A 2015. évi PISA-felmérés során először mérték fel, hogy világszerte milyen a 15 éves diákok együttműködő problémamegoldó-készsége. A kedden közzétett eredményekből kiderült, hogy a magyar diákok nem csak a matematika, a szövegértés és a természettudomány területén teljesítenek átlag alatt, hanem a közös problémamegoldásban is.
Napjaink munkahelyein olyan emberekre van szükség, akik a problémákat másokkal együttműködve képesek megoldani, ezért is kezdte el az OECD 2015-ben ezt a készséget is vizsgálni. A felmérésben 51 ország, illetve gazdaság pontszámai szerepelnek.
A magyar diákok átlagos pontszáma 472, ami 28 ponttal elmarad az 500 pontos átlagtól. Még a matematika, a szövegértés és a természettudomány területén végzett felmérések esetében sem ilyen nagy a lemaradásunk az átlaghoz képest.
Az első helyen a szingapúri, a második helyen a japán diákok végeztek, hasonlóan az alap PISA-felméréshez.
Mint kiderült, a lányok minden országban sokkal jobban teljesítettek a fiúknál az együttműködő problémamegoldás terén, az OECD-országok átlagát nézve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek (több mint 40 pont) Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig (10 pontnál kevesebb) három Latin-Amerikai országban: Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Ez az eredmény ugyanakkor ellentétben áll a 2012-es, egyéni problémamegoldást vizsgáló PISA-felméréssel, ahol a fiúk általában jobb teljesítményt nyújtottak a lányoknál.
Hogy ki, mennyire tud másokkal együttműködve problémákat megoldani, annak sok köze van ahhoz, hogy milyen az adott diák, vagy iskola társadalmi-gazdasági profilja.
A felmérés során megállapították azt is, hogy minél nagyobb a diákok fizikai aktivitása, vagyis minél több testnevelés órájuk van egy héten, annál pozitívabb az együttműködéshez való hozzáállásuk. Emellett a sulin kívül videojátékokkal játszó diákok kicsit rosszabbul teljesítenek, mint többi társuk, a sokat internetezők, illetve chatelők viszont magasabb pontszámot értek el a többieknél.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
