A magyar ingatlanpiacon az elmúlt 4-5 évben drámai áremelkedés zajlott le, amit sokféleképpen lehet megítélni. Sokan jól járnak az uniós összehasonlításban is rekordszintű drágulással, hiszen a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlanokban tartják, amelyek egyébként még mindig nem tekinthetők irreálisan drágának. Másfelől azonban lakásszegénység milliókat érintő és egyre súlyosbodó probléma az országban, aminek káros továbbgyűrűző hatásai vannak egyéni és társadalmi szinten is.
Az Eurostat friss számításai szerint a fiatalok különösen érintettek a lakhatási nehézségekben. Unió-szerte a 15-29 éves korosztály valamivel több, mint egynegyede él túlzsúfolt háztartásokban*Az Eurostat meghatározása szerint egy háztartás akkor tekinthető túlzsúfoltnak, ha a lakóingatlan szobáinak száma nem egyezik meg vagy haladja meg a következőket:
– egy szoba háztartásonként
– egy szoba páronként
– egy szoba minden legalább 18 éves egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két azonos nemű 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagonként
– egy szoba minden az előző kategóriába nem illő 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két 12 éven aluli háztartástagonként
, míg ez az arány a teljes lakosság körében 18 százalék. Magyarországon ugyanezek az arányok 57, illetve 41 százalék, tehát ha azt mondjuk, hogy minden második magyar fiatal él olyan környezetben, ahol nincs meg a kellő személyes tér számára, akkor még alul is becsüljük a probléma súlyát. Ennél kedvezőtlenebb helyzetben csak a román és a bolgár társaik vannak.
A szűkös körülmények között élők aránya a teljes magyar népességen belül 2005 óta lassan, de szinte folyamatosan csökkent, és a fiatalokat nézve is történt némi javulás 2012 és 2015 között. Az elmúlt két évben azonban nem sikerült érdemben javítani a helyzeten, sőt, valamivel nőtt is az érintettek aránya. Mindez egybeesik az ingatlanárak emelkedésének beindulásával, ami 2014-ben kezdődött.
A közel egymillió magyar fiatalt érintő problémán a kormány jó eséllyel tudna segíteni, ahogy korábban már írtuk a Habitat for Humanity lakhatási jelentése alapján. A források ugyanis rendelkezésre állnak, és volt már példa arra is, hogy lakhatási kérdésekben állam gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni.
Élet
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
