5,6 százalékkal nőttek az árak februárban az egy évvel korábbi szinthez képest. Különösen nagyot drágultak az élelmiszerek (7,1 százalék) és a szolgáltatások (9,2 százalék). Folytatódott tehát az infláció tavaly szeptember óta tartó emelkedése, amire válaszul Orbán Viktor a kereskedők árrésének tíz százalékos korlátozását jelentette be bizonyos élelmiszereknél.

Számokban: kiemelkedő mértékben drágult egy év alatt többek között a liszt (44,3 százalék), az étolaj (27,5 százalék), a tojás (24,7 százalék) és a tej (22,5 százalék), miközben az energiaárak alakulása lefelé húzta az inflációt. Az év elején tapasztalt áremelkedés szintje megegyezik a 2023 végivel, amikor lecsengőben volt a korábbi inflációs csúcs.

• Az élelmiszerek drágulása már 2024 közepén fokozódni kezdett, és az üteme ősz óta egyre nagyobb mértékben meghaladta az átlagos inflációét. A magas élelmiszer-infláció visszatérésére a G7 év eleji árösszeírásának alapján is számítani lehetett, ami alapján az éves infláció januárban 9,12 százalék volt.

Előzmények: az inflációban jócskán érintett tejtermékek a nemzetközi piacokon is drágultak, ami a magyar boltokban duplán visszaüt a forint gyengülése miatt. Az importált árucikkek mellett ugyanis a hazai termékek ára is nő, mert azok sem lehetnek olcsóbbak a magyar vevőnek annál, mint amennyi pénzt külföldön, euróban lehetne értük elkérni.

• Korábban ársapkákkal és akciók előírásával avatkozott be a kormány, amikor elszállt az infláció, amelyek hatással voltak az árrések – ezek a beszerzési és a fogyasztói árak különbségei az egyes termékek eseteiben – alakulására is: a szabályozott termékcsoportokban csökkent, míg más árucikkeknél nőtt a kiskereskedelmi felár.
• Más termékek árazásában kompenzálhatták tehát a hatósági árszabás miatti veszteségeiket a kereskedők, már akik ezt megtehették – a kisebb, független szereplőknél, akik csak szűkebb termékkört tudnak értékesíteni, a bolt bezárása is felmerülhetett. Az ársapkák az egyébként a kormány által támogatott falusi kisboltokat is nehéz helyzetbe hozták.
• Frissítés (13.17): egy háttértájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a Portfolio.hu tudósítása szerint, hogy csak az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedőkre vonatkozik az új szabály, a kisboltokra tehát nem.

Mit mondanak ők? A hét százalék feletti élelmiszer-infláció lehetőségét már az elmúlt napokban felvetette a kormány, és önkéntes árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket. Az inflációs adat publikálását követően derült ki, hogy március közepe és május vége között 30 élelmiszer esetében (ezek harmada tejtermék) 10 százalékra korlátozza a boltok árrését a kormány.

• A korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető lett volna az árstop ismételt bevezetése, ami a most bejelentettnél erősebb piactorzítás volt. Szintén ez mondható el a kötelező akciózásról, amikor a volt árstopos termékeket beszerzési áron vagy annál 15 százalékkal olcsóbban kellett adni.

Tágabb kontextus: az élelmiszerek és a szolgáltatások az eurózónában is átlagon felüli mértékben drágultak, ám a közös valutát használó országokban 2,5 százalék alatt lehetett a februári általános infláció. A viszonylag magas hazai áremelkedés a fogyasztói bizalmat és a jegybanki politika mozgásterét is csorbítja Virovácz Péter a lapunkhoz eljuttatott kommentárja szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJóval nagyobb élelmiszer-drágulást mértünk, mint amire a hivatalos adatok alapján számítottunkEgyetlen év alatt 40-ről 70 forintra ugrott a tojás, 250-ről 330 forintra a tej ára, és sok más termék is magas inflációt jelez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyenge forintról nem beszél a kormány, amikor a tejdrágulás felelősét keresiMegint a boltosokat venné elő a kormány, de az adatok nem igazolják, hogy érdemben növelték volna árrésüket, és ezért lenne drágább a tej vagy a sajt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet keresnek a boltok a csirkemellen és a sertéscombon, mint az árstop előttValószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példájánA termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz lett a veszte a falusi kisboltosnak, hogy felvette az állami támogatástMérgező egyveleg lett az állami ingyenpénzből, az árstopból és a rezsicsökkentésből, vagyis a sorozatos állami piactorzításból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet árrés ársapka élelmiszer-infláció infláció Olvasson tovább a kategóriában