Jelentős megszorításokat jelentettek be Romániában az elmúlt napokban. A sürgősségi kormányrendelettel meghozni tervezett döntések elsősorban a multinacionális cégeket érintik, és hasonlóak az Orbán-kormány szektoradóihoz.
A megszorítások komoly vesztesei lesznek a bankok, amelyek tervezett megadóztatásától 3,6 milliárd lej (250 milliárd forint) bevételt vár a román költségvetés. A kormány az adót a bankok „kapzsiságával” indokolta. A kifejezést pedig azzal magyarázta, hogy míg a betétekre csak 2 százalék körüli kamatot fizetnek a pénzintézetek, a hiteleknél viszont 8 százalék körüli kamatot számolnak fel a magánszemélyeknek.
A kapzsisági adónak elkeresztelt intézkedés politikailag kevésbé érzékeny, mivel Romániában szinte minden nagyobb banknak külföldi a tulajdonosa. Az OTP-nek is van romániai leánya, de nem tartozik a legnagyobb bankok közé, nyáron 3,4 százalékos volt a piaci részesedése a vállalati hitelezésben.
A döntésre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány 2019-ben az EU által elvárt három százalék alatt maradjon. A megszorítások nem csak a bankokat érintik, összesen 10 milliárd lejjel (közel 700 milliárd forinttal), a GDP körülbelül egy százalékával csökkentenék a költségvetés hiányát.
Magyarországhoz hasonlóan a telekommunikációs és az energiaszektort is különadóval sújtanák, amely Romániában az árbevétel három százaléka lesz a tervek szerint. Emellett a szerencsejáték és a dohánytermékek után is magasabb adót kellene fizetni. A közszférákban dolgozóknak sem fizetnének túlórapénzt, viszont a nyugdíjakat 15 százalékkal emelnék jövő ősztől.
Klaus Iohannis román elnök arra kérte a kormányt, hogy gondolja át a döntését, mivel a terveket nem egyeztette a gazdasági szereplőkkel, és szerinte káoszba sodornák a gazdaságot a megszorítások. A bukaresti tőzsde indexe több mint 12 százalékot zuhant a bejelentést követő két napon, és a bankrészvények sem jártak jobban. Az osztrák Erste papírjainak értéke tíz százalékkal esett, a második legnagyobb román bank, a Banca Transilvania részvényei pedig 21 százalékkal zuhantak.
A román gazdaság hatalmas ütemben növekedett az elmúlt években, de több elemző is visszaesést vár a szociáldemokraták által vezetett kormány túlzottnak tartott költései miatt. A minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelték, miközben az áfát és jövedéki adót is csökkentették, tovább pörgetve a fogyasztást. A háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már le is hagyta Magyarországot, ugyanakkor idén tényleg elkezdett lassulni a gazdaság.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
