Sok illegális bevándorló van itt. Magyarország olyan, mint Mexikó, ahonnan a migránsok Amerikába mennek. Idejönnek vízummal, aztán tovább mennek dolgozni Lengyelországba vagy más európai országokba

– ezt Aszlan Szamugyinov, egy Magyarországon dolgozó vendégmunkás mondta a Szabad Európa Szabadon című műsorának decemberi adásában.

A magyar sajtóban az elmúlt időszakban nem csak ő számolt be ilyesmiről. A Hódmezővásárhelyen működő Villeroy & Boch porcelángyár ügyvezetője, Hideg Gábor a Telexnek 2023-ban arról beszélt, hogy a gyárba harminc vietnami vendégmunkást toboroztak, de a többségük nem maradt sokáig az országban.

Amikor megjöttek a repülővel, egy busszal felmentünk értük Budapestre. Kijöttek a reptérről, és a harmincból huszonnyolcan azonnal egy másik buszra szálltak fel, ami egyenesen Németországba vitte őket, ahol már nagy létszámú vietnámi közösség él. Nem is találkoztunk velük

– mesélte a lapnak.

A vendégmunka szabályozását érintő tavalyi és idei változások makrogazdasági és munkaerőpiaci hatásairól szóló cikkünkben azt írtuk, inkább politikai szempontból lehetett racionális a kormánynak szigorítani a szabályokon, gazdaságilag ennek nem lesz nagy jelentősége. Amellett, hogy a tavalyi 65 ezerhez képest idén 35 ezerre csökkentették a vendégmunkás-kvóta maximumát, olyan, korábban jelentősnek számító küldő országok kerültek le a listáról, mint például Vietnám, India, Kína, Dél-Korea, Mongólia és Kirgizisztán, bár új Fülöp-szigeteki, grúz és örmény vendégmunkásokat továbbra is jöhetnek majd.

Az új szabályok közé bekerült, hogy 2025-től csak olyan EU-n kívüli országból érkező vendégmunkás alkalmazható itthon, amellyel az EU vagy Magyarország visszafogadási egyezményt kötött, vagy ha az adott ország rendelkezik a magyar hatóságok által elismert hazai szervezettel, amely gondoskodik a saját állampolgárának hazatéréséről, például ha törvénysértést követ el, vagy ha lejár a tartózkodási engedélye.

A gazdasági és politikai szempontokon kívül tehát a változtatásoknak van egy jelentősnek tűnő idegenrendészeti vonatkozása is, és sok minden mutat abba az irányba, hogy a kormány az ezt érintő szigorítással az elmúlt időszakban egyre gyakrabban felmerülő, a cikk elején bemutatottakhoz hasonló visszaélésekre és problémákra is igyekezett megoldást találni.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy mit tudható ezekről a visszaélésekről, hogy mennyiben szoríthatják vissza ezeket a kormány új intézkedései, és azt is bemutatjuk, hogy Magyarország hogy áll a vendégmunkásokért folytatott regionális versenyben.

Az ipar lassulása miatt is gyakoribbá válhattak a visszaélések

Nem az év végi szigorítás az első a sorban, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a kormány érzékeli a visszaéléseket. A 2024 márciusától életbe lépő új idegenrendészeti törvény vezette például be, hogy a foglalkoztatók több milliós bírsággal sújthatóak, ha az alkalmazásukban álló vendégmunkások az engedélyük lejárta után nyolc napon belül nem hagyják el a schengeni övezetet.

A Periféria Központ vendégmunkáról szóló nemrég megjelent – toborzó és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakértőkkel, külképviseletek munkatársaival, migrációval foglalkozó szervezetekkel és szakszervezetekkel felvett interjúk alapján készült – tanulmánya szerint az elmúlt időszakban egyértelműen nőtt a cikk elején bemutatott jelenség, tehát hogy a magyar munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkások más országokba mentek el a munkáltatójuk és a magyar hatóságok tudta és beleegyezése nélkül. A magyarországi vendégmunkások tartózkodási engedélye ugyan az egész schengeni övezetre vonatkozik, de a munkavállalási engedélyük csak Magyarországra. Ezért ha több pénz reményében más országba mennek dolgozni, azzal a deportálást kockáztatják meg. 

Mindezek ellenére előfordulnak olyan esetek, hogy az itthonról lelépett vendégmunkások más uniós országokban kapnak vízumot, és a munkáltatók ilyenkor a konzulátuson panaszkodnak, hogy nem értik, ez egyáltalán hogyan valósulhat meg. A tanulmány szerint mindez ráadásul gyakran más országok munkaerő-kölcsönző cégeinek aktív részvételével történik meg, tehát néha kifejezetten ezek a cégek vadásszák le a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokat.

Más esetekben a lelépő vendégmunkások teljesen illegálisan vállalnak munkát más országokban. Ez a legkönnyebben olyan országokban valósítható meg, ahol jelentős helyi diaszpóra van, és a helyi közösségben sokáig tud az illető úgy élni, hogy közben nem kerül a hatóságok szeme elé.

A tanulmány szerint

az ukrán, a vietnámi és a Fülöp-szigeteki dolgozók is egyre inkább csak ugródeszkaként tekintettek Magyarországra az elmúlt időszakban.

Habár a Fülöp-szigetekiek esetében ez inkább azt jelenti, hogy a frissen szerzett munkatapasztalat megnyithatja az utat egyéb európai országokba hosszabb távon, a toborzók tapasztalatai szerint tavaly már a Fülöp-szigetekiek 3-8 százaléka hagyta el az országot, és ez az arány még növekedett is. Egy konzulátusi szakértő szerint 2023-ban több mint 2000 filippínó vendégmunkás hagyta el Magyarországot, és 2024-ben is hasonló számokat tapasztaltak a folyamatokra rálátó szakemberek.

A vietnámiak esetében még ennél is súlyosabb volt a helyzet. Körükben ugyanis a munkaerő-kölcsönző cégek és migrációs szervezetek mintegy 80 százalékos lelépési arányt érzékeltek, és embercsempészetre emlékeztető toborzói gyakorlatokkal is találkoztak a kibocsátó országban. Ezek miatt néhány munkaerő-kölcsönző már jóval a vietnámiakat is érintő év végi szigorítás előtt, saját magától is felhagyott a toborzásukkal. (Az ukránokra a háború kitörése óta lazább szabályok vonatkoznak, ezért ők legálisan is el tudtak menni magasabb bérszínvonalú országokba dolgozni.)

A tanulmány több tényezőt is beazonosít, ami miatt gyakoribbá vált ez a jelenség. Alacsony bérek, romló munkakörülmények, rossz munkahelyi kommunikáció: ezek a növekvő elégedetlenség mögötti fő okok. Illetve az is, hogy az ipar gyengélkedése miatt egyre kevésbé lehet túlórázni, ami pedig a kizárólag pénzkeresés céljából idejövő vendégmunkásoknak nagy veszteség.

Vannak olyan esetek is, amikor a lelépő vendégmunkások később visszatérnek Magyarországra, és újra felveszik a kapcsolatot az őket foglalkoztató munkaerő-kölcsönző céggel, mert félnek a büntetéstől, és rendezni szeretnék a helyzetüket. A tanulmányban idézett migrációs szakemberek szerint nem egyértelmű, hogy ilyen helyzetekben kinek a feladata például hazautaztatni őket.

Mire jó a szigorítás?

A tanulmányban beazonosított problémák, visszaélések közül egyesekre a kormány új intézkedései megoldást jelenthetnek, másokat viszont nem kezelnek. Kezdjük ezek közül a legegyszerűbbel. Az például, hogy Vietnámból az új szabályok szerint csak nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokra lehet majd vendégmunkásokat hozni, rövid távon egyértelműen visszaszorítja majd a részletezett esetek előfordulását, de a küldő országok körének szűkülése általánosabban is visszaszoríthatja az ilyen jellegű visszaéléseket.

A már bonyolultabb ügyekre rátérve: az olyan esetekre, amikor a vendégmunkásnak megszűnik a munkaviszonya, és el kell hagynia az országot, eddig is viszonylag szigorú szabályok vonatkoztak. A foglalkoztatónak ilyenkor bejelentési kötelezettsége van az idegenrendészet felé, és szintén a foglalkoztató feladata, hogy a vendégmunkással még a munkaviszony létesítésekor aláírasson egy nyilatkozatot, amiben vállalja, hogy önként elhagyja az országot, ha az engedélye érvénytelenné válik.

Hadházy Tamás, a harmadik országbeli^*akik számára alapesetben kell munkavállalói engedély Magyarországon vendégmunkások kölcsönzésével is foglalkozó Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja szerint eddig nem volt igazán jellemző, hogy a vendégmunkások ne mentek volna haza az engedély lejárta után. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a foglalkoztatók jogai korlátozottak, hiszen ha a munkavállaló nem működik együtt, nem tudnak mit tenni, fizikálisan nem kényszeríthetik, hogy hazamenjen. Hadházy szerint

az intézkedésektől főleg az információáramlás javulását lehet várni, ami javíthatja a problémás helyzetekben az érintettek együttműködési hajlandóságát is. 

Hasonló hatásra számít a Jobtain HR Szolgáltató Kft. alapító-tulajdonosa, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) minősített HR-szolgáltatók szekciójának elnöke is.

A külföldi hatóságok vagy szervezetek vállalásaik alapján nem vesznek át feladatokat sem a magyar foglalkoztatótól, sem a magyar hatóságoktól, de a felek közötti információáramlást és együttműködést mindenképpen javíthatják. Ez pedig lehetőséget biztosíthat arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok – saját hazájuk joga szerint – felelősségre vonhatóak legyenek, ha megsértik a külföldi tartózkodásuk során a fogadó ország idegenrendészeti szabályait

– írta megkerésünkre Mihályi Magdolna.

Végül pedig az olyan esetekben, amikor a vendégmunkások az ország elhagyása után térnek vissza az országba, az intézkedéseknek nem sok hatása lesz, és a felelősség kérdését nem érintik a változások. Hadházy Tamás szerint ezekben az esetekben a foglalkoztató annyit tehet, hogy eltűnést követően értesíti erről az idegenrendészetet, jogilag erre vonatkozóan kérhető számon.

Mihályi Magdolna ezen kívül még megemlítette, hogy a foglalkoztatónak kötelessége, hogy már a foglalkoztatás megkezdésekor írásban tájékoztassa a munkavállalót arról, hogy az országból való eltűnéssel a kiutasítást kockáztatja. „A felelősségi kérdéseket nem módosítja a jogszabályváltozás, az eddig is meglehetősen szigorú jogkövetkezményeket helyezett kilátásba, csak párhuzamosan ezzel megjelenik egy újabb szereplőként az az államilag elismert szervezet, akire szintén kötelezettségek hárulnak” – írta Mihályi Magdolna.

De az elmúlt időszakban nemcsak a vendégmunkások illegális vagy szürke zónába tartozó lelépése vált gyakoribbá, hanem az is, amikor legális keretek közt szakították félbe idő előtt a hazai munkavállalásukat. A vendégmunkásokat általában rugalmatlan, határozott idejű munkaszerződésekkel foglalkoztatják itthon, normális esetben elég bonyolult helyzetet tud teremteni, ha az egyik fél valamiért felbontaná a szerződést.

A gazdaság lassulása miatt gyakran álltak elő olyan helyzetek, amikor a foglalkoztatónak és a dolgozónak is a szerződés felbontása volt az érdeke, ezért az utóbbi időben gyakrabban váltak el egymástól a felek közös megegyezéssel

– mondta a G7 kérdésére Bodor Krisztofer, a Periféria Központ munkatársa, a tanulmány szerzője. Hozzátette, a közös megegyezés kikényszerítésével vissza is élnek a cégek, ha a rossz gazdasági helyzet ellenére a vendégmunkások kitartanának az állásuk mellett.

Hova mennek?

A tanulmány azzal is részletesebben foglalkozik, hogy Magyarország milyen európai országokkal versenyez a vendégmunkásokért – a hazánkat ugródeszkaként használók gyakran ezekben az országokban kötnek ki. A vendégmunkások választásait jelentős részben formálják a közösségi médiában fellelhető információk, és különösen az ott fellelhető, korábbi vendégmunkásoktól vagy helyi diaszpórákban élőktől származó információk és ajánlások is.

Bár Magyarország a globális migráció szempontjából kis szereplőnek számít, a közép- és kelet-európai régióban (V4-országok, Románia, Bulgária, Szlovénia, Horvátország, Litvánia, Lettország) a harmadik legjelentősebb fogadó ország volt a munkacélú tartózkodási engedélyek száma alapján 2023-ban Lengyelország és Horvátország mögött (ebben az EU- és nem EU-s munkavállalók is benne vannak). Az elmúlt években a régión belül Lengyelországban és Csehországban is csökkent a külföldi dolgozók engedélyeinek száma, Szlovéniában és Szlovákiában stagnált, Horvátországban, Magyarországon, Litvániában, Romániában és Bulgáriában viszont évről évre növekedett.

Kifejezetten a harmadik országbeli munkavállalók körében Magyarország az EU-ban a hetedik, csak a feldolgozóiparban dolgozók között pedig az ötödik legnépszerűbb ország volt a 2023-ban érvényes munkavállalási engedélyek száma alapján. Az alapján, hogy a Magyarországon dolgozó harmadik országbeliek milyen más EU-s tagállamokban dolgoznak a legnagyobb számban, összesítve

Magyarország leginkább Olaszországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Németországgal verseng a vendégmunkásokért.

De az is érdekes, hogy az itthon legnagyobb számban jelen lévő vendégmunkások körében mi az országok sorrendje. Az ukránok körében például Lengyelország, Olaszország és Csehország volt a legnépszerűbb 2023-ban (Magyarországon a hatodik helyen állt a népszerűségi listán). A filippinók körében Olaszország és Málta után a harmadik, a vietnámiak körében pedig a második legnépszerűbb EU-s célország volt Magyarország. Kiemelkedően népszerű volt Magyarország a dél-koreaiak (második hely), az indonézok (negyedik hely) és a kínaiak (9. hely) körében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi dolgozik éjszaka és hétvégén, ha nem jöhetnek vendégmunkások?Politikai okokból tiltaná be szinte teljesen a vendégmunkások behozatalát a kormány, de a gazdasági szereplők szerint a munkaerőhiány továbbra is nagy probléma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak látszólag zárja a kaput a kormány a vendégmunkások előttÚgy szűkítette a kormány a vendégmunkások hazai alkalmazásának lehetőségeit, hogy közben sokféle lehetőséget meghagyott.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat ipar munkaerőpiac vendégmunka visszaélések visszafogadási egyezmény Olvasson tovább a kategóriában