Csak a BMW-gyár közvetlenül ezer munkahelyet fog létrehozni a következő években Debrecen mellett, de a beszállítóknál és a többi szolgáltatónál létrejövő új állásokkal együtt több ezer embernek adhat munkát.

Ahogyan a meglévő két nagy német autógyárunk, úgy várhatóan a BMW-üzem is nagy lökést ad majd az észak-alföldi munkaerő-, illetve ingatlanpiacnak is.

Az Audi, a Mercedes és a BMW-gyárnak helyet adó három megye munkaerőpiacát vizsgálva jól látható, hogy ahol már beindult az autógyártás, ott a foglalkoztatás is felpörgött. Tíz év alatt – tehát a válság előtthöz képest – 19 százalékkal nőtt az alkalmazottak^*legalább 5 fős cégeknél alkalmazásban állók száma száma Bács-Kiskun megyében, és 15 százalékkal Győr-Moson-Sopronban. Ugyan ez a növekedés nem csupán a járműiparnak köszönhető, a két megye legnagyobb foglalkoztatóiként az Audi és a Mercedes sokat tett a latba.

Ezt jól mutatja, hogy Bács-Kiskunban bő hatezerrel, míg Győr-Moson-Sopronban közel tízezerrel több embert alkalmaznak a járműiparban, mint 2008 elején. Ezzel Bács-Kiskunban 3,2 százalékról 9,5 százalékra, Győr-Moson-Sopronban pedig 15,8 százalékról 22,7 százalékra emelkedett a járműipar súlya a foglalkoztatásban^*Legalább 5 fős cégeknél alkalmazásban állók között..

A munkaerő-toborzással nem lesz olyan könnyű dolga a BMW-nek, mint a másik két német vállalatnak volt. Győr-Moson-Sopronban a járműiparnak évtizedes gyökerei vannak, így a környék viszonylag jól el volt látva szakképzett munkaerővel. Emellett az ország nyugati csücskét Nyugat-Európa közelsége miatt nagyobb gazdasági fellendülés és magasabb fizetések is jellemzik, aminek köszönhetően évtizedek óta többen vándorolnak oda az ország más részeiről, mint ahányan elköltöznek onnan.

Bár a Mercedes-gyárnak helyt adó Bács-Kiskun megyét erőteljesen sújtja az elvándorlás – ahogyan a vidék legnagyobb részét -, a gyár létrehozásának idején (2011-2012) bőven el volt látva szabad munkaerővel a térség, a munkanélküliségi ráta 10 százalék felett járt. Emellett Bácsban a járműipar már a Mercedes-gyár indulása előtt is 4-5 százalékos súllyal bírt a versenyszektorban, ehhez képest Hajdú-Bihar megye nyilvános top 100 cégei között mindössze egy járműalkatrész-gyártó céget találunk (Hajdu Autotechnika Ipari Zrt.). Hajdú-Biharban jelenleg az alkalmazottak fél százaléka dolgozik csak a járműiparban, ami alig több mint 400 főt jelent. Vagyis itt lényegében a nulláról kell felfuttatni a járműipart, a környéken nem sok más vállalkozástól lehet majd elszívni a szakképzett munkaerőt.

Papíron Debrecen környéke még bővelkedik a szabad munkaerőben, ám valószínűleg csak kis töredéküknek van megfelelő szakképesítése. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke múlt héten a Kossuth Rádióban valószínűleg éppen erről beszélt, amikor azt mondta, hogy Debrecen környékén egyáltalán nincs előkészítve a szakmunkás-képzés, így arra kell törekedni, hogy a városban és a környékén elinduljon az autóipar számára szükséges munkaerő-piaci igényt kielégítő oktatás, képzés. A BMW-gyár az eddigi sajtóértesülések szerint 2023-ban kezdené meg a termelést, így 4-5 év áll rendelkezésre a képzésre és a toborzásra.

A munkaerő-kínálat szempontjából egyébként Debrecen fekvése kedvező, ugyanis ha nem sikerül a hazai tartalékokból összetoborozni a szükséges munkaerőt, a vélhetően versenyképes fizetésekkel Romániából és Ukrajnából is könnyen átcsábíthatnak dolgozókat.

A szakképzett munkaerő hiánya miatt a jövőbeli BMW-gyár dolgozóinak egy része szinte biztosan Debrecen környékén kívülről érkezik majd az üzembe, részben külföldről is, ami várhatóan az ingatlanpiaci keresletet is felpörgeti majd.  Az Otthontérkép elemzése a győri és a kecskeméti példa alapján 20-30 százalékos lakásáremelkedést vetít előre, és a bérleti díjak is várhatóan felfelé indulnak majd a következő két-három évben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat autógyártás BMW járműipar munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában