléti vagy környezetvédelmi előírásnak nem kell megfelelniük. (Ebben az EBRD-hez eljuttatott panaszban számos példát lehet olvasni a cég visszás gyakorlatairól.) A közelmúltban kiszivárgott egy egészen brutális felvétel, amely szerint az MHP egyik ukrán üzemében gépi olajat használnak fel libatömésnél (ami az EU-ban egyébként is be van tiltva).

De a panaszok nemcsak a szabványokról, hanem a piacvédelemről is szólnak.

Itt a vita lényege az úgynevezett Batman-hús.

Koszjukék ugyanis rájöttek arra, hogy az EU-ukrán szabadkereskedelmi szerződés hagyott egy joghézagot. A csirkemellen van a legnagyobb nyereség, ezt viszont nagy védővám terheli. Csakhogy az MHP úgy exportálja a csirkemellet, hogy a szárnyat nem vágják le a húsról – így jön létre a „Batman-hús”, ami technikailag darabolt csirkének számít, amelyet alacsonyabb tarifa terhel. A Batman-húsról aztán az MHP szlovák és holland húsfeldolgozóiban gondosan levágják a nem szükséges részéket, és kész is a piacra dobható csirkemell.

A ravasz megoldás ügyében a magyar Baromfi Terméktanács is felemelte a hangját. Koszjuk viszont a Financial Timesnek azt mondta, hogy nem használnak ki joghézagokat, hiszen teljes mértékben betartják az EU-ukrán kereskedelmi megállapodás rendelkezéseit – igaz, ez az utóbbiból nem következik az előbbi. Az EBRD szerint pedig a hitelkeret szélesítése csak egy formaság, a szlovén vállalat felvásárolása vonja maga után.

Valahol meglepő, hogy ennyire fel vannak paprikázva az európaiak az ukrán csirkeinvázión. Az MHP ugyan egymaga egy hatalmas szereplő, ám Ukrajna még így sem olyan nagy játékos az európai csirkepiacon. Magyarországnak egyenesen masszív többlete van Ukrajnával szemben csirkefronton: a 12 ezer tonnás ukrajnai célú baromfiexportunkkal szemben tavaly mindössze 75 tonna ukrán import szerepelt. Az ukrán baromfiexportunk igazi sikertörténet: három éve a tizede volt a tavalyinak, amikor viszont már elérte az egész 200 ezer tonnás magyar baromfiexport 5 százalékát.

A baromfihús, ahhoz képest, hogy romlandó, meglepően globalizált áru. Az EU-nak jelentős külkereskedelmi többlete van a világ többi részével szemben^*Több mint kétszer annyit exportál, mint amennyit a világ többi részéből behoz: tavaly 1,8 millió tonna ment ki, és 800 ezer tonna jött be., de ezen belül egészen meglepő dolgok vannak. Az import kétharmada Thaiföldről és Brazíliából jön, ehhez képest olyan helyekre is exportál az unió, mint Vietnam és a Fülöp-szigetek. Ukrajna súlya az importon belül nem túl nagy, tizen-egynéhány százalékos.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet baromfi csirke Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában