Látszólag a semmiből dobta be Orbán Viktor, hogy meg kell teremteni a falvak és kisvárosok „önvédelmi jogát” a beköltözőkkel szemben, és a feladatot máris elkezdte végrehajtani a megszólított Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

• „Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek” – fogalmazott a kormányfő az évértékelő beszédében február 22-én.

Mit mondanak ők? Elkészült az alaptörvény-módosítás vázlata, amely megteremtené a közösségek önazonossághoz való jogát mint alkotmányos alapjogot, a részletszabályokról pedig sarkalatos (kétharmados) törvény rendelkezne – mondta az MTI-nek Navracsics Tibor kedden.

• A rendelkezés nem lesz kötelező érvényű, a kormány lehetőséget akar biztosítani a helyi közösségeknek, hogy a jogállam kritériumainak megfelelően tudjanak gondoskodni a saját védelmükről.
• Ha egy település úgy érzi, hogy elérte a népességének felső határát, és már nem akar tovább növekedni, mert az a település jellegének vagy eredeti társadalmi szerkezetének megváltozását eredményezné, akkor különböző korlátozó intézkedéseket tudna bevezetni. Ilyen lehet Navracsics szerint az ingatlanvásárlás tilalma és az adózási kötelezettség.

Felülnézet: a lakosságszám gyors növekedésével kapcsolatos problémákról szóló hírek főleg a budapesti agglomerációt, a Balaton és a Velencei-tó környékét, valamint a szlovák határszél településeit érintik, a helyi infrastruktúra gyakran már nem tudja kiszolgálni a nagyobb népességet.

Alulnézet: különösen kellemetlen, ha a – rezsicsökkentés miatt krónikusan alulfinanszírozott – vízhálózat nem bírja az igénybevételt, ahogyan az a budai agglomerációban nyaranta rendszeresen előfordul.

Számokban: ha azt vizsgáljuk, hogy mely településeken nőtt a legnagyobb mértékben a lakosságszám 2011 és 2022 között, akkor csak részben látjuk a fenti területeket. Számos olyan aprófalu (500 főnél kisebb népességű település) is van ezek között, amely még a növekedéssel együtt is messze elmarad az egykori lakosságszámától.

• Kétszer ilyen hosszú időtávot nézve azonban már igazolódnak a fentiek, ezt a listát Budapest és Győr agglomerációja uralja.

Mi várható? Az eddigi érintettek mellett a következő években a keleti országrészben lehet érdekes a készülő szabályozás. Az elszálló debreceni ingatlanárak miatt minden bizonnyal növekszik majd a környező települések vonzereje, a román határ mellett pedig Románia schengeni csatlakozása formálhatja át az ingatlanpiacot.

Igen, de: a lakosságszám országos csökkenése miatt természetesen a zsugorodó települések vannak többségben. Számukra továbbra is az a kérdés, hogyan állíthatják meg az elvándorlást, illetve hogyan növelhetik a település vonzerejét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalásztelek vs. Mezőhegyes - melyek a leginkább növekvő és csökkenő lakosú magyar városok?A legdinamikusabban növekvő városok Budapest közelségéhez vagy fürdőhelyekhez köthetőek. Dunaújvárost és Salgótarjánt viszont kétévente átlagosan ezer ember hagyta el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár drágábbak a panelek Debrecenben, mint sok budapesti lakótelepenHa az összes debreceni lakótelepet egy lakótelepnek vennénk, ez a környék az Óhegyi, az Újpalotai és a Havanna lakótelepnél is drágább lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet demográfia falu kistelepülés kistelepülések kisváros Olvasson tovább a kategóriában