Az előző két évben megszokotthoz képest jelentősen nőtt a hazai földgázfogyasztás a télen. A december és február közötti három hónapban félmilliárd köbméterrel több gázt égettünk el, mint egy évvel korábban. A növekedés főleg az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb hőmérséklettel magyarázható, de nem ez volt az egyetlen oka. Mindenesetre a lakossági fogyasztás emelkedése az inflációt is megdobhatja.

Hideg és a nagyfogyasztók

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta 2025 februárja volt az első olyan hónap, amikor a hazai földgázfelhasználás meghaladta a gázválság előtti években megszokott szintet. A fogyasztás három februári héten is magasabb volt a 2019 és 2021 közötti évek átlagánál. Előfordult, hogy a különbség a 20 százalékot is meghaladta.

Bár a fogyasztásnövekedés az előző hónapban volt a leglátványosabb, egész télen több gázt használtunk, mint az előző két évben. A december és február közötti időszakban összesen 3,8 milliárd köbméternyi földgázt égettünk el az országban. Ez épp félmilliárddal – azaz durván hatodával – több a lényegében megegyező tavalyi és tavalyelőtti fogyasztásnál.

A növekedés két okra vezethető vissza. Az egyik nem meglepő módon az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb hőmérséklet. Az idei február átlagosan közel 8 fokkal volt hidegebb az évszázados (meleg)rekordot hozó 2024-esnél, de az előző tíz év átlagától is bő három fokkal elmaradt. A december és a január esetében nem volt ilyen látványos a különbség, sőt, 2025 első hónapja még enyhébb is volt a megszokottnál, de nem annyival, hogy ez érdemben csökkentse a fogyasztást (szemben a februári eltéréssel).

A felhasználás megugrásának másik oka a legnagyobb ipari és erőművi fogyasztók keresletének látványos emelkedése volt. Ennek a körnek a fogyasztása az előző két évben tapasztalt látványos visszaesés után az idén télre visszatért a gázválság előtti szintre, sőt, kissé még meg is haladta azt. Ez az előző két évhez viszonyítva 200 millió köbméteres többletfelhasználást jelentett december és február között.

Mivel ezeknél a nagyfogyasztóknál nem elsősorban a hőmérséklet alakulása határozza meg a felhasználást (jellemzően olyan piaci szereplőkről beszélünk, amelyek valamilyen formában alapanyagként használják a földgázt), így itt elég egyértelműen nem időjárási okai voltak a változásnak. Inkább az lehet a háttérben, hogy a 2021-2022-es árkáosz után mostanra nagyjából rendeződtek a piaci viszonyok. Ez még akkor is igaz, ha 2024 végétől az ukrán tranzit kiesése miatti bizonytalanság ismét felhajtotta az árakat. A mostani helyzet azonban már sokkal kiszámíthatóbb, mint a 2022-es, és a piaci szereplőknek is volt két éve alkalmazkodni a krízis előtti időszakban megszokottnál magasabb árkörnyezethez.

Rezsihatás

Miközben a legnagyobb felhasználóknál visszatért a fogyasztás a válság előtti szintre, a kisebbeknél a kedvezőtlen időjárás ellenére is messze elmaradtunk ettől. Sőt, az idei adatok elég jól ráerősítettek arra – amiről korábban a G7-en már írtunk – hogy a lakossági és egyéb kisfogyasztók kereslete nem elsősorban a kedvező időjárás, hanem az árhatások miatt csökkent 2022 után. Ennek a körnek a téli gázfelhasználása ugyanis még úgy is 400-500 millió köbméterrel elmaradt a krízis előtti években megszokottól, hogy a téli átlaghőmérséklet alacsonyabb volt, mint azokban az években. Azaz a lakosság és az egyéb kisebb fogyasztók hidegebb időben is kevesebb gázt égettek, mint a rezsiemelés előtt.

A felhasználás növekedésének azonban így is lehet inflációnövelő hatása. Ennek első jeleit már a KSH januári jelentésében is láthattuk. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis a rezsicsökkentés 2022-es módosítása óta elég furcsán számolja – valójában egy átlaggal becsüli – a lakossági földgáz árát. Mivel a kormány úgy nyúlt bele a rezsicsökkentésbe, hogy egy meghatározott fogyasztási szintig megtartotta a korábbi, rendkívül kedvezményes árat, afölött azonban a hétszeresére emelte, így azóta nincs egységes ár, a díj függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Emiatt a statisztikai hivatal úgy határozza meg az átlagos díjat, hogy a szolgáltatók adatai alapján megbecsli, a fogyasztás mekkora hányada csúszik át a magasabb díjkategóriába, és így számol egy (súlyozott) átlagot.

A KSH első becslése még 2022 őszén eléggé túllőtte ezt az arányt: az új szabályozás bevezetését követően a korábbi 101 forintos ár több mint kétszeresével számoltak. Mivel azonban a lakosság alkalmazkodott a kialakult helyzethez, és a korábban becsültnél csak a fogyasztás jóval kisebb része után fizették a hétszeres árat a háztartások, a hivatal is hónapról hónapra elkezdte csökkenteni az átlagot.

Azaz a hivatalos statisztikai jelentésből úgy tűnt, mintha folyamatosan és jelentősen csökkenne a lakossági gázár, miközben a díjak semmit nem változtak (csak kevesebben vásárolták a drága gázt). Mivel mindez egybeesett az elszálló infláció letörésére tett kormányzati törekvésekkel és hangzatos kormányzati célok megfogalmazásával, a KSH elég sok kritikát kapott a nem túl transzparens és manipulációra is lehetőséget adó gyakorlat miatt.

Meglökheti az inflációt

Bő másfél éve azonban nagyjából beállt az átlag, és azóta – legalábbis a korábbiakhoz képest – csak kisebb elmozdulások voltak. A KSH által kimutatott ár 140 és 161 forint között mozgott. Tavaly már látható volt, hogy a téli hónapokban a díj emelkedését, míg nyáron a csökkenését mutatta ki a hivatal. Ennek valószínűleg a felhasználás szezonalitása a magyarázata: a hidegebb hónapokban többen csúsznak át a magasabb árkategóriába, míg nyáron – amikor nem kell fűteni – a fogyasztás alapján szélesebb körnél számíthatnak arra a szolgáltatók, hogy sikerül a határérték alatt tartaniuk a fogyasztásukat.

Ezen a télen nagyjából ugyanaz volt a trend, mint egy évvel korábban: a fűtési szezon kezdetével ismét emelkedni kezdett a KSH által kalkulált gázár. Ráadásul ezúttal meredekebben, mint 2023 végén.

Januárban már közel 10 százalékkal magasabb értéket mutattak ki az inflációs jelentésben, mint októberben, és meglepő lenne, ha a trend nem folytatódna.

A kifejezetten hideg február miatt ugyanis az előző években megszokottnál több háztartás csúszhatott ki abból a sávból, ami még teljes egészében rezsicsökkentett gázárra jogosítja őket.

Ha emiatt a következő hónapokban a KSH tovább emeli a kimutatásában szereplő gázárat, az tovább hajthatja az inflációt. A földgáznak kifejezetten nagy – 2 százalék körüli – súlya van a fogyasztói kosárban, azaz egy 10 százalékos gázáremelkedés a teljes inflációs mutatót is durván 0,2 százalékponttal dobja meg. Ennyi pedig benne lehet a pakliban. A csúcsot várhatóan márciusban érjük el, legalábbis tavaly ez történt (a jelek szerint a KSH egy hónapos csúszással vezeti át az adatokat).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeteken belül eltűnhet a csövekből az Európába tartó orosz gáz feleMinden jel arra utal, hogy nem lesz megállapodás az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról, és a felek nem fogják meghosszabbítani a december 31-én lejáró szerződést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi a baj azzal, ahogyan hivatalosan elszámolják a földgáz árát?A nemzeti statisztikának az lenne a feladata, hogy a lehető legjobban mutassa be a tényleges gazdasági és társadalmi történéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előttKissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz átlaghőmérséklet földgáz gázfelhasználás gázfogyasztás infláció KSH Olvasson tovább a kategóriában