Gwyneth Paltrow amerikai színésznő szektás hangulatú életmódmagazinja, a Goop szabadjára engedte a fantáziáját, amikor karácsonyi ajándéktippekkel látta el olvasóit. A gazdag, fehér nőkből álló célközönségnek félig meghámozott banánt formáló lámpát, Aston Martint, zsiráfokkal való reggelizést vagy az ökotudatos milliárdosokat célzó elektromos jachtot is ajánlottak, valamint egy elhagyatott falut Spanyolországban.
A falu – amely inkább egy néhány épületből álló tanya -, ha nem is lett végül karácsonyi ajándék, viszonylag gyorsan megtalálta a vevőjét. Egy holland házaspár készül aláírni a szerződést, amely szerint kevesebb mint 150 ezer euróért (50 millió forintért) szerzi meg a tanyát.
Elhagyatott épületek Spanyolországban. Fotó: AFP
Az urbanizáció következtében az elmúlt hetven évben mintegy háromezer falu vált lakatlanná Spanyolországban az El País szerint. Úgy tűnik azonban, hogy a trend kezd megfordulni, mivel az elmúlt években egyre többen vásároltak meg elhagyatott falvakat a holland párhoz hasonlóan. Egyre többen vágynak vissza a természet közelébe, leginkább a nyugdíjas éveikre készülők, ami felpörgette az elhagyatott falvak piacát.
Eleinte lényegében kizárólag külföldiek vásároltak Spanyolországban ilyeneket, főleg britek, belgák és franciák, a spanyolok a vevők mindössze egy százalékát tették ki. Mostanra azonban a spanyolok is masszívan megjelentek a vásárlók között, a kereslet 30-40 százaléka tőlük származik.
Az El País bemutat egy málagai 51 éves bankárt és feleségét, akik az ország északnyugati tartományában, Galíciában akartak venni egy nyaralót. Miután egy tv-showban hallottak egy eladó szellemfaluról, úgy döntöttek, megveszik. Így jutottak hozzá egy hat házból álló településhez 60 ezer euróért (19 millió forintért). A helyi kormányzattól és az EU-tól 200 ezer euró (64 millió forint) támogatást kaptak, hogy szálláshellyé alakítsák át a romos épületeket.
Ez viszonylag alacsony összeg, a több házból álló falvak felújítása 500-600 ezer euró (160-190 millió forint) is lehet. A növekvő érdeklődés az árakat is felverte. Pár éve akár 12 ezer euróért (3,9 millió forint) is lehetett elhagyatott tanyát venni, most viszont 50 ezer euró (15 millió forint) alatt nem igazán lehet ilyet találni. A szellemfalvak átlagára 200 ezer és 450 ezer euró (64 és 145 millió forint) között mozog.
Ez az elhagyatott ház Galíciában Fidel Castro volt kubai diktátor apjáé volt. Fotó: AFP
A nyugati nyugdíjasok mellett intézményi befektetők is érdeklődnek a szellemfalvak iránt, leginkább Oroszországból és a Közel-Keletről. A magánbefektetők azért többen vannak, és néha többen is összeállnak, például egy komplett kanadai baráti társaság is keres egy szellemfalut.
A felpezsdült piac miatt egyre többen próbálják eladni korábban értéktelennek tartott tulajdonukat. Az egyik ügynökség szerint havonta mintegy húszan keresik fel őket azzal, hogy a megnövekedett kereslet miatt eladnák a tanyájukat. Ezek főleg olyan 35 és 45 év közöttiek, akiknek már nincs igazán kötődésük családjuk egykori lakhelyéhez.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
