A zeneipar bevételeinek mindössze 12 százaléka jutott el a zenészekhez 2017-ben az Egyesült Államokban, de még ez is jelentős, 50 százalékos emelkedés a 2000-es évekhez képest – derül ki a Citigroup jelentéséből.
A zenészek a mostani állapothoz képest kifejezetten rosszul kerestek 2000-ben, amikor a hagyományos zenepiac a csúcsán volt. 1984 és 2000 között meredeken emelkedtek a kazetták, majd a CD-k eladásai, de az internetes zenehallgatás/letöltés megjelenésével stagnálni kezdtek a zeneipari bevételek az USA-ban.
A 2008-as gazdasági válság után mostanra tért magához a szektor, és az idei 43 milliárd dolláros bevételével tért oda vissza, ahol a 2000-es években járt. Annyiban viszont lényegesen rosszabb volt a helyzet, hogy 2000-ben a bevételek mindössze 7 százaléka jutott el a zenészekhez a mostani 12 helyett.
A zenészek szerzeményeiből származó pénz döntő része a közvetítőknél csapódik le: a kiadóknál, a jegykereskedőknél, a lemezboltoknál, a koncerthelyszíneknél, a promótereknél, az ügynököknél vagy a menedzsereknél. A zenészek korábbinál magasabb részesedése mögött alapvetően két ok áll: a koncertek és a fesztiválok növekvő népszerűsége, valamint az, hogy egyre többen adják ki maguk a szerzeményeiket.
A lemezkiadók közvetítőként szerepelnek az együttesek és a zenemegosztók között (mint az Apple vagy a Spotify), de a koncerteknél nincs szerepük, így jóval több marad a bevételből a zenészeknél. A zeneipar egyik nagy változása az elmúlt 10-20 évben az volt, hogy a zenehordozók visszaesése miatt a zenészek rákényszerültek arra, hogy többet koncertezzenek.
A másik nagy változás az elmúlt időszakban az volt, hogy a zenefogyasztók a zene fizikai (CD vagy kazetta) megvásárlása helyett egyre inkább “bérelnek” zenét, tehát zenemegosztókon keresztül hallgatnak meg számokat. Bár a zenehallgatási szokások jelentősen változtak, a zeneipar struktúráján ebből alig látszik valami. A zenekiadók zenekiadók maradtak, a zenemegosztók (mint a Spotify) zenemegosztók, a promóterek pedig promóterek.
A Citigroup szerint akkor részesedhetnek nagyobb arányban a zenészek a zeneiparból, ha kevesebb közvetítő lenne. Ilyen strukturális változás lehet a vertikális integráció (például promótercégek és zenemegosztók egyesülése), a horizontális integráció (a zenemegosztók egymással való egyesülése) vagy az organikus vertikális integráció (például egy zenemegosztó, mint a Spotify belépése a kiadók közé).
Magyarországon a zenészek döntő többsége nem a zenélésből él. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület kérdőíven alapuló kutatása szerint a zenészek több mint 75 százaléka elsősorban nem a zenélésből él, pedig a 87 százalékuk csak a zenével foglalkozna, ha megengedhetné magának.
A ténylegesen a zenéből élők jövedelmének 57 százaléka származik koncertekből. Ezt követik a jogdíjak 20 százalékkal, majd a rögzített zene értékesítés (tehát a fizikai eladások) hat százalékkal. A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője a YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
