A magyar ingatlanpiacon az elmúlt 4-5 évben drámai áremelkedés zajlott le, amit sokféleképpen lehet megítélni. Sokan jól járnak az uniós összehasonlításban is rekordszintű drágulással, hiszen a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlanokban tartják, amelyek egyébként még mindig nem tekinthetők irreálisan drágának. Másfelől azonban lakásszegénység milliókat érintő és egyre súlyosbodó probléma az országban, aminek káros továbbgyűrűző hatásai vannak egyéni és társadalmi szinten is.
Az Eurostat friss számításai szerint a fiatalok különösen érintettek a lakhatási nehézségekben. Unió-szerte a 15-29 éves korosztály valamivel több, mint egynegyede él túlzsúfolt háztartásokban*Az Eurostat meghatározása szerint egy háztartás akkor tekinthető túlzsúfoltnak, ha a lakóingatlan szobáinak száma nem egyezik meg vagy haladja meg a következőket:
– egy szoba háztartásonként
– egy szoba páronként
– egy szoba minden legalább 18 éves egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két azonos nemű 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagonként
– egy szoba minden az előző kategóriába nem illő 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két 12 éven aluli háztartástagonként
, míg ez az arány a teljes lakosság körében 18 százalék. Magyarországon ugyanezek az arányok 57, illetve 41 százalék, tehát ha azt mondjuk, hogy minden második magyar fiatal él olyan környezetben, ahol nincs meg a kellő személyes tér számára, akkor még alul is becsüljük a probléma súlyát. Ennél kedvezőtlenebb helyzetben csak a román és a bolgár társaik vannak.
A szűkös körülmények között élők aránya a teljes magyar népességen belül 2005 óta lassan, de szinte folyamatosan csökkent, és a fiatalokat nézve is történt némi javulás 2012 és 2015 között. Az elmúlt két évben azonban nem sikerült érdemben javítani a helyzeten, sőt, valamivel nőtt is az érintettek aránya. Mindez egybeesik az ingatlanárak emelkedésének beindulásával, ami 2014-ben kezdődött.
A közel egymillió magyar fiatalt érintő problémán a kormány jó eséllyel tudna segíteni, ahogy korábban már írtuk a Habitat for Humanity lakhatási jelentése alapján. A források ugyanis rendelkezésre állnak, és volt már példa arra is, hogy lakhatási kérdésekben állam gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
