Négymillió-száznyolcvannyolcezer, ennyi ember dolgozott Magyarország területén piaci állásban a tavaszi hónapokban.
Ugyan hosszabb időtávon nézve még mindig a munkaerőpiac bővülését láthatjuk, az elmúlt két hónapban csökkent az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma. Most van rá először példa az utóbbi években indult nagy fellendülésben, hogy a tavaszi hónapokban mérséklődik a munkavállalói létszám.
A január és március közötti határozott foglalkoztatás-bővülés a friss adatok alapján megtört, ami egy ponton várható is volt az egyre súlyosabb léptékű munkaerőhiány miatt. Ha nem a háromhavi mozgóátlag alakulását nézzük, hanem a téli hónapokhoz viszonyítjuk a tavaszi foglalkoztatottsági adatokat, akkor ötezer fős bővülést láthatunk, ám ez is nagyon kevés az elmúlt évek növekedéséhez képest.
A gazdaságilag legjobban pörgő középső és nyugati országrészben lényegében szinte teljesen elfogyott mostanra a szabad munkáskéz, így nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság nem tud a korábbi évekhez hasonlóan emelkedni.
A jegybank is arra számít, hogy idén lassul a munkapiac növekedése, igaz, júniusi előrejelzésük szerint a nagyobb fékezés jövőre jöhet.
Az Inflációs jelentés prognózisa alapján idén 60 ezer fővel nőhet összességében (közmunkásokkal, külföldre ingázókkal együtt) a foglalkoztatottság, ami csak 10 ezerrel lenne kevesebb a 2017-es növekedésnél. 2019-ben viszont már csak 20 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatotti létszám a becslésük alapján.
A versenyszektort önmagában nézve nagyobb lendületvesztést jelez előre a jegybank, igaz, ez a statisztika csak a legalább 5 fős cégekre vonatkozik. Tavaly több mint 60 ezer fővel bővült ezeknek a vállalkozásoknak a létszáma, míg idén várhatóan csak 40 ezerrel fog az MNB szerint.
Mivel az előrejelzés alapján az összes foglalkoztatott száma jobban emelkedhet, mint a szűken vett versenyszektor létszáma, ebből arra is következtethetünk, hogy a jegybank nem számít rá, hogy magyarországi vállalkozások tömegével szívnák fel a közmunkásokat vagy az eddig külföldre ingázó munkaerőt.
Közélet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
