Irán megakadályozza az olajexportot a Hormuzi-szoroson keresztül, ha saját szállítmányai nem haladhatnak ott át – jelentette ki az iráni vezérkari főnök a Bloomberg tudósítása szerint. A fenyegetés ugyan nem először hangzik el, de egyre nő a jelentősége, ahogy közeledik az a novemberi időpont, amikor a fokozatosan újra életbe lépő amerikai szankciók már kiterjednek az ország olajiparára is.
A kőolaj Irán messze legfontosabb bevételi forrása, és exportja nagymértékben felfutott azt követően, hogy feloldották a szankciókat az országgal szemben a 2015-ös atommegállapodás után. Ennek keretében Irán vállalata, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezi nukleáris létesítményeit, így garantálható, hogy valóban nem állít elő atombombát.
Ez így is történt, azonban Donald Trump amerikai elnök – Izrael és Szaúd-Arábia nagy örömére – úgy ítélte meg, hogy Irán nem tartotta be a megállapodást, és egyébként is beavatkozik egy sor térségbeli katonai konfliktusba, amit megengedhetetlennek tart. Ezért elkezdte újra életbe léptetni a büntetőintézkedéseket. Európa hiába nem ért ezzel egyet, az amerikai pénzügyi rendszer ereje, fontossága miatt aligha lesz olyan európai vállalat, amely szembe mer helyezkedni az amerikai intézkedésekkel.
Az amerikai kormány célja, hogy az iráni olajexport megszűnjön, ami tönkrevágná az ország gazdaságát. Ez azonban nem a Hormuzi-szoros amerikai lezárásának formájában valósulna meg, hanem az iráni olaj minden potenciális vásárlójának elrettentésével. Az iráni tankerek tehát csak közvetett okok miatt nem használhatják majd a hajózási útvonalat (persze csak akkor, ha az amerikai törekvés sikeres lesz).
Az ilyen hírekre azért kapják fel mindig a fejüket a világ sok országában, mert a Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri kőolajforgalmának 30 százaléka, Irán mellett Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emírségek szénhidrogén-exportjának egész vagy jelentős része. A Perzsa-öbölt és az Arab-tengert összekötő szoros északi partja Iránhoz, a déli Ománhoz tartozik.
A szoros lezárása sokkolná az olajpiacot, minden bizonnyal drasztikus áremelkedéshez vezetne. Mivel azonban a fenyegetés nem először hangzik el, az olaj árfolyama csütörtökön csak szerény mértékben emelkedett.
Világ
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
