Korábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltuk
Fordulópontot jelenthet az ENSZ hétfőn közreadott jelentése, amely a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól. A jelentés szerint a drámai változások megakadályozásához olyan gyors és olyan méretű változások szükségesek a világgazdaságban, amelyekre még nem volt példa a történelemben.
A jelentést az ENSZ egyik szervezete, a Éghajlat-változási Kormányközi Testület adta ki, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy értékelje és összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, saját kutatást nem is végez. A mostani jelentést 40 ország 91 tudósa készítette el több mint hatezer tudományos kutatás alapján.
A jelentés egyik legfontosabb állítása a New York Times összefoglalója szerint, hogy a korábban gondolttal ellentétben már alacsonyabb mértékű felmelegedés is katasztrofális következményekkel járhat. Eddig az volt a meghatározó és általános elfogadott nézet – és a 2015-ös párizsi klímaegyezménybe is ezt rögzítették -, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen melegebb a globális átlaghőmérséklet.
A mostani jelentés szerint azonban már 1,5 fokos emelkedés is komoly krízist okozna a világban. Ebből ráadásul egy fok már meg is valósult. Az ENSZ egyszerűsített ábráján így néz ki az eddigi és a – különböző forgatókönyvek szerint várható – jövőbeli melegedés:
A jelentés szerint a másfél fokos átlagos melegedés is a mostaninál jóval komolyabb élelmiszerhiányt, erdőtüzeket, aszályokat okozna vagy például a korallok tömeges elpusztulását. Ha az üveghatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódna, akkor az ENSZ jelentése 2040-re becsli a 1,5 fokos növekedés elérését.
Élet az egyik manilai negyedben. Fotó: AFP
A riport szerint már 1,5 fokos emelkedésnél is 50 millió, délkelet-ázsiai és arab országokban élő embernek kellene elhagynia az otthonát a tengerszint emelkedése miatt, a 2 fokos emelkedésnél ez jelentősen nőhet. “A világ egyes országaiban a határoknak egyszerűen el fog tűnni a szerepe. Felállíthatsz egy falat, hogy megállíts 10 ezer, 20 ezer vagy egymillió embert, de 10 milliót már nem tudsz” – mondta a New York Timesnak a jelentés egyik indiai szerzője.
A jelentés szerint a folyamat megállításához az üvegházhatású gázok mértékét a 2010-es szint 45 százalékával kellene csökkenteni 2030-ra, és a kibocsátásukat teljesen meg kellene szüntetni 2050-re. A klímaváltozás elleni harcban szintén kulcsfontosságú lenne a szén visszaszorítása. Jelenleg a megtermelt áram 40 százalékát állítják elő szénből, ezt 1-7 százalék közötti értékre szorítaná vissza a jelentés. A megújuló energiákból jelenleg az áramtermelés 20 százaléka származik, ezt 67 százalékra kellene növelni.
Bár az emberiség mai tudása elégséges lenne ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozást, de a jelentés szerint könnyen lehet, hogy ezt mégsem érjük el a politika miatt. Az üvegházhatású gázok visszaszorításához például a fosszilis energiahordozókból származó üzemanyagok komoly adóemelésére lenne szükség, de ez az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne a politikai vezetők számára. Donald Trump többször is arról beszélt, hogy növelné például a szénkitermelést, a klímaváltozáson pedig gúnyolódik. Brazília pedig azt a Jair Bolsonarót készül elnökké választani, aki Trumphoz hasonlóan kilépne a párizsi klímaegyezményből.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
