Szerdán néhány percen belül hivatalosan is bűnöző lett két ember, aki a hatalomba segítette Donald Trumpot, és az egyikük még magát az elnököt is belekeverte az egyik bűnügybe. Trump kampánymenedzserét, Paul Manafortot az esküdtszék találta bűnösnek nyolc vádpontban, Trump elintéző embere és egyben ügyvédje, Michael Cohen pedig magát vallotta bűnösnek, eskü alatt vallva, hogy az egyik ügyben – egy pornósztár elhallgattatását szolgáló, be nem jelentett kifizetésben – Trump volt a felbujtó. Ezzel csatlakoztak Trump más fontos embereihez, Michael Flynn tábornokhoz és Robert Gates kampányfőnök-helyetteshez, akik szintén bevallották Robert Mueller különleges ügyésznek, hogy bűncselekményeket követtek el.
De ez önmagában még mindig jelentéktelen, ha számításba vesszük, hogy milyen súlyos jogi problémák tornyosultak fel és temethetik maguk alá Donald Trump elnökségét.
Ugyan most már ki lehet mondani, hogy hemzsegtek a bűnözők Trump környezetében, de magáról az elnökről eddig lepattantak az ügyek. Ehhez hozzá is szokhatott a korábbi, ingatlanos-kaszinós pályafutása során: egy nem teljes gyűjtés szerint karrierje folyamán összesen 3500 bírósági ügye volt Trumpnak és cégeinek, és ezek jelentős részét meg is nyerték. Amikor pedig nem, például a gyakorlatilag csalásként működő Trump-egyetem ügyében, akkor megúszta egy 25 millió dolláros kifizetéssel járó peren kívüli megegyezéssel. Azok az ügyek pedig, amelyekben Manafort-ot bűnösnek találták, illetve Cohen bűnösnek mondta magát, túlnyomórészt Trumphoz nem kapcsolódó, maszek bűncselekmények (adó- és banki csalások főként), amik miatt elvileg nincs félnivalója az elnöknek.
Csakhogy Robert Mueller, aki az FBI korábbi igazgatójaként a legrátermettebb amerikai ügyészek között lehet, egy jól végiggondolt, a maffiaügyekből ismerős stratégia szerint építi fel az ügyet. Alulról felfelé haladva próbál meg együttműködésre bírni embereket, hogy azok náluk magasabb rangú vagy fontosabb emberekre valljanak. A Cohen és Manafort elleni ügyészi nyomás ellen a stratégiának a része. Igaz, Manafort – valószínűleg az elnöki kegyelemben bízva – egyelőre működik együtt az ügyészekkel. Cohen viszont látványosan jelzi együttműködési szándékát. Mai hír, hogy egy szereplő, aki alá tudja támasztani Cohen mondandóját Trumppal szemben az elhallgatási pénzekről, immunitást kapott az ügyészektől.
Az is látszik, hogy Mueller nem a legsúlyosabb ügyeket vette előre, hiszen egyelőre gyűjti a bizonyítékokat és a tanúkat, miközben halad fő célja, a Trump-kampány és a Kreml összejátszásának felderítése felé. Ez utóbbi bűnügyek alapjait már lerakta Mueller, hiszen egy vádiratban az Oroszországból szervezett amerikai propagandakampány, egy másikban pedig a demokraták levelezésének feltörése és ellopása miatt emelt vádat több tucatnyi orosz titkosügynök ellen. Ha Mueller bizonyítani tudja az összejátszást Trump csapata és az oroszok között, akkor ezekhez az ügyekhez csaphatja hozzá az amerikai gyanúsítottakat társ-összeesküvőként. Akár Manafort és Cohen is része lehet még ezeknek az ügyeknek.
De ha végül kiderül, hogy Trump nem volt részese az oroszokkal folytatott összeesküvésnek, vagy az ügyészek képtelenek bizonyítani ezt, akkor is egy sor büntetőügy fenyegeti az elnököt. Például számos lépésével tűnt úgy, mintha akadályozná az igazságszolgáltatást, azaz az ellene folyó nyomozást. Például ő maga mondta el a tévében, hogy a nyomozás miatt rúgta ki az FBI-igazgatót, James Comey-t. Ez akkor is bűncselekmény lehet, ha kiderül, hogy az eredeti gyanúnak nem volt alapja. Cohen ügye pedig azt bizonyítja, hogy Mueller szorgalmasan kiosztja az elé kerülő, nem orosztárgyú ügyeket más ügyészeknek (az ügyvéd nem Mueller, hanem a New York-i kerületi ügyész csapatának vallott, miután Mueller átadta nekik az ügyet). Ebből azért lehet baja Trumpnak, mert például a családi alapítványa körül rengeteg volt a csalás, cégcsoportját pedig korábban többször is vádolták pénzmosás elősegítésével, így ezek az ügyek is előkerülhetnek.
Ráadásul az ügyészek még messze nem értek a sor végére a Trump körüli figuráknál. Akiket a következő hónapokban elővehetnek:
Trump mindenesetre érzi, hogy baj van, ezért a retorikája az átlagosnál is súlyosabb kanyarokat vett. Például Manafortot azzal dícsérte Twitteren, hogy ő nem hajlandó megtörni az “igazság”-szolgáltatás nyomására. (Ez érdekesen hangzik egy olyan politikustól, aki egyébként a “rend és jog” oldalán állónak mondja magát.) A Fox Newsnak adott interjújában pedig arról beszélt, hogy nem érti, hogyan lehetne alkotmányosan elmozdítani valakit, aki olyan jól végzi a munkáját, mint ő. Sőt,
ha engem elmozdítanak a hivatalból, szerintem össze fog omlani a piac. Szerintem mindenki nagyon szegény lesz. Mert enélkül a gondolkodás nélkül [itt a saját koponyájára mutatott] hihetetlenül rossz számokat fogtuk látni
, mondta. Az interjúban azt is felvetette, hogy szerinte törvényen kívül kellene helyezni azt az alapvető ügyészi gyakorlatot, hogy az együttműködő tanúvá váló vádlottak kisebb büntetést kapjanak.
Amid talk of impeachment following Cohen’s guilty plea, Trump tells Fox News that “the market would crash” if he was impeachedhttps://t.co/2HnIG58pPN pic.twitter.com/RPdGiynAs9
— TicToc by Bloomberg (@tictoc) August 23, 2018
A furcsa nyilatkozatokon túl a sarokba szorított elnök keményebb módszerekkel is válaszolhat a rá nehezedő nyomásra. Például leválthatja az igazságügyminisztert, vagy kegyelmet adhat az embereinek, akár saját magának. A múlt héten, amikor visszavonta egy korábbi CIA-igazgató biztonsági hozzáférési engedélyét, sokan arra tippeltek, hogy valójában ezzel a tanúvallomásaikat szeretné nehezebbé tenni. Ennél is valószínűbb, hogy valamilyen, az eddigieknél is komolyabb nemzetközi politikai figyelemelterelésbe kezd, a már kirobbantott kereskedelmi háborún túl.
Ezért végső soron nem jogi, hanem politikai ügy lesz a botránysorozatból. Ha Trump fenn tudja tartani az őt övező rajongást a republikánus párt leglelkesebb hívei körében, és a demokraták nem szereznek többséget a képviselőházban és a szenátusban a novemberi választásokon, akkor nehéz elképzelni, mi kellene ahhoz, hogy Trump megbukjon.
Világ
Fontos