Komoly válságban van a hulladék újrahasznosítása az Egyesült Államokban. Az összes szemét kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják újra, pedig évtizedek óta tartó kampányok hatására végre elkezdték nagyobb arányban szelektíven gyűjteni a szemetet. A plázákban, reptereken, iskolákban és irodaházakban is megjelentek a szelektív gyűjtőhelyek, és több városban is büntetést szabnak ki arra, aki nem válogatja szét a szemetét.
Az újrahasznosítható szemetet évtizedeken keresztül Kínába küldték. A gépi válogatásnál Amerikában jóval drágább kézi válogatást az olcsó kínai munkaerő végezte el. A gondos válogatásra amiatt volt szükség az Atlantic cikke szerint, mert a szelektíven gyűjtött szemét mintegy 25 százaléka szennyezett volt.
Tavaly azonban Kína úgy döntött, hogy korlátozza a hulladékimportot, többek között a vegyes papírhulladékét és a legtöbb műanyagét. Az amerikai településeknek így dönteniük kellett: magasabb szemétdíjat kérnek az újrafeldolgozásért, vagy a szelektíven gyűjtött szemét is megy a szemétégetőkbe és -lerakókba.
A Virgina állambeli Broadway-ben például 22 éve működik szelektív gyűjtés, de mivel 63 százalékkal drágult volna a külön gyűjtött hulladék elszállítása, az önkormányzat végül úgy döntött, hogy felszámolja a rendszert. Az USA-ban számos település döntött hasonló módon.
A jelenséggel párhuzamosan egyre nagyobb vásárlói nyomás alá kerül a műanyagipar a fogyasztók részéről a Bloomberg cikke szerint. Az óceánokat elárasztó szemét napról napra látványosabb problémát jelent. Az egyszer használatos műanyagok környezetromboló hatása egyre inkább a közbeszéd része, az EU 2021-tól be is tiltja az ilyenből készített eszközöket.
Az amerikai Closed Loop nevű befektető cég tanulmánya szerint a műanyag egyre negatívabb megítélés alá esik, és ez a műanyagipart is változásokra kényszeríti. A Bloomberg szerint legalább hatvan vegyipari vállalat versenyez azért, hogy javítson a hulladékfeldolgozás hatékonyságán. A kézi válogatás és a jelenleg használt, nem túl fejlett technológia nem tudja az összes műanyagtípust kezelni, nem képes minden szennyeződést eltávolítani, így többségében nem teljesen tiszta műanyagot állít elő újra, amelynek korlátozott a felhasználása.
A cél olyan technológia feltalálása lenne, amely a műanyagszemetet eredeti alkotóelemeire, lényegében tiszta granulátumra bontja le, amely a legtöbb műanyag tárgy alapanyaga a gyárakban. A McKinsey tanácsadócég riportja szerint a technológia fejlődésével 2030-ra négyszeresére nőhet az újrahasznosított műanyag aránya, a mostani 12 százalékról 50 százalékra.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
