„Óvatosan mondom: az első beköltözők akár már nyolc év múlva a rákosrendezői Parkvárosban lakhatnak, de egy ilyen léptékű fejlesztés Bécsben is több mint húsz évig tart” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a rákosrendezői fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatón.
Legalább hat év, mire a terület és a talaj megtisztítása után elkezdődhet az építkezés Vitézy Dávid szerint. Szerinte a kormány még a saját eszköztárával sem gondolta úgy, hogy egy-két éven belül el lehet kezdeni a lakóházak építését.
Mi következik? A főpolgármester szerint újra naggyá teszik Budapestet: megcélozzák a kétmilliós népességszámot, ahogy Bécs is kétmilliós várossá vált.
A közép-magyarországi régióban a népességszám jelentős növekedését vetítik előre az előrejelzések, 25 év múlva az agglomerációban nagyjából annyian fognak élni, mint Budapesten. Karácsony szeretné ezt a folyamatot megváltoztatni.
„Budapest sokat veszített a népességéből a rendszerváltás óta, az agglomerációban pedig népességnövekedés van: a magas ingatlanárak miatt sokan az agglomerációban teremtenek otthont, ez egy indok arra, hogy az emberek elhagyják ezt a várost. Ezt kellene megfordítanunk” – mondta.
Budapest népessége 1 millió 686 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2024-es adata szerint. A kétmilliós határ felett utoljára az 1990-es népszámlálás idején volt a főváros népessége.
Tágabb kontextus: a 2019-es Parkváros-koncepciót jó kiindulópontnak nevezte Karácsony, de elismerte, hogy újratervezésre, finomításra szorul. Az elmúlt hat évben változott az ingatlanpiac, lakásokra már nagyobb szükség van, mint irodaépületekre. Magasházak építésére is van lehetőség.
A Parkváros fő közlekedési csomópontját a tervezett Szegedi úti felüljárónál építenék fel. Az első felújítás után idáig vezetnék ki a Kisföldalattit, és a 3-as villamos is érintené ezt a területet. Vitézy elmondta: ide építhetnek magasházakat, amelyeket a Göncz Árpád városközpontnál lévő toronyházakhoz hasonlított.
A jelenleg épülő MBH-székház 90 méter magas lesz, az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság épülete pedig 73 méter magas. Ekkora épületek nem lennének feltűnően magasak a Rákosrendezőhöz közeli, Kassai téri 60 méteres toronyház mellett.
Mit mondanak ők? Az 52 éves Kisföldalatti-járművek lecserélése szükséges – ismerte el Vitézy. Hozzátette, a járat mai kapacitására nem tudnák egy ekkora városnegyed forgalmát ráterhelni, különösen, ha az építkezéssel párhuzamosan meghosszabbítják a Körvasút vonaláig.
„A Szegedi úti felüljáró építési engedélyezési tervei megvannak Lázár János fiókjában. A Budapesti Fejlesztési Központ ezt megtervezte, egyeztette a BKK-val, a BKV-val és a MÁV-val is” – mondta Vitézy. Szerinte az egyelőre vitás kérdés, hogy járni fog-e villamos a felüljárón, de a Fővárosi Önkormányzat erre törekszik.
Vitézy azt is elmondta, a főváros el tud tekinteni attól, hogy a tervezett repülőtéri vasút érintse a rákosrendezői Parkvárost, a Nyugati pályaudvart fontosabbnak nevezte.
Igen, de: a területen legalább 176 ezer köbméter illegális hulladék van, ez Vitézy szerint nagyrészt „talpfa, MÁV-szemét, és a 25 évvel ezelőtt leégett Budapest Sportcsarnok romja”. A területet bombázták a második világháború alatt, ezért a lőszermentesítés is egy komoly feladat lesz.
A hulladék elszállításáról, és a talajszennyezés megszüntetéséről azonban még meg kell állapodnia a Budapesti Közműveknek a kormánnyal. Karácsony elmondta: egyelőre nem tisztázott, mi a főváros feladata, mi az államé, és azt sem tudják, mennyire szennyezett a talaj, és mekkora költsége lesz a takarításnak.
Észak-amerikai, indiai és délkelet-ázsiai közvetlen járatokról folytatnak előrehaladott tárgyalásokat a Budapest Airportnál. A Budapest-Kuvait járat már biztos.
Úgy tűnik, mintha kiárusítaná országát az ukrán elnök, de a szóban forgó lelőhelyek vagy orosz megszállás alá kerültek, vagy tőke és szaktudás kell a kiaknázásukhoz.